Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Gerő, Győző: Hódoltságkori kutatások Baranyában. Újabb adatok a magyarországi dzsámiépítészet történetéhez

HÓDOLTSÁGKORI KUTATÁSOK 105 szes portállal keretezett — bejárata. Az egyenes, gyakrabban szegmentíves záródású kőkeretes ajtónyílást gazdagon, s többszörösen profilált kőből faragott keretezés fogta körül, amelynél gyakori volt a sztalaktitok alkalmazása is. Ez utóbbival találkozunk a Jakováli Haszán pasa dzsámi díszes bejáratánál is (12. kép), amelyhez hasonló — s egyes részleteiben azonos — megoldású bejáratot találunk a pocsitelji — már több ízben említett — Sisman Ibrahim dzsáminál (13. kép), amelyet Hadzsi Ali bin Musza építtetett 1563-ban.

27 Különös figyelmet érdemel a siklósi Malkocs bej dzsámi közelmúltban feltárt portáljának idomtéglából falazott keretezése (14. kép), amelyben a korai oszmán — burszai korszak — építészet egy késői reminiszcenciáját véljük felfedezni. Mint már korábban említettük — a mihráb jobb oldalán állott mimbernek kőalapozása e dzsámitípuson belül is általánosságban kimutatható volt. 12. Jakováli Haszán pasa dzsámijának bejárata. 27 Dz. Celic: i. m. 22. old. a főhomlokzat rajza a 22. oldalon, a bejárat fotója a 23. oldalon. 13. Sisman Ibrahim dzsámijának homlokzata. A belső tér sarokátmeneteit sztalaktitboltozátokkal oldották meg. Ennek leggazdagabb változatát a Gázi Kászim pasa dzsámi őrizte meg. (15. kép.) A falíveket tartó kőkonzolokat ugyancsak sztalaktit díszítette. A dzsámi belső architektúráját gazdagító falifalkék ennél а típusnál is gyakoriak, de nem mindes esetben találkozunk velük. így például a pécsi Gázi Kászin és Jakováli Haszán pasa dzsámikból teljesen hiányzik (16. kép), viszont a szigetvári Ali pasa dzsáminál az egyenes szemöldökzárodású falifülkéket még az előcsarnokban is megtaláljuk. A falifülkéknek azonban igen gazdag formai változatait láthatjuk a siklósi Malkocs bej dzsámiban, ahol annak egyenes, csúcs- és szamárhátíves záródású változatai kerültek elő. (17. kép.) Az említetteken kívül természetesen e két alaprajzi típus a belső dekoratív részletek, illetve számos építészeti részlet vonatkozásában igen sok közös vonást, sőt nem egyszer azonosságot mutat. A fentiekben röviden vázolt két alaptípus ismertetését követően azonban elsősorban azokat a típuson belüli különbségeket kell vizsgálnunk, amelyek a négyzet alaprajzú típusnak változatait, s ezzel egyben a magyarországi dzsámiépítészet helyi sajátosságait is jelentik. Ezek a sajátossá-