Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Helytörténet - Petrovich, Ede: A középkori pécsi egyetem épülete és címere

1,8 PETROVICH EDE 3. Hauy helyszínrajza. A székesegyház DK tornyához csatlakozik a Szathmári-épület. ilyen nagy épületre könyvtár céljából nem volt szükség. Bár a Szathmáry-épület a tornyon keresztül öszszeköttetésben állt a székesegyházzal, nem szolgálhatott sekrestyéül, mert távolabb esett a templomtól. Káptalani tanácskozó termet föltételezni is kissé anakronizmus. Viszont iskolának kiválóan megfelelt, mert a templom közelében, a város legrangosabb helyén állott. E régebbi épület lehetett az oka annak, hogy 1355-ben a híres Aranyos Mária-kápolnát, nem a székesegyház déli oldalán, hanem az északi oldal közelében helyezték el.

34 Összegezve a felsorolt szempontokat, mi is azt véljük, hogy az egyetemi előadások részben itt hangzottak el. Alig hihető ugyanis, hogy az egyetem, ne vette volna igénybe ezt az épületet, mely iskolának alkalmas és talán éppen iskola céljaira épült. Evlia Cselebi lelkes nyilatkozata fölveti a kérdést, honnan tudta 1664-ben ez az idegen, hogy Pécsett valaha létezett egyetem és hozzá a belső várban? Bár átutazta egész Európát, Kis-Ázsiát, bizonyos, hogy nem külföldön szerzett tudomást az egyetem létezéséről. Erről neki csak kísérete számolhatott be. A kíséret tagjai között ha voltak is pécsi őslakók, akik szüleiktől szerzett hagyományt tárták föl, a török kísérők minden bizonnyal a pécsi őslakók hagyományát közvetítették. De ha ez volt a nép ajkán élő hagyomány 1664-ben, hogyan feledkezhettek meg erről a hagyományról 88 év múlva, 1752-ben, illetve hogyan keletkezhetett az új hagyomány, mely szerint az egyetem a püspökkert tájékán állott? A rejtély megoldása talán az, hogy időközben kicserélődött Pécs lakossága. Még a török hódoltság végén a külvárosokba szorult magyar őslakosságot kiszorították a bosnyákok, a belvárost túlnyomórészt németek foglalták el. Az új lakók a belvárosban fogékonyabbak voltak a tanultabb egyházi honfitársaik által képviselt új magyarázat, mint az amúgy is már csak szórványosan jelentkező régi hagyomány iránt. Az új magyarázatnak sikerült az egymástól tá34 Petrovich Ede: Az egyetemalapító Vilmos püspök és Janus Pannonius sírhelye. Baranya Megyei Levéltár Évkönyve. 1968. 161. p. vol eső elemeket: romok, bencések, egyetem, elfogadható egységbe összekapcsolni, és ezért hihetőbbnek is látszott. 4. AZ ALSÓ SÉTATERÉN Csak a teljesség kedvéért kell megemlítenünk Vörös Márton véleményét, mert érvei nem olyan súlyosak, hogy a korábbi szerzők szavát elnémítanák, illetve, hogy saját elgondolását szilárd alapra állítanák. Vörös Márton, az Állami Levéltár volt igazgatója A Pécsi Orvostudományi Egyetem tájékoztatója a hallgatók számára. 1955/56. tanév c. kiadványban A középkori pécsi egyetem kérdéseihez címmel a következőket írta: „Az egyetem épületeinek hatalmas voltára azonban egy szerencsésen fennmaradt jegyzőkönyv alapján következtethetünk. (Jegyzet: Pécsi Állami Levtár. Prot. 1749. sessio sept. гг.). Ebben a török uralom alóli, 1686. évi felszabadító harcok szemtanúi nyilatkoztak, akik látták a püspöki fellegvár déli oldalán állott hatalmas épületek égését, ami napokig tartott. A vallomást tevő tizenhat személy egyöntetűen vallotta, hogy a hatalmas épületek a fellegvár körüli harcokban gyulladtak ki s romjaik is akkorák voltak, hogy a város új császári parancsnoka, Vecchi Gábor generális kénytelen volt azokat lebontani, mert még a felső püspöki fellegvár mellvértjein felállított ágyúk kilövését is akadályozták. Ezek a hatalmas épületek az egyetemhez tartoztak, amelyeket a török készen kapott s abba folytatólagosan főiskolát, illetőleg katonai oktatói intézeteket létesített. (Jegyzetben: Az épületek a mai alsó sétatéren feküdtek, s terjedelmük a Littke-háztól a Klimó utcai várfalig átfogta a teret. Egy magdenburgi könyv 17. századvégi kötetének belső oldala a török ostrom utáni állapotot ábrázolja erről a részről. A romok jelzése a nagy tér egész alsó részét telehinti, ami arra mutat, hogy a középkorból maradt épületek befödték a teret. Erről megemlékezik Zeiler Martin: Hungária oder neue vollständige Beschreibung des Königreichs Ungarn. 1690. с műve is." A közölt szemelvény sejteti, hogy ingatag a talaj, melyre e merész következtetés épült. Igaz ugyan, hogy a jelzett időben tulajdonjogi per folyt a város és a pécsi káptalan közt e romok területéről, de azok nem a sétatéren, hanem a Káptalani Levéltárban elfekvő és az uralkodóhoz intézett panaszirat szerint a mai Rózsakert környékén állottak. Sem az Állami Levéltár, sem a káptalani levéltár irataiban szó sincs az egyetemről. E kijelentés: ,,az épületek az egyetemhez tartoztak", nélkülözi a kellő bizonyítékot. Egyébként az említett magdeburgi könyvet sohasem ismertette senki és Zeiler Márton műve sem szól ezekről a romokról. Befejezésül egy megjegyzés. Nézetünk szerint az eddigi kutatók mind abban a tévedésben éltek, hogy a középkori egyetemek helységet tekintve is olyan egységben működtek, mint amilyen egységes volt