Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Régészet - Jerem, Erzsébet: Késővaskori sírleletek Beremendről (Baranya megye)

KÉSŐ VASKORI SÍRLELETEK BEREMENDRŐL 83 a félsziget É-i részének Görögországgal fennálló kontaktusát kívánta bizonyítani/'

9 Ezen korai példányok megjelenése időben a ,,thrako-kimmer" horizonttal egyezik, mint azt a bulgáriai,

50 romániai,

51 és jugoszláviai

52 együttesek igazolják, a svájci előfordulás éppen e kultúra nyugati kisugárzását mutatja.

53 A fiatalabb fázist az V. századra keltezhető sírok jelzik, melyekben az övekkel együtt a négyszögletes láblemezű, egyhurkú ívfibula is megvan.

0

'

1 A szentes-vekerzugi temető áttört bronz korongjai díszítésük alapján rokonságot mutatnak ezen övlemezekkel.

50 Valószínűnek tartjuk, hogy a Ha/C időszakban kifejlődött, de még a D periódusban is használt övek, más hasonló technikával és díszítéssel készült bronztárgyakkal együtt (mint pl. a fent említett korongok) ugyancsak a dél-pannóniai bronzművességi kör termékei közé sorolhatók. 3. ÉKSZEREK 1. Gyöngyök. a) Sárga, világos és sötétebb kék, zöld színű, különböző formájú üvegpaszta gyöngyök mindkét sírban és a szórványleletek között is előfordulnak. (5. ábra i-г., 6. ábra 1 a-c, 8. ábra 3-4., III. tábla 1.) m Maler, F., i. m. p. 63-75. Egyes típusok, mint pl. a glasinaci és trebenistei típusú kettőstíí, bikónikus bronzgyöngyök, Strbci típusú fibulák elterjedése adatokat szolgáltat az É-balkáni terület és Görögország közötti kapcsolatokra. Ezen belül is kiemeli Donja Dolina szerepét, p. 64-65. 50 Mikov, В., Station et trouvailles préhistoriques en Bulgarie. Szófia, 1933. p. 125-126. fig. 82. Moravitza, az áttört díszű lemez itt is bronz spirálokkal együtt került elő. Vulpe, R., i. m. p. 73., III. T. 18, 21 - ismeretlen lelőhelyű bulgáriai példány. Maier, F., i. m. p. 66. a moravitzai öveken kívül említ még két darabot Vidine és Vratsa körzetéből. Milieu, At., Contribution à Г étude des fibules les plus anciennes découvertes en terre bulgare. Studia in honorem Acad. D. Decev. Szófia, 1958. p. 434. IX. Tábla. Dcbnevo, (Trojan körzete). :>t Vulpe, A., i. m. p. 71. Tipológiailag idősebb és fiatalabb darabokat különböztet meg az i. e. VII.-V. század között. Vulpe, A., Traci si iliri la sfírsitul (hallstattului) in Oltenia. SCIV XIII. (1962.) p.309. sq., fig. 1. Orlea (Corabia körzete). 52 ] arc ina: Ljubic, S., Popis archeologickoga odjela Nar. Zem. Muz. u Zagrebu. (1889.) p. 92. Taf. XIII. 76. Vinski, Z., RVM 4 (1955.) p. 35. Abb. 17. H r t ko v ci: Vinski, Z., uo. Abb. 18-19., Vinski, Z.,-Vinski-Gasparini, K., i. m. p. 271. Taf. VI. 70-71. A jardinai övet Ha/B végére, С elejére, míg a Hrtkovciból származót Ha/C-re keltezik. Patek Erzsébet hívta fel figyelmemet arra, hogy az öviemezek motívuma gyakori Ha/C kori karpereceken is, sőt lepecsételt díszítés formájában megjelenik az urnákon Soprontól egészen az Aldunáig. 53 Vogt, К, i. m. p. 222-224. Taf. XXVI. 7. Cortaillod (Kt. Neuenburg,) 54 Marié, Z., i. m. Taf. VI. 18-19. az idősebb, Taf. X. 6., 10., 29. a fiatalabb típus. Vulpe, A., Ferigile XXIV. t. 7. A 46. sírban négyszögletes láblemezű, egyhurkú ívfibulával (vas) együtt. Beremend, 2. sir. 5o Párducz, M., Szentes-Vekerzug II. p. 63. T. VIII. 1. és XXII. 1-2. Donja Dolinán nemcsak az öviemezeknek, hanem a bronzkorongoknak is pontos megfelelőit találjuk. Nagy számuk arra utal, hogy nemcsak nyakláncként, hanem ruha díszítésére is felhasználták őket. b) Sárga alapon kék-fehér és zöldes alapon kékfehér pávaszemes gyöngyök a 2. sírban és a szórvány leletek között találhatók. (6. ábra 1 d., 8. ábra 1., III. tábla 1.) c) Sötétkék, gerezdéit üvegpaszta gyöngy az 1. sírból (5. ábra 3.) és ugyanolyan sárga a szórvány leletek között (8. ábra 2., III. tábla 1.) d) Kettőskónikus, gerezdek agyaggyöngy a 2. sírból (6. ábra 2.) Az eddig felsorolt típusok igen gyakoriak a vaskori temetőkben, nagy területen, általánosan elterjedtek.

56 e) Változatos alakú és méretű borostyán gyöngyök voltak az első sírban.

57 (5. ábra 4.) Szinte elmaradhatatlan mellékletei a gazdag női síroknak. Fejedelmi temetkezésekben különlegesen szép faragott maszkokat, állatfigurákat is találunk, melyeket a gyöngyökkel együtt nyakékként viseltek.'^ Éppen a borostyán utaknak lehetett nagy szerepe elsősorbán É-D-i viszonylatban - más import áruk közvetítésében is, hiszen nem véletlen, hogy a szinte szobrászi műhelygyakorlatot kívánó megmunkált darabok olyan lelőhelyeken bukkannak fel, ahol a klasszikus kultúrák termékei.

09 f) Bikónikus, gerezdéit, poncolt díszű ezüst gyöngy (5. ábra 5.) A nemes fémekből készült gyöngyök és más ékszerek többnyire import cikkek a thrákoknál, illyreknél és a délkelet-alpesi hallstatti körben is. A szentlőrinci temető 41. és 44. sírjából származó

60 ugyancsak kettőskónikus ezüst filigrángyöngy legközelebbi párhuzamait részint az umcari,

61 részint glasinaci lelőhelyekről

62 ismerjük. A beremendi ezüst gyöngyhöz hasonlóak a fejedelmi sírokban található arany, vagy ezüst, finomművű, granulált, cizellált díszítésű darabok.

63 Azo56 Jerem, E., i. m. p. 186. irodalommal, Marie, Z., i. m. Taf. XXIII. Knez, T., Prazgodovina Novega Mesta. Katalógus. Novo Mcsto, 1971. 30, 33, 34. tábla: tum. II. Gr. 13., 15. 39-40. tábla: tum. II. Gr. 19. 71. tábla: tum. IV. Gr. 3. 78-79. tábla: tum. IV. Gr. 28. 57 Jerem, E., p. 186. 84. jegyz. 58 Mano-Zisi D.,-Popovié, Lj., Növi Pazar p. 82-89. PlXXXI-XXXIV. irodalommal. 59 A borostyán utak pontos megrajzolása még mindig további kutatás feladata. A szerzők általában a század elején irt alapvető fontosságú tanulmányokra (De Navarro, Beaumont) hivatkoznak. Előrelépést csak a nagyszámú kémiai vizsgálatok sorozata, valamint a műhelyek és kisugárzási területük közti viszony tisztázása és a már említett, egyéb importárut is tartalmazó lelőhelyek ill. a hozzájuk vezető útvonalak tisztázása hozhat. 60 Jerem, E., i. m. fig. 25. 41/1., fig. 26. 44/2., Pl. XL. 5. ,J1 Garasanin, D., Starinar XI. (i960.) p. 86-91., fig. 8-9. 62 Benac, A.-Covié, В., i. m. p. 114. Taf. XXXVII. 10., XLVII. 16-18. Uo. p. 120. A szerzők főként az ékszerekkel kapcsolatban tételezik fel, hogy szárazföldi úton jutottak glasinaci területre. A glasinaci görög importra vonatkozóan: Parovié-Pesikan, M., О karaktern grckog materijala na Glasincu i putevima njegovog prodiranja. Starinar XI. (i960.) p 21-45. 63 S r e m s ka Mitrovica: Brunsmid, J., i. m. p. 73 sqq., fig. 36-37., Vinski, Z., Vijesti p. 60., fig. 6., Vinski, Z.,