Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Helytörténet - Petrovich, Ede: A középkori pécsi egyetem épülete és címere

A KÖZÉPKORI PÉCSI EGYETEM ÉPÜLETE ÉS CÍMERE ^3 Ha elfogadjuk előbbi megállapításunkat, hogy a címer aszimetrikusan ábrázolta a rajzokat, akkor a kéz ellen nem emelhetünk óvást. Sőt, ha igaz, hogy a pajzstalp fordított szamárhátú ívben végződött, akkor eloszlik Békefi aggodalma is. Mert volt ott annyi hely, hogy a könyv alatt a könyvet tartó кег ujjai is elférjenek. Sőt ez esetben az is igaz, hogy a kéz a könyvet alulról fogta, nemcsak érintette. Az azonban alig hihető, hogy a balkéz tartotta a könyvet. Mert akkor a könyv eltakarta volna a ké2 jelentős részét. Inkább hitelt adunk Némethnek, aki a jobbkéz jelenlétéről tanúskodik. Ha tehát a cí­mer valóban az egyetem, vagy egy iskola címere volt, akkor nagyon valószínű, hogy a kéz nem kita­lálás, mese, hanem valóság. Ezt igazolják az ana­lógiák, az egykorú külföldi egyetemek címerei. Fogas kérdés a kő felső keretén állott felirat ki­egészítése. Korábbi írók szerint a ma látható két betű az AKADÉMIA szó utolsó két betűje. Annyi tény, hogy az utolsó betű pontosan a.tükör szegélyé­nek vonalában áll. Ebből következik, hogy az első betű az ellenkező oldal hasonló vonalán kezdődött. Ez esetben a felirat is 5 8 cm hosszú volt. Ha egy betűre 3, a betűközökre szintén 3 cm-t számítunk, akkor a 8 betűből álló felirat még mindig rövidebb, mint a tükör szélessége. Tehát vagy a felirat köze­pén állt egy dísz, vagy pedig nem Akadémia a be­tűk kiegészítése. De más szempont is az Akadémia kiegészítése ellen szól. A címer faragványai ugyanis feltűnően épek, időjárás behatásának, kopásnak semmi jele. A kő tehát nem a szabadban volt, ha­nem valami védetebb helyen, kapualjban vagy leg­alább is tető alatt. Ezzel szemben a felirat azt sej­teti, hogy az épület külső falán állt, mert csak így tudta tájékoztatni az érdeklődőket, hogy az épület az Akadémia otthona. De ekkor a különben puha homokkő jobban magán hordaná az időjárás viszon­tagságait. (Lásd a 9. sz. rajzot.) 9. A középkori egyetem címerének új rekonstrukciója. Rajzolta Szíjártó Kálmán. PÁRIZS KÖLN BÉCS HEIDELBERG íBUDA PRÀQA ORLEAN5 ERFURT BOLOGNA OXFORD 10. Különféle egyetemi címerek. Reichenthali Ulrik 1484-ben megjelent művéből. (Luzerni példány)

Next

/
Thumbnails
Contents