Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)
Helytörténet - Szita, László: Adatok a pécsi szociáldemokrata párt tevékenységéhez (a szerb megszállás után, az 1922. évi parlamenti választások idején)
i88 SZITA LÁSZLÓ következtében . . . jöttek létre gomba módra a szocialisztikus szervezetek . . . sorozatos gyűléseket tartott . . . ahol a legdurvább hangnemben támadta a fennálló társadalmi rendet. . ." 2<) Vági Istvánnak a pécsi Munkás újságot rövid itttartózkodása alatt sikerült, a fellendülő szociáldemokrata mozgalom szolgálatába állítani. 1922. február 16-i pártválasztmányi gyűlésén Vági javaslatot terjesztett be, hogy Pécsett kerületi pártszervezeteket hozzanak létre és szervezzék meg az utca bizalmi rendszert. Tevékenysége nyomán Pécsett hamarosan erős szociáldemokrata pártszervezetek jöttek létre. A városi szervezet mellett felismerte annak a jelentőségét, hogy önálló bányamunkás szervezetek is szükségesek. Ezért március elején Vasason, Somogybányatelepen, Mánfán pártszervezetek létrehozására hívott össze gyűléseket. A pártszervezés mellett szakszervezeti helyi csoportokat hoztak létre vezetésével. 1922. kora nyarára Pécsett ismét nagyerejű és jól szervezett szociáldemokrata munkásmozgalommal kellett számolni. A párt és a szakszervezet agitáció ja és a szervezetek kiépítésének munkája február-márciusban Vági személyével szorosan egybekapcsolódott. Személyesen részt vállalt a bányászok, vasmunkások, építőmunkások bérmozgalmainak előkészítésében, sőt sztrájkjaik vezetésében. 21 Vági pécsi tevékenysége alatt született sikereket helytelen lenne kizárólag személyes - egyébként valóban elismerésre méltó - képességeinek tulajdonítani. Párttitkári működése arra az időszakra esett, amikor a szociáldemokrata pártok és szakszervezetek kiépülése országosan is felfelé ívelt. 22 Pécsett és környékén elterülő bányavidéken a szervezkedés 1922 február-május között volt különösen eredményes. Vitathatatlan azonban az, hogy tehetsége, harcossága, szervező képessége, különösen a bányamunkásság között végzett agitációja általánosan is hozzájárult az 1922. év sikereihez. A rendőrség nem számított rosszul, amikor a fellendülő pécsi mozgalom letörésére Vági ellen lépett fel, és kiutasító végzéssel kényszerítette Pécs elhagyására. A szociáldemokrata párt és a szakszervezetek elleni akciónak már március elején nyomát látjuk. A Munkás 1922. március 4-én a helyi klerikális lapokkal replikázva utasította vissza a pártvezetőségre, a szakszervezetekre és személyesen Vágira tett tendenciózus célzásokat. 2 '' A Pécsi Est, amely bizalmas kapcsolatban volt az államrendőrség politikai osztályával - tudósításai gyakran szószerint megegyeztek a levéltári kutatásainkból ismert bizalmas nyomozati 20 VDBPMT. II. 1918-1929. 243-246 p. 21 Munkás, 1922. február 21; 23., 24. 22 Borsányi György: Adalékok a munkásosztály szervezettségének alakulásához a két világháború között. Megjelent: Tanulmányok a magyarországi szakszervezeti mozgalom történetéről. Szerk. Kabos Ernő. Bp. 1969. Táncsics K. 179182 p. Ugyanebben a gyűjteményes kötetben lásd erre vonatkozóan még Szakács Kálmán: A Kommunisták Magyarországi Pártjának szakszervezeti politikája a Horthy-korszakban. (1920-1945) 213-219. p. 23 Munkás, 1922. március 4. (A Pécsi Est rémlátomásai.) jelentésekkel - március 19-i számában denunciáns cikket jelentetett meg. A magyarországi kommunista szervezkedést támadva, a pécsi párt és szakszervezeti vezetőségről a következőket írta: ,, . . . Aki a munkássággal érintkezik, napról napra tapasztalja, hogy a szociáldemokrata berkekben olyan dolgokat suttognak, amelyek csak a kommunizmusnak állnak érdekében. Azt terjesztik a munkások között, hogy tavaszra forradalom lesz. A szociáldemokrata párt és szakszervezeti vezetők . . . különösen nagy súlyt helyeznek a bányászság megszervezésére, mint amely a DGHT példátlan szűkkeblűsége miatt méltán elégedetlenkedik és így alkalmas talaja a szélsőséges izgatásoknak . . ," 24 Beszámolt továbbá a cikk arról. az egyébként valós tényről, hogy a KMP bécsi vezetősége kapcsolatot épített ki Pécsre. Továbbá arról, hogy ,,a Pécsre érkezett tehervonaton kommunista röpiratokat csempésztek a bányamunkások részére . . ," 25 Mindezt kapcsolatba hozták a pécsi szociáldemokrata szakszervezetekkel és a pártvezetőséggel, ami egyébként nem felelt meg a valóságnak. Vági életrajz írója félreérthetetlenül utal arra, hogy kapcsolata a bécsi Világosság csoporttal és a KMP Bécsben élő vezetőivel később jött létre. 26 1922. március 22-én kelt és 25-én nyilvánosságra hozott rendőrségi végzés Vágit Pécsről és Barany;\ megyéből azonnali hatállyal kiutasította. 27 A kiutasító végzés indokolása alátámasztja azt a véleményünket, hogy Vági személyén túl elsősorban a fellendülő pécsi szociáldemokrata mozgalomra kívántak csapást mérni. A nyomába szegődött detektívek információi alapján készült végzés szerint pécsi tevékenysége alatt: ,, . . . a munkásosztály hangulata határozottan balra terelődött... A szociáldemokrata szakszervezetek erőteljesebb kiépítését arra használta fel, hogy a gyűlésre összehívott munkásságot hozzájuk intézett beszédeivel szélsőséges irányba terelje. Izgatás határáig menő felszólalásai telítve voltak burkolt és néha nyílt, s a fennálló társadalmi berendezkedés ellen irányuló kijelentésekkel..." A jelentés máshelyütt a Munkás újság megváltozott radikális hangjáért ugyancsak Vágit tette felelőssé. 28 2/ ' Pécsi Est, 1922. március 19. (Dolgozik az orosz pén2 nálunk is.) 25 Uo. 26 Liptai Ervinné: Vági István (1883-1940). Párttörténeti Közlemények. Bp. 1966. Szeptember. XII. évf. 3. sz. 122. p. A Munkás 1921. március 21-én „Rágalmak" címen írt vezércikkben visszautasítja a kommunista kapcsolatokra vonatkozó cikkét a Pécsi Estnek. Ezt követően a pártvezetőség és a Munkás szerkesztősége sajtó útján elkövetett rágalmazás címén feljelentést tett a Pécsi Est ellen. 27 Pl. Archívum. Helyzetjelentések. 1922. ápr. A jelentésből idéz Kubitsch Imre: A magyar bányamunkásság küzdelmei (1919-1933.) Bp. 1965, Kossuth K. 89 p. Továbbá, részletesen Liptai Ervinné: 121. p. 28 A jelentés szerint és a sajtótámadások is Vágit, mint a lap szerkesztőjét tüntetik fel. Valójában a lapot 1922. február 20. óta lapbizottság szerkesztette, Dömel Anzelm elnökletével, aki a Munkás felelős szerkesztője is volt. A lapbizottságban Vaginák valóban jelentős befolyása volt.
