Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Helytörténet - Petrovich, Ede: A középkori pécsi egyetem épülete és címere

i Gi PETROVICH EDE О АО 20 ЪОт 7. A Lóránt-palota elődje Pécs 1777- évi térképén. 8. A Lóránt-palota az 1865. évi kataszteri térképen. lámvölgy között a középen csak egy hullámhegy emelkedett, akkor ez túl hosszú és szükségszerűen ráfeküdt volna a tükör felső peremére, nemcsak érintette azt, amint ez látható a pajzs több helyén. Ezért inkább arra gondolunk, hogy a felső vonal a középen betüremlett, a csillag fölött kis öblöt alkotott. E behajlásnak indítása a mai kövön még érzékelhető. A töredék szemléletekor első tekintetre valóban azt vélné az ember, hogy a pajzs talpa félkörívesen haladt. De behatóbb vizsgálat itt is más eredményre jut. A pajzs ugyanis mindenütt érinti a tükör széleit: érinti a sarkokon és érinti oldalt is. Tehát érintenie kellett a talpnál is. Ellenkező esetben a pajzs lógna a levegőben. Sajnos, a tükör alsó szegélye letörött és így nem lehet biztosan megállapítani, milyen mélyre húzódott. De ha föltételezzük, hogy a tükör pontosan az alsó saroknál törött el, (és ez valószínű), akkor is lej ebb haladt, mint a pajzsnak félkörívesen képzelt talpa. És valóban, a pajzsnak ma is érzékelhető alsó vonala nem követi a törés vonalát, hanem lefelé irányul. Ez pedig arra váll, hogy a pajzstalp vagy csúcsívberi, vagy fordított szamárhátú ívben szaladt le a tükör alsó pereméig. A csúcsívet nem fogadhatjuk el, mert vonala nagyon elüt a pajzs lágyabban simuló többi vonalától. Viszont fordított szamárhát nem is olyan ritka a XVI. században készült lantszerű címereknél. Választ vár még a kérdés: volt-e a könyv mellett egy kéz és ha igen, a jobbkéz tartotta-e a könyvet, vagy a bal. Gerecze szerint a balkéz és ezt olyan határozottan állította, hogy még Áldásyt is kérdőre vonta, amiért rajzán ezt a „jellemző" részletet mellőzte. Igaz ugyan hogy ez a kérdőrevonás érthetet, len, hisz Áldásy nem a hiányzó követ, hanem a ma is meglévő töredék rajzát közölte. Ezen pedig még Gerecze sem láthatott könyvet tartó kezet. De Gerecze alig merte volna felelősségre vonni Áldásyt, ha állításának nem lett volna semmiféle alapja. És kézről beszélt Hanuy is Gereczét megelőzően, sőt a jelek szerint Békefi is csak a balkéz ellen tanúskodott és így nem lehetetlen, hogy a jobbkéz lehetőségét elismerte. A legautentikusabb tanú, Juhász László, hallgatásával burkoltan tagadja ugyan a kéz létezését, de nincs kizárva, hogy a szűkre szabott értesítéséből kicsúszott a kézről szóló részlet. "