Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Helytörténet - Petrovich, Ede: A középkori pécsi egyetem épülete és címere

'H PETROVICH EDE tér környékén a dömések, tőlük keletre az Erzsébetispotály), nem lehetetlen, hogy a ferencesek és a dömések közti nagy területen a karmeliták építették ki otthonukat. Ezt a föltevést a bizonyosság fokára emeli az 1554. évi török defter, mely Pécs városrészeit a következő rendben sorolja föl: Szent Ferenc városrész, Kis utcai városrész, Szent László városrész, Kőhíd utcai városrész, Szent Tamás városrész stb.

19 E fölsorolás tehát világosan elárulja, hogy a Kis utca (mai Jókai utca felső része) és a Kőhíd utcai (a mai Bem utca) közötti területen állt ez a Szent László templom. A Citrom utcai nagy romokról, (ezúttal mellékes, templom vagy kolostor romjai voltak-e ezek) tanúskodnak a már idézett pécsi írók, akik még maguk is látták azokat és tűnődtek azok rendeltetésén. De létezésük, hozzá kolostor-jellegük, még korábbi adatokból is kiolvasható: a) Pécs házainak 1687. évi összeírása in Piatea Dervis Bégh vocata cím alatt a következő bejegyzést tartalmazza: Item certa domus et specialis quidem per modum Claustri in longitudinem et latitudinem satis magnum spácium cernitur cum suis omnibus requisitis, bene tarnen accommodata pro moderni Praefecti et suorum subalternorum inhabitatione occupata.

20 (A Dervis bég utcában látható egy kolostor szerű sajátságos ház nagy területen, melyet jelenleg a Prefektus és alantasai foglalnak el.) Mivel az összeírás előzőleg a Siklósi kapu környékével, utána pedig a ferencesek rendházával foglalkozik, a Dervis bég utcát a mai Citrom utcával kellett azonosítanunk. b) Pécs 1965. évi összeírása nem tanúskodik ugyan ilyen világosan, de bizonyos nyomok ugyanezt látszanak igazolni. A későbbiek során ugyanis az fog kiderülni, hogy a pálosoknak még 1722-ben is voltak telkei a Citrom utca környékén, sőt talán eleinte ott is laktak. A Budai-kapu melletti török templomot csak 1692-ben kapták meg, amikor a görögkeletiek, akik azt a török kivonulása után birtokukba vették, kiköltöztek „Rácvárosba". Magától értetődő, hogy minden igyckezésük a templom melletti házak, telkek megszerzésére irányult. A Caraffa Bizottság ki is utalt nekik ott három házat azzal a kikötéssel, hogy az abban lakóknak ellenszolgáltatásokat nyújtsanak. Az 1695. évi pécsi összeírásban

21 a 99. és 100. pont minden bizonnyal a Budai-kapu környékére vonatkozik: 99. Turcica Moschea cum turri, legulis tecta, quam hinc et nunc Reverendissimi Paulini occupant. 100. Domus parva, unius contignationis, cubiculum, cameram et culinam, areolam habens, et est tegulis tecta, quam etiam Reverendissimi Paulini sibi occupare intendunt." Ezzel szemben a 30. számú bejegyzésben említett Dernay-ház kissé távolabb eshetett a Citrom utcától, de a pálo19 Velics-Kammerer: Magyarországi török kincstári defterek. Bp. II. 150. 20 Petrovicb Ede: Pécs utcái házai 1687-ben. Baranyai Helytörténetírás. Baranya Megyei Levéltár Évkönyve. 1969. 21 Baranya Megyei Levéltár. sok ezt is megvették a városfal menti hozzátartozó kertekkel együtt. „Domus Thomae Dernay, duarum contignationum, in superiori cubiculum et culina, in inferiori stabula duo, hortus, spácium amplum pro area, quae domus scandulis tecta. NB. Habet hortum in spacio 3 domuum se extendens per long. 100 passuum, latitud, 30. Haec domus est in long. 40, lat. 15 passuum, habet 4 jugera ;\gri. NB. Heac domus una cum horto intra et extra civitatem vendita est per praefatum Thoman Dernay 696.16.7bns vigore certarum contractualium productarum pro 55 fl Rhenensibus Revdis Patribus Paulinis. Haec domus una cum horto penes divisa est per Rev. Patres Paulinos in très partes, ex qua nunc spatium 40 pasuum in long.et in lat. 30 passuum Locathgardon civi et 3 5 passuum in long.et lat.vero 30. Alteri civi Szabó Jacob ratione et in conpensationem domuum iisdem Patribus Revdis.assignatum et cessatum in piatea Budensi prope portám pro ecclesia et monasterio erigendo datum est. Tertium spácium adhuc obligatum pro ulteriori dispositione Revdorum Patrum remanet. (Dernay Tamás háza, 2 szintes, fent: szoba, konyha, lent 2 istálló, kert, nagy udvar. Zsindelyes. Kertje 3 háznyi terjedelmű kertekkel, 100 lépés hosszú, 30 széles. A ház 40 lépés hosszú, 15 széles. E házat a kertekkel együtt Dernay Tamás 1696. szept. 16-án eladta 55 rajnai forintért a pálosoknak, akik felosztották 3 részre. Kettőt átadtak Locathgardónak és Szabó Jakabnak, compenzacióul a Budai utcában a kapuhoz közel, a pálosoknak templom és kolostor építésére cédáit házak fej-ében. A 3. részt a pálosok megtartották.) c) Az 1720. évi állapot bemutatására csatoljuk a vonatkozó telekkönyv adatait a kérdéssel legalaposabban foglalkozó Madas József, nyűg. bányamérnök szövegezésében az általa készített térképvázlattal együtt megjegyezve, hogy a 138. sz. telektől északra van ma a Citrom utca 16. sz., ettől nyugatra a 18. sz. ház. (A saroképület a Jókai utcához tartozik ma.)

22 130. sz. telek: Tulajdonos: Siardo Marczi. Jegyzet: Takács Paul Anno 1720. Fr. 16. aberkhauft als ein oeder grundt. 15 febr. 1720. angeb worde. 131. sz. telek: Tulajdonos: Jaksovics Ferenc özvegye, szül. Bana és fia Ferenc. Lapszéli jegyzet (fordítás) : a 130. és 131. sz. telkeket 1703. május 12-én a Pálosok házfőnöke eladta Petrovics Mihálynak 33 Frt-ért, kinek örökösétől, Takács Páltól vették meg a mostani birtokosok. 134. sz. telek: nyugati szomszédja: für orde den P. Pauliner zugehörig Platz. 135. sz. telek: Tulajdonos: Öede Plaz so den P. Paulinern bis zum Liquidation vermaint angehőrig sein soll. (A telekkönyv ennél a tételnél a szokástól eltérően szomszédokat nem jelöl meg.) 22 Pécs 1722. évi telekkönyve. Ugyancsak Madas József munkája a 7. és 8. (helyszín)rajz, melyekért ezúttal is a legmelegebb köszönetemet fejezem ki.