Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)
Helytörténet - Szita, László: Adatok a pécsi szociáldemokrata párt tevékenységéhez (a szerb megszállás után, az 1922. évi parlamenti választások idején)
ADATOK A PÉCSI SZDP TEVÉKENYSÉGÉHEZ 189 A rendőrséget e kiutasító végzés gyors meghozatalára felsőbb kormányszervek bátorították. Peyer Károly egy hét múlva elmondott beszédében célzást tett erre. Fontos szerepet játszott a kiutasításban az általánosan fellendülő mozgalom és Vági István harcos magatartásán túl az, hogy a bányavidéken előkészített és a megvalósuláshoz közeli, fontos esemény történt. Ugyanis a februárban megkezdett pártszervező munka - amelyre a szakszervezetek helyi csoportjaiban nyílott lehetőség - március 25-re hirdetett és előkészített gyűlésen a megvalósulással biztattak. A pécsi párttitkárság március 21-én Vági javaslatára Mecsekszabolcson önálló központi szociáldemokrata pártszervezet megalakítására készült. Ezt március 2 5-re hirdetett általános bányamunkás gyűlésen kívánta hivatalosan bejelenteni.'" 1 A parlamenti választásokra készülő kormányzat előtt nyilvánvaló volt, hogy a Mecsek vidéki bányászságot összefogó pártszervezet milyen nagy erőt képviselhet. 5. A parlamenti választások és a pécsi szociáldemokrata párt A pécsi munkásmozgalom elleni hatósági fellépések, Vági István ellen hozott kiutasító végzés, az internálások stb. összefüggésben voltak a parlamenti választásokra vonatkozó központi párthatározat meghozatalával és annak nyilvánosságra kerülésével. 1922. március 21-én valamennyi budapesti és vidéki pártszervezet képviseletében összeült választmány határozatot hozott a parlamenti választásokon való részvételről. Másnap megjelent az SZDP választási proklamációja: „A Magyarországi Szociáldemokrata Párt az Ország Dolgozó Népéhezi" címen.' 30 A kiáltvány élénk visszhangot váltott ki. Különösen annak ,,bel- és gazdaságpolitikai" követelései. Pécsett is a munkásmozgalomban meglévő égető kérdésekre utalt. A gyülekezési, egyesülési és sztrájk jogért szállt síkra. Már korábban is állandó követelésként szerepel a különböző küldöttségek memorandumaiban a kivételes törvények és rendeletek eltörlése, az általános politikai amnesztia. Pécsett is aktuális követelés volt az internálás és rendőri felügyelet megszüntetésének követelése. 1921. augusztus és 1922. február közötti vezetés ugyanis nem sok eredményt ért cl e téren. A kiáltvány elvi részei, amelyek a Bethlen-Peyer paktum következtében lényeges követeléseket nem érintettek, a helyi mozgalomban sem váltottak ki bírálatot. A választásokkal kapcsolatban az ellenzéki körökben felmerült pasz29 Munkás, 1922. március 21., 23. E számok bizonyítják, hogy a kiutasító végzés teljesen váratlan volt. A vezércikkek a március 25-én megtartandó nagygyűlésre lelkesítenek. A gyűlést hirdető rovatban viszont már közlik a pártalakító és választási népgyűlés elhalasztását a közben megérkezett kitiltó végzés miatt. 3Cr Népszava, 1922. március 22. (A Magyarországi Szociáldemokrata Párt az Ország Dolgozó Népéhez!). A kiáltvány részletesebb elemzését lásd Serfőző Lajos: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt bekerülése a parlamentbe. Acta Historica. Tomus XIX. Szeged, 1965. 67-75 p. szivitás gondolata Pécsett nem jelentkezett. A Munkás örömmel üdvözölte - a különben pozitív lépést - a választásokon való részvétel elhatározását. Március 29-én összeült pécsi szakszervezetek és pártszervezetek összvezetősége a választás mellett foglalt állást. A március 25-ére tervezett választójogi gyűlést a pártvezetőség Vági István kiutasítása miatt elhalasztotta. 31 A pécsi összvezetőség magáévá tette a központi határozatot, azaz elfogadta a március 21-i központi pártválasztmány programját. Továbbá kimondta a pécsi pártvezetőség csatlakozását a központi határozathoz, hogy „minden munkás félnapi keresetével hozzájárul a választási költségekhez." 3Q A választási küzdelmet előkészítő értekezleten megjelent Peyer Károly, hogy a mozgalom ellen általánosan megindult hatósági fellépések miatt fokozódó nyugtalanságot eloszlassa, kijelentette: ,, . . . ha a múlt nemzetgyűlésen csak 5 képviselőnk lett volna, akkor ma már nem lennének internálások, rendőri jelentkezések..." Vági kiutasítására célozva megjegyezte, hogy ,, . . . nem lenne mód s alkalom, hogy a győri denunciálásra kiutasítsanak egy párttitkárt . . ." 33 Peyer megjegyzése az utolsó momentum volt Vági István ügyében. Világosan mutatja egyben az „ezentúl minden másképp lesz" (ti. a parlamentbe történő bejutás után - Sz. L.) elv valóságát is. Április-május a választási küzdelem jegyében telt el. Pécsett március 23.-április 23. között párttitkár nélkül a szakszervezeti bizottság, a csonka pártvezetőség és a Munkás lap szerkesztősége irányította az ügyeket. Az országos vezetőség hetente küldte le tagjait a pécsi szervezetek támogatására. Erre kétségtelenül szükség is volt. A választási agitáció és a választást előkészítő agitációs és adminisztrációs munka nagy gondot rótt a szervezetek vezetőire. Az országos választási iroda propaganda anyagot és jogi tanácsokat adott, a tényleges választási munka, az agitáció, a szavazati joggal rendelkezők összeírása, a választói névjegyzékek elkészítése stb. a szakszervezeti helyi csoportokra hárult. Míg az ország számos helyén a választási küzdelmek idején szerveződött újjá a szociáldemokrata pártszervezet, Pécsett az már megerősödött, lendületben volt. A bányavidéken alakulóban voltak az önálló pártszervezetek, jól működő szakszervezeti csoportok segítették a választási feladatok megoldásában. A Munkás terjedelmének jelentékeny részét a választással kapcsolatos kérdéseknek szentelte. Az 1922. április 3-i Dohány utcai merényletet követő nehézségek, az országos vezetőség és az ellenzék között a választásokra vonatkozó megegyezés tárgyalásai, a konkrét jelölések megejtésére hivatott 31 Munkás, 1922. március 25. (Munkások!). 32 Munkás, 1922. március 31. (A pécsi szervezett munkásság magáévá tette a központi határozatot.) 3 Uo. Vági István gy^ri szereplésére vonatkozóan adatokat lásd; Stier Miklós; i. m. 471 p. Továbbá Liptai Ervinné: V\igi István. 120-121 p.