Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Helytörténet - Petrovich, Ede: A középkori pécsi egyetem épülete és címere

A KÖZÉPKORI PÉCSI EGYETEM ÉPÜLETE ÉS CÍMERE 159 szervezetük. Krakkó és Buda példája, ahol az alapítók külön városrészt terveztek az egyetem számára, nem volt általános és nem is valósult meg soha. A legtöbb nyugati egyetemen az előadások nem egy központban folytak, hanem több helyen, olykor bérelt helyiségekben, a teológiai kar néha egyes kápolnákban. Pécsett sem kereshetünk egyetlen épületet, mely otthona lett volna az egész egyetemnek. Véleményünk szerint a bölcseleti kar a dömések rendházában, vagy annak közelében, a jogi kar pedig, a várban, a régi Szathmáry-palota helyén állott épületben tartotta előadásait. Az orvosi kar, ha ugyan volt ilyen, talán az ezidőben átszervezett Szt. Erzsébet ispotály egy termébe vonult vissza. II. A CÍMER Az egyetem 1967. évi jubileuma kapcsán különféle nyomtatványokon elterjedt egy lant alakú címer, mely könyvet és fölötte két, egymást keresztező, hármas liliommal végződő leveles galy között csillagot ábrázol. Körirata: „Universitas Quinqueecclesiensis 1367." azt a benyomást keltette, hogy a rajz a régi egyetem címerét mutatja be. Az igazság kedvééért meg kell jegyeznünk, hogy a rajz nem a jubileum kitalálása. Amikor 1935-ben a mai jogikat épületét megépítették, ez a címer került Zsolnaykerámiából a kapu fölé és az épület több pontjára. Nincs tudomásunk arról, hogy a jelzett időben az egyetem behatóbban foglalkozott a régi egyetem címerével, de a paizs formája elárulja, hogy nem kutatások eredménye, nem pontos rekonstrukciója az alapul szolgáló és 1883-ban Pécsett talált címer-töredéknek, hanem legföljebb csak reminiszcenciája. (5. sz. kép.) A szóbanforgó töredék ma Pécsett, a Janus Pannonius Múzeum kőtárában fekszik. A fehér homokkőből álló töredék (hossza 99 cm) az eredeti kőnek (heraldikailag szólva) bal fele. Áll pedig e kő 3 részből: a keretből, a rézsűsen mélyített mezőből (tükör) és az ebbe faragott pajzsból. A felső keret magassága nem állapítható meg, mert a kő teteje le van törve. Ma a tükör vonalától fölfelé 25 cm. E kereten látható az egykori felirat két utolsó betűje, egy I betű és egy A betű teljesen. A betűk alsó vonala a tükörtől számítva 9 cm. A betűk magassága 7.5 cm. Az A-nak két alsó szára egymástól 3 cm távolra van. A bal keret 13.5 cm széles. Hossza nem rögzíthető, mert alul le van törve. Ha a tükör pontosan a bal sarkon törött le, ami valószínű, akkoi hossza 71 cm. Ha elfogadjuk, hogy a pajzson látható rózsa (csillag) a címer tengelyén fekszik, akkor a tükör eredetileg 58 cm széles volt. Eszerint з tükör méretei: 71x58 cm. Mélysége 1.5 cm. (6. sz. kép) 1. A CÍMER LELŐHELYE Említettük, hogy a címerkövet Pécsett 1883-ban találták meg .Lelőhelyére vonatkozólag azonban nem egyöntetű a források tudósítása. 5. A helyreállított címer a mai jogikari épületen. Nádor Kata felvétele. 6. A címer-töredék fényképe. Nádor Kata felvétele.