Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Régészet - Jerem, Erzsébet: Késővaskori sírleletek Beremendről (Baranya megye)

82 JEREM ERZSÉBET A késő hallstatti horizontban 3-4 hólyagból álló pálcák alkotják az övet oly módon, hogy az egyes tagokat szíj jakra fűzik, (a beremendi 1. sírból származó öv több pálcatagján még jól látszanak a bőr maradványok, I. tábla, 2.) végeiket az öv csatján is átbújtatják, (5. ábra 8 a) így a mindkét oldalt lezáró hármas hurkú övcsatok összekötése lehetővé válik. Az ilyen öveket többnyire Certosa fibulák segítségével keltezhető sírokban találjuk. A dunántúliak közül a beremendin kívül ide sorolható még a Szárazd-gerenyás pusztai síregyüttes,

31 valamint a velemszentvidi,

32 regölyi

33 és a lengyeli

34 övek. A tipológiailag fejlettebb változatot az 5-6 hólyagból álló, karcsúbb, kevésbé plasztikus pálcatagok és gombbal egymásba kapcsolódó egyhurkú, gyakran inda vagy spiráldíszes övkapcsok jellemzik. Ezek a kelta telepek (Regöly)

30 és temetők (Dunaszekcső)'

30 anyagában jelennek meg, éppen úgy, mint a velük azonos típusok a jugoszláviai lelőhelyeken.

37 Az asztragalos övek elterjedése arra mutat, hogy kialakulásuk pannóniai területhez köthető.

38 A kelta foglalás előtti helyi lakosság viseletének e jellegzetes alkotóeleme az itteni bronzöntő műhelyek terméke volt, mint arra a dunántúli leletek típus és méretbeli egyezéséből következtethetünk. A glasinaci illyr körben való meglétük

39 - a Certosa fibulákhoz hasonlóan - a délkelet-alpesi hallstatti kultúrával fennálló kapcsolatokra vezethető vissza. 31 Márton, L., i. m. p. 17, 72. XV. T. 2. MNM. Lelt. sz.: 1931. 1-5. 32 Miske, K., A velemszentvidi őstelep. Wien, 1907. XLV. T. 34-37- _ 33 Wosinszky, M., Tolna vármegye az őskortól a honfoglalásig. 1-2. Budapest, 1896. CXXXII. T. 1-4., Pulszky, F., Magyarország archaeológiája. 1-2. Budapest, 1897. p. 232., Márton, L., i. m. XV. T. 5-6. 34 Wosinszky, M., i. m. CXXXII. T. 5. 35 Márton, L., i. m. p. 72. Regölyről többször is kerültek övek ill. övkapcsok részint a MNM-ba, részint a szekszárdi múzeumba. Lelőhelyként a regölyi erődített telep, vagy a. „Kapos-bozót", azaz a Szárazd és Regöly közti valaha mocsaras terület volt megjelölve. Terepbejárás során magam is találtam már késői típusú bronz pálcatagokat a regölyi sánc területén, de hiteles ásatásból eddig még nem kerültek elő. 36 A dunaszekcsői öv késő La Tène környezetből származik. A múlt század végén többször is jutottak darabok a MNM birtokába. Márton, L., i. m. p. 71. A szekszárdi múzeumban is őrzik egy ilyen öv töredékét, mely késő LT fibulával és borostyán gyöngyökkel került leltározásra, valószínűleg egy síregyüttes részeként. Lelt. sz.: 1949. 1-7. 37 Todorovic, ]., i. m. p. 46., Spajic, E., Nalaziste mladcg zeljeznog dóba sterena Osijeka. OZb IV. (1954.) p. 7-18. Taf. II. п., Kosoric, M., Humka iz Kostolca. Starinar XI. (i960.) p. 197-198. Abb. 1., Todorovic, ]., Kelti u Jugoistocnoj Europi. Beograd, 1968. p. 61., Taf. VI. 6., XV. 7., XIX. 12., XXV. 5-6. 38 Márton, L., i. m. p. 75. Hangsúlyozza, hogy elterjedési területük jól körülhatárolható. Vinski, Z.,-Vinski~Gasparini K., i. m. p. 279., Todorovic, ]., i. m. (1964) p. 45. Kiemeli az asztragalosz öves lelőhelyek Dráva-Száva közötti gyakoriságát, de a magyarországi anyagról említést sem tesz. 39 Arareva gomila, Crvena lokva, Hrastovaca, íitluci, Ilijak, Kriva Réka. Hogy a Dunántúlon

40 és a Dráva-Száva közén

41 is olyan lelőhelyeken találhatók a későbbi típushoz sorolható asztragalosz övek, melyeken a helyi lakosság foglalás előtti leletanyagában is megvoltak, azt bizonyítja, hogy a bevándorlók viseletükben is alkalmazkodtak az alapnépességhez/'

2 Az asztragalosz övek legészakibb előfordulását a kosdi kelta temető 7. és 39. sírjából származó darabok képviselik.

43 Külön figyelmet érdemel, hogy mindkét sírból olyan korábbi változat került elő, mely tökéletes egyezést mutat a késő hallstatti, délpannóniai övekkel, mint ahogy a kísérő leletek között szereplő fibulák, bikónikus ezüst és üvegpaszta, valamint amphora gyöngyök megfelelőit is e területen kell keresnünk .Mindez az itt temetkező kelta népcsoport délről való áttelepülésére utal. b) A bronz spirálokat magába foglaló, áttört díszű, lemezes csattal záruló övek (7. ábra 8-9., II. t. 6.) tipológiai előzményei már a korábbi hallstatti időszakban is megvannak. Ezeknek a lapított, ovális átmetszetű, áttört háromszög ornamentikával és pontkörökkel díszített bronzlemezeknek a használatáról, elterjedéséről sok eltérő vélemény látott már napvilágot. Egyes feltételezések szerint kard vagy tőrvédő lemez volt,

44 valószínűbbnek látszik azonban övcsatként való használata, mint arra a don ja dolinái előforduláson kívül,

45 a beremendi mellett a ferigilei temető

46 több síregyüttesében bronz spirálokkal kombinált megléte is utal/'

7 Ügy tűnik, hogy a legkorábbi darabok a Balkán déli részén találhatók,

48 mint arra F. Maier rámutatott, aki többek között e tárgytípus vizsgálatával is 40 A dél-dunántúli lelőhelyek közül ide sorolható Lengyel és Regöly, mely utóbbi közvetlen szomszédságából származik a már idézett szárazdi asztragalosz öves, Certosa fibulas sírlelct. 41 Scordiscus területen Eszék, Karaburma, Rospi Cuprija temetőire gondolunk elsősorban. 42 Spajic, E., i. m. p. 18., Todorovic, ]., Ilirski clementi u materijalnog kulturi scordisca. VI. kongresa jugoslovenskih arheologa odrzanog od 14-18. maja 1963. god. Beograd, 1964. p. 73-77. és i. m. p. 47. 43 Márton, L., i. m. p. 74. A temető teljes anyaga még publikálatlan. Az öveket tartalmazó sírok lelt. száma: MNM 1951. 46. 64-69. és 1951. 46. 388-408. 44 Vogt, E., Der Beginn der Hallstattzeit in der Schweiz. Jahrbuch der Schweiz. Ges. für Urgeschichte XL. (194950.) p. 224. Vinski, Z., Der „Thrako-kimmerischc" Fund von Adasevci in Syrmien. RVM 4 (1955.) p. 35. 45 Truhelka, C, Der vorgeschichtliche Pfahlbau bei Donja Dolina. WMBH IX. (1904.) p. 85 sq., Taf. XL. 13-14., p. 113. Taf. LX. 37., p. 133. Taf. LXXVII. 13-14. 46 Vulpe, A., i. m. n. 71-72. PI. XXIV. 47 Uo. fig. 30/2. Az övlenv^zek és spirálok elterjedése a temetőn belül, mely szerint a 2., 10., 46., 97. és no. tumulusban együtt fordulnak elő. 48 Lahtov, V., Problem Trebeniske kulture. Ohrid, 1965. p. 145. XXVI. T. 6. i. e. 700. Maier, F., Zu einigen bosnischherzegovinischen Bronzen in Griechenland. Germania 34 (1956.) p. 65-66. A perachorai Hera Limenia temenosának legalsó rétegeiből, késő geometrikus, protokorinthosi áruval együtt került elő egy ilyen bronz tok. Balkáni megjelenésüket az i. e. VIII. század második felére teszi. • • > ' -'•