Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Gerő, Győző: Hódoltságkori kutatások Baranyában. Újabb adatok a magyarországi dzsámiépítészet történetéhez

98 GERŐ egyházat használták fel dzsámi céljaira

4 elnevezve azt a várost elfoglaló szultánról Szülejmán dzsáminak.

5 Ez az átalakítás azonban csak a belső térben történt, — s mint az a XIX. századi restaurálás során nyilvánvalóvá lett — az szinte alig érintette magát az épület architektúráját. Négy tornyát ugyancsak meghagyva, azok egyikét — a délkeletit — minárénak használták. A templom középkori, s elsősorban külső architektúrája azonban csak akkor változott meg valóban jelentősebben, ha a dzsámivá történő átalakítás alkalmával a templom apszisát levágva annak hosszházát téglalap alaprajzú épületté alakították, s ahhoz oszmánli módra előcsarnokot és minaret építettek. (4. kép.) 4. Dzsámivá alakított középkori templomok (Részlet Fontana Budát ábrázoló 1687 évi metszetéről) A magyarországi török építészet emlékeit vizsgálva, s annak szélesebbkörű — elsősorban balkáni — összefüggéseit és kapcsolatait kutatva azonban számunkra sokkal fontosabbak azok a dzsámik, amelyek már alapjaikban is eredeti török építmények. írott forrásaink között elsősorban Evlia Cselebinél találunk igen sok esetben utalást arra vonatkozóan, hogy egyik, vagy másik dzsámi korábban templom volt. A már említett pécsi példán kívül

6 a nádasdi várban állott Szülejmán dzsámit ugyancsak régi templomból át4 Dercsényi D.—Pogány F.—Szentkirályi S.: Pécs. Budapest, 1966. 42. old. 5 Karácson I.: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai I. 1660—1664. Budapest, 1904. 198. old. 6 Uo. 197. old. Ez a középkorban a ferencesek temploma volt. GYÖZÖ alakítottnak mondja,

7 éppúgy, mint a siklósi alsóvárosban lévő Szülejmán khán dzsámiját.

8 Adatainak segítségével tehát az elpusztult emlékanyag e tekintetben történő szétválasztását is el tudjuk végezni leszűkítve, de ezzel egyben megszabva is a kutatás további irányát. A török uralom kezdeti időszakát követően azonban már csak elvétve találkozunk az átalakításokból származó dzsámikkal. Az újonnan létesített dzsámik építésének szükségességét elsősorban a mohamedán lakosság mindinkább növekvő lélekszámával hozhatjuk kapcsolatba. Ugyancsak jelentős tényező e tekintetben a vakif intézménye is. Különös jelentősége volt ugyanis annak, ha valaki a vallási célra történő kegyes alapítványát az új iszlám tartományban létesítendő dzsámi, vagy más jóléti intézmény számára tette. Az ilyen alapítványok — vakif — létesítésére elsősorban maga a szultán szolgáltatott példát,

9 s ezt követték főemberei és az újonnan kinevezett tisztségviselők, de tehették ezt magánszemélyek és a kisebb jövedelemmel rendelkezők is. Célszerű volt tehát az újonnan elfoglalt területen minél több alapítványi épületet, elsősorban dzsámit létesíteni, amelyek rendszerint az alapító nevét viselve központját képezték egy-egy városrésznek éppúgy, mint a köréjük csoportosuló jóléti intézményeknek — medreszének, fürdőnek, vagy más létesítményeknek, így történt ez a magyarországi török tartományban, s természetesen annak a mai Baranyát magábafoglaló részén is. Kutatásaink során az Evlia Cselebinél a megye területén említett városok közül Szigetvár, Pécs és Siklós azok, amelyeknek dzsámijaival foglalkoztunk, s amelyeket részletesen vizsgáltunk. Evlia Cselebi Szigetvárott a várban álló Szülejmán khán és a városban lévő Ali pasa dzsámin kívül, — mindkettő ma is álló épület — még a városban volt két másik dzsámiról — Hadzsi Hüszejn aga és Memi aga cseribasi dzsámijáról — is névszerint megemlékezik.

10 Ez utóbbi azonban elpusztult, s maradványai nyomtalanul eltűntek. Péssett a ma is álló Gázi Kászim pasa és a Jakováli Haszán pasa dzsámik mellett, valamint a romos állapotban — de a kupola indításának magasságáig álló — Ferhát pasa dzsámin kívül a Budai külvárosban — a mai Ágoston téri templom helyéi állott dzsámi — részletei is ismeretesek. Ez utóbbinak azonban sem alapítóját, sem pedig építésének közelebbi időpontját nem ismerjük, s azt Evlia Cselebi sem említi. (5. kép.) 7 Karácson I.: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai II. 1664—1666. Budapest, 1908. 37. old. 8 Karácson I.: i. m. Bp. 1904. 480. old. 9 Fekete L.: Budapest a törökkorban. Budapest, 1944. 274. old. 10 Karácson L: i. m. Bp. 1904. 494. old.