Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Természettudomány - Uherkovich, Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez. III. Újabb faunisztikai adatok Sellye környékéről

ADATOK BARANYA NAGYLEPKEFAUNÁJÁNAK ISMERETÉHEZ III. UJABB FAUNISZTIKAI ADATOK SELLYE KÖRNYÉKÉRŐL UHERKOVICH ÁKOS Bevezető Korábban közölt eredményeim szerint Sellye környékéről 76 nappali lepkefajt ismerünk. E fajok ökológiai és cönológiai viszonyait is körvonalaztam (Uherkovich, 1971, 1972). A nappali lekefauna egy további fajjal (Aricia agestis Schiff. - Sellye, Kisrét, T970. IX.) gyarapodott, így a kimutatott Diurnák száma 77-re emelkedett. A faunisztikai szakirodalom (Kovács, 1953b, 1956, stb.) a környékről éjjeli nagylepkét alig említ. Magam a nappali lepkefauna kutatása mellett 1966-68ban alkalmilag, 1969-ben és 1970-ben rendszeresen gyűjtöttem a környéken éjjeli nagylepkéket. E gyűjtése során eddig - 1971. március végéig - 467 fajt mutattam ki, így Sellye környékéről jelenleg összesen 544 Macrolepidopterát ismerünk, és e számmal a környék az ország viszonylag jobban kikutatott területei sorába emelkedik. Jelen dolgozat célja elsősorban az, hogy a nagyszámú lelőhelyi adatot rögzítse. Részletes ökológiai és cönológiai feldolgozást később, egyes élőhelyek még pontosabb megismerése során fogok adni, itt csak néhány fontosabb eredményt említek meg. A gyűjtések módszere és helye Az éjjeli lepkék gyűjtésére a legelterjedtebb és legeredményesebb módszer a lámpázás. A gyűjtők több lámpatípussal szoktak dolgozni, ezek alkalmazhatósága többek között a helyi viszonyoktól is függ. Saját gyűjtéseim során, Sellye környékén háromféle lámpát alkalmaztam: a) Maxim-lámpát használtam 1969. III. 12-V. 1. között. Mivel lámpám működése kifogásolható volt, és emiatt gyenge volt gyűtjéseim eredménye, egyéb lámpatípust kezdtem használni. b) Akkumulátoros világítással gyűjtöttem 1969ben. csaknem 2 hónapon keresztül (május-június), majd 1970-ben is néhány alkalommal. 1969-ben 6 voltos NiFe akkumulátort használtam, ezt viszonylag kis súlya miatt alkalmanként vittem a gyűjtési helyekre. 25 W-os izzója elegendő fényt adott, egyegy gyűjtés alkalmával 25-41 fajt fogtam, átlagosan 120 példányban. 1970-ben 12 V-os nagyteljesítményű gépkocsi-akkumulátort alkalmaztam, ezt a gyűjtés helyén kellett tárolnom nagy súlya miatt. 50/35 wattos izzójának fénye, kiváló, kedvező időjárási viszonyok mellett jó eredmény érhető el vele. c) Higanygőzlámpa. E lámpatípussal először 1969ben gyűjtöttem Varga Zoltánnal együtt. Rendszeresen 1969. VII. 2. óta használom. Mivel hordozható áramfejlesztőm nincs, kénytelen voltam olyan helyeken gyűjteni vele, ahol elektromos áram állt rendelkezésemre a hálózatból. Valamennyi alkalommal 125 wattos lámpát használtam. Fényereje igen nagy, jelentős mennyiségű UV sugárzással, ezért igen hatékony. Még erős holdfény mellett is elfogadható eredményt nyújt, ha az időjárási viszonyok egyébként tűrhetők. Bármilyen lámpatípussal gyűjtöttem, mindig használtam a lámpától mintegy 1 méteres távolságban álló lepedőt. Ennek felülete eleinte 2,5, később kb. 4 m

2 volt. A lámpát rendszerint szürkületkor gyújtottam meg. Az egyes gyűjtések időtartama 1.5-5 ofa v

°lt- Lehetőség szerint valamennyi berepülő nagylepkét begyűjtöttem. A nagy nyári rajzás idején (júniusaugusztus) nehézséget okozott volna egyedül begyűjteni az összes berepülő példányt, többször segítettek gyűjtőmunkámban tanítványaim is. 1969-ben Keczán Ferenc, 1970-ben pedig Tönkő Péter és Kollárics József segített igen sokat. Még így is sokszor előfordult, hogy az erős, szállás miatt a begyűjtött anyag minősége csak arra volt elegendő, hogy meghatározzam; így a gyűjteményben lévő némelyik bizonyító példány minősége igen rossz. Gyűjtéseimet a következő helyeken végeztem (1. ábra) : 1. Füzes-erdő. Korábban már ismertettem ezt az erdőt (Uherkovich, 1972). Eleinte - amikor Maximlámpával és akkumulátorral gyűjtöttem - az erdő egyik nyiladékjában álltam fel. Itt 15 alkalommal gyűjtöttem (1969. III. 12.-VI. 24.). Miután higanygőzlámpával kezdtem gyűjteni, felállási helyemet áttettem az erdő déli szegélyére, tekintve, hogy ott jutottam hálózati áramhoz. Az erdő szegélyétől mintegy 80 méterre álltam. 1969-ben 11 alkalommal (VII. 2.-XI. 14.), 1970-ben pedig 24-szer gyűjtöttem itt (III. 18.-XII. 3.), az utóbbi évben különösen a tavaszi időszakban igen sűrűn. 2. Marócsa, Gesenye-erdő. Igen gazdag alj növényzetű erdő Sellye és Marócsa között. Megközelítése nehezebb, mint az előző területé, megfelelő helyen hálózati áram sincs, így ebben az erdőben csak akkumulátoros világítással gyűjthettem. 1969-ben egy alkalommal, 1970-ben négyszer gyűjtöttem itt. A gyűjtések nem hozták meg a kívánt eredményt, ezért a terület kutatását későbbi időre halasztottam.