Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)
Helytörténet - Petrovich, Ede: A középkori pécsi egyetem épülete és címere
A KÖZÉPKORI PÉCSI EGYETEM ÉPÜLETE ÉS ClMERE 153 sem. Fuxhoffer-Czinár Monasterológiája ugyan fölvette a, pécsi házat a régi bencés apátságok közé, azonban érvei inkább mentegetőzések, mint komoly bizonyítékok. E munka ugyanis csak a régi hagyományra és a Pázmány Péter által 1629-ben készíttetett magyar apátságok Katalógusára hivatkozott. 10 Ezzel szemben a magyar bencések leghitelesebb és legalapvetőbb munkája, a Pannonhalmi Szent Benedekrend Története még az elenyészett apátságok között sem említi a pécsi házat. Bizonyára abban a meggyőződésben, hogy a Rendnek Pécsett sohasem volt monostora. A Pécsre vonatkozó középkori forrásokban sohasem fordul elő a pécsi bencés ház említése. Hogyan keletkezett akkor ez a pécsi hagyomány? A válasz egyszerű: volt Pécsett a középkorban egy Szent Benedekről nevezett plébánia templom. Ennek emlékezete élt tovább a pécsi hagyományban. A Szent Benedek-templom létezését az alábbi adatok igazolják: a) 1332. jún. 9-én tanúként szerepel Petrus canonicus ecclesiae Sancti Johannis de Castro Quinqueecclesiensi et sacerdos ecclesiae Sancti Benedicti de eadem Civitate Quinqueecclesiensi. b) Az 1332-34. évi pápai adójegyzékben az adófizetők között ötször fordul elő Petrus sacerdos Ecclesiae Sancti Benedicti, illetve de Civitate Sancti Benedicti. c) 1461. okt. 29-én ugyancsak tanúként tevékenykedik Michael plebanus parrochialis ecclesiae Sancti Benedicti confessons de Civitate Quinqueecclesiensi. d) 1464. jún. 21-én hivatalos szemlére kiküldik discretum virum Nicolaum presbyterum, rectorem altaris beatae Mariae Virginis in ecclesia parochiali Sancti Benedicti abbatis in eadem civitate Quinqueecclesiensi constructi. 14 A bemutatott adatok tehát igazolják, hogy volt Pécsett legalább 13 32-1464. között egy Szt. Benedek-templom, de bizonyítják azt is, hogy ez a templom nem a bencések vezetése alatt állott. A templom ugyanis a források szerint plébánia-templom volt, tehát világi papok állottak az élén. Az 1332. évi Péter pap kanonok is volt; az 1464. évi Miklós pedig oltárigazgató. Ilyen beosztást Pécsett csak világi papok kaptak. Igazolva van tehát, hogy Pécsett huzamosabb időn át virágzott Szt. Benedek tisztelete, de az nem, hogy ez a tisztelet egy monostort is hozott volna itt létre. Ha Pécsett lett volna bencés kolostor, akkor annak a Jakab bencésnek, aki 1503-ban a pécsi székesegyházat kifestette, nem kellett volna pápai engedélyt kérnie, hogy munkája idejére kolostoron kívül tartózkodjék. 15 13 Fuxboffer-Czinár: Monasterológia. Bécs, 1869. I. 216. 14 Koller József: História Episcopatus Quinqucecclesiarum. Pozsony, 1784. II. 358; 375; 391; 424 pp. Mályusz Elemér: Pálos kolostorok középkori oklevelei. Levtári Közlemények. V. évf. 308. p. Zichy család okmánytára X. 308. p. Anjoukori okmtár. II. 605. 15 Koller i. m. IV. 506. Nézetünk szerint ez a Szt. Benedek-templom volt a pécsi bencés rendházról keletkezett legenda történeti magja. Ennek emléke élt tovább a pécsiek lelkében. De e templom nemcsak az emlékezetben élt tovább, hanem hivatalosnak látszó okmányokban is. Mikor Pázmány Péter 1629-ben a magyar egyház újjászervezéséhez fogott és elkészítette az elenyészett apátságok és prépostságok jegyzékét, akkor mondhatta be valaki a Benedek-templom hatására, hogy a bencéseeknek Pécsett is volt rendházuk. Sőt később valaki azt is hozzáfűzte, hogy a rendet 1070ben Salamon király telepítette le Pécsett. 16 E katalógusnak Pázmány neve miatt akkora volt a tekintélye, hogy állítását átvették a XVIII. század egyházi írói is. Tehették ezt annál inkább, mert időközben még az uralkodó is osztogatta a pécsi bencés apátság címét. 17 E vélemény tehát hivatalos körök nézete lett és így könnyebben vert gyökeret az emberek lelkében. Pécsett is egy szerzetes, valószínűleg jezsuita, a Névtelen kézirat szerzője, terjesztette el először ezt a legendát. Mivel továbbá Pécsett a püspökkert melletti, tehát a mai Citrom utcai templomromot a felszabadulás után huzamosabb ideig nem foglalta el egyik szerzetesrend sem, a templom romjai gazdátlanok maradtak. Viszont a bencések pécsi tartózkodásának legendája tovább élt, sőt idők folyamán izmosodott, érthető, hogy előbb az egyháziak, majd rajtuk keresztül a közvélemény is azt tartotta, hogy a magára maradt templom-rom valamikor a bencéseké volt. Mivel pedig a bencések a XVIII. században főként iskoláik révén voltak nevezetesek, könynyű volt a kapcsolás: ők tanítottak az egyetemen, sőt kolostoruk volt az egyetem otthona. E hagyomány tehát nem lehet útmutató az egyetem épületének fölkutatásában. E negatív válasz azonban új problémát vet föl: hol állt ez a Benedek-templom? Sajnos, mind ez ideig nem sikerült megállapítanunk, a város mely részében állt ez a Benedektemplom. Fekvését tekintve lehetett a Citrom utcai templom Pécs harmadik plébánia-temploma. Mert ha a Mindenszentekről nevezett plébánia-templomhoz tartozott a falakon kívüli Malomszeg környéke, a Bertalan plébánia-templomhoz a város északi területe a falakon belül, akkor logikusnak látszik, hogy a Benedek-plébánia a város déli és délnyugati területén lakó hivőket gondozza. De lehetett ez s templom a KARMELITÁKÉ is, akik már 1372-ben kaptak Pécsett egy telket és akiknek tényleges letelepedése 1406-tól 1539-ig hiánytalanul kimutatható. 1 '" Ezeknek volt egy Szent Lászlóról elnevezett templomuk. És ha tekintetbe vesszük, hogy a déli városfal mentén nagy kertekkel rendelkező szerzetesek telepedtek le (nyugaton a ferencesek; a mai Kossuth16 Péterfy: Sacra Concilia Eccl. Cath. in Regno Hungáriáé. Pozsony, 1741. 274. p. 17 Lásd a pécsi egyházm. Sematizmusait 1922-ig. 18 Deckert Adalbert: Die Oberdeutsche Provinz der Karmeliten. Róma. 1961.
