Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Néprajztudomány - Zentai, János: Ormánság nyugati határa és belső tagolódása

ORMÁNSÁG HATÁRA, BELSŐ TAGOLÓDÁSA Z03 pedig az ezeken lakó cselédség legnagyobb része ka­tolikus, - ezeket, mint nem őslakókat - nagyon vál­tozó és vegyes összetételű népelemet - amúgy is szá­mításon kívül kell hagyni. Minthogy egy hosszabb időszak - általában másfél évszázad - adatait dolgoztuk fel, kifogás alá eshetik, ha a lakosság számát csak egyetlen évszám - 1900 ­összadataihoz viszonyítjuk. Vegyük elő ezért Ma­gyarország első - II. József-féle népösszeírását, a fentebb említett 1900 évit, és a legutóbbi népszám­lálást, amely még feltünteti a felekezeti megoszlást (láttuk csak a reformátusságra van szükségünk), te­hát az 1941. évit. A későbbieket, a hagyományok gyengülése, és a lakosság mind nagyobbmérvű keve­redése miatt amúgy sem tudnók kielégítően haszno­sítani. Lássuk tehát a fenti számokat. 1787 1900 1941 Átlag Nyugati-Ormánság 6600 8300 5 5-00 6800 Keleti-Ormánság 7300 8400 6000 7200 Látható, ha az átlagszámokat vesszük alapul, a két fél között az eltérés akkor sem lényeges. Arról meg meggyőződtünk, hogy az ormánsági néprajzi csoport - mint ahogy a többi baranyai re­formátus is - endogámikus egység. Ezen belül a fal­vak exogámok. Ha ez utóbbi alakulása a valóság­ban „szabályszerűen" történne, úgy ennek alapján minden község nagyjából egyforma mértékben háza­sodna keleti és nyugati irányban egyaránt. Ez ter­mészetesen a szélső községekben nem lehetséges; pl. a nyugati szélen levő Drávafok község nyugat felé nem tudna házasodni, mert arra felé már másik nép­rajzi csoport van, vagyis az ormánsági endogámikus határon kívül esik. (A 4. sz .térképen ez nagyon vi­lágosan kitűnik.) Tehát ilyen község esetében a há­zasságkötéseknek a minden irányba történő elterje­dése már nincs meg. Nézzünk meg egy belső telepü­lést. Vajszló a földrajzi felező vonal mentén fekszik, az Ormánságnak majdnem teljesen a központjában. (L. az 5. sz. térképet.) Itt látszik, hogy házasságok úgy kelet, mint nyugat felé irányulnak. Ha alapo­sabban megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, annak elle­nére, hogy a község úgy a mértani, mint egyúttal á számtani felező vonal keleti oldalára esik, mégis nyugat felé több a házasságkötés, mint kelet felé (+10%). Egy község eredménye persze nem leheet döntő, ennyi adattal nem elégedhetünk meg. Ha megnézzük a szomszédos községeket, különösen kelet felé, általában feltűnő a nyugati irányban való háza­sodás többsége. Hely hiányában nincs módunkban valamennyi község Vajszlóhoz hasonló térképes be­mutatására. De ezt elvégezve, kielemezve, az ered­ményeket táblázaton (2. sz.) bemutatjuk. [Besence \Luzsok [Magyarmecske [Vejti Vajszló Hirics + — ••,. [Gyöngyfa с 0 l 1 <Nagycsány IO 0 l 1 + 14 [Piskó 4 0 l 1 [Páprád 4 I < Baranyahidvég 8 + 15 [Kisszentmárton 3 I ' Bogádmindszent Sámod Adorjás HÀZASSÀÇI KAPCSOLATAI SZ.IGETVIT>ÉK1EKKEL96% OKMÀNSÀGIAKKAL 4% A táblázat megértéséhez szükséges a következő magyarázat. A mértani felező vonaltól nyugatra és keletre elterülő községeket vizsgáltuk. Az I. szám azt jelenti, hogy az az első területsáv a felezővonal mellett, vagyis az itt felsorolt községek közvetlenül

Next

/
Thumbnails
Contents