Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Helytörténet - Petrovich, Ede: A középkori pécsi egyetem épülete és címere

152 PETROVICH EDE contrarium ilium asserto meo expertus sum dicentes: aedes has non scholae usibus fuisse destinatas, verum a sacra Divi Benedicti familia inhabitatas. Sed potuit propterea ibi existere Atheneum isthoc, cum usitatum fuerit apud hosce monachos scholas in Coenobiis aperire, alioquin tunc temporis Coenobia simyl scholae fuearnt, uti hoc testatur CI. Mabillon de studio Monast., et Mart. Schok in libro de Monis ecclesiasticis Sect. I. Cap. XXVII, et Sect. II. Cap. III. et XIII."

3 Kardos után, talán hatására is, egyeduralkodóvá lett a nézet, hogy az egyetem a püspök-kert közelében állott. Ezt vallotta Aigl Pál a már idézett Névtelen szavaival/

1 Ezt fogadta el Haas Mihály 1845ben megjelent Baranya с munkájában: „A benediekiek, kikről egy kezünk közt lévő régi, mindjárt a török elűzése után készült deák kézirat ezeket mondja: vala Pécsett e szerzetnek nagyszerű kolostora é$ temploma egyetemmel együtt, melyben Istvánffy bizonyítása szerint (19. 70) a mohácsi ütközet előtt 2000 tanuló találtatott. Állott pedig e monostor a város déli részén közel a mostani püspökkerthez, hol nemrég roppant maradványai valának még láthatók."

;> Haas az egyetem és a bencések kapcsolatát olyon szorosnak látta, hogy az egyetem alapításából következtetett a bencések 1367. évi pécsi tartózkodására. Talán csak véletlen, hogy az 1852ben kiadott Gedenkbuch-ban ezt a szoros kapcsolatot nem domborította ismét ki, mert itt csak e szavakat írta: „Einer alten Handschrift zufolge befand sich die Abtei in der heutigen Benedektiner-Gasse in der Nähe des grossen bischőfl. Gartens und ihre Ruinen standen noch vor 30 Jahren."

6 A régi hagyomány következő képviselője Juhász László, aki 1894-ben megjelent kis füzetében ezeket írta: „Különös emlékezést érdemel a Nagy Lajos által alapított s a bencések kezelésére bízott pécsi egyetem, mely közvetlenül a déli várfal mellett a régi püspöki kert területén állt, a zárda temploma pedig a mai nőegylet átellenében lévő házak területén állott, melynek egyik oldalfala ma is látható. Ezen hajdani egyetemnek epigrammája a püspökkert falazatának bontása alkalmával töredékben megtaláltatott, rajta világosan az akadémia végszavai olvashatók s a könyv mint a tudomány s a csillagcsoport mint a művészetek jelképzője rajta láthatók."' Bizonyára csak elírás a várfal emlegetése a városfal helyett, de meglepő, hogy a címerkő lelőhelyét a püspökkert falazatában jelöli meg. Ezzel ugyanis éles ellentétbe került a későbbi írók állításaival. Egyébként kétségtelen, hogy az egyetemet ő is a Citrom utca környékére helyezte. 3 Kardos Alajos: Memoria studii generalis Quinqueecclesiensis a Ludovico Magno Hungáriáé Rege saec. XIV. erecti. Pécs 1799. 3. p. 4 Aigl Paulus: História brevis ven. Capituli. Cath. Ecclesiae Quinqueeeclesiensis. Pécs 1838. 185. p. 5 Haas Mihály: Baranya. Emlékirat. Pécs. 1845. 0 Haas Mihály: Gedenkbuch. Pécs. 1852. 28. p. 7 Juhász László: Baranya Vármegye és Pécs Város Régészete. Pécs, 1894. Utána Kopcsányi < Károly mindkét munkájában szinte szóról szóra megismételte Juhász László szavait.

8 Németh Béla is átvette eleinte Juhász állításait minden indoklás nélkül: „Az egyetem a jótékony Nőegylet jelenlegi épületének helyén a kert utca keleti felén állott."

9 De 1900-ban csak ennyit mert írni: ,,A kérdés tehát, mely helyen állt a pécsi egyetem, egyelőre megoldhatatlan."

10 Szilvek Lajos 1900-ban közzétett művecskéjében nem említette meg a címer-követ, Juhász nevét is elhallgatta, ellenben annál részletesebben elevenítette föl Kardos Alajos fejtegetéseit, melyeket ezzel az indoklással tett magáévá: „Valószínűleg a pécsi egyetemen a tanárok nagyobb része papokból, esetleg bencésekből állott."

11 Lényegében tehát ő is a régi nézetet vallotta. Ugyanezen a nyomon haladt Hanuy Ferenc is, akinek 1903. évi tanúskodása azért érdemel tüzetesebb figyelmet, mert ő az első, aki a címerkő lelőhelyéül nem a püspökkert kerítését jelölte meg, hanem egy régi házat. Tudósításában nyoma sincs a2 új fordulatnak, mert régi szakemberekre hivatkozva vallja, hogy a Citrom utca környéke az egykori egyetem helye. „A 80-as évek elején - írja Hanuy - Pécsett egy régi háznak lebontásánál a falba beépítve egy sok száz évvel régibb épületből való követ találtak, amelyen a tudományos-intézetek címerein szokásos könyvet tartó kéz és felette csillag voltak kivésve, mint a tudomány és művészet jelvényei ... A folyó 1903. évben pedig a bencéseknek a török uralom (1543. év) előtt Pécsett a vár déli falánál, a siklósi kaputól nyugatra bírt kolostora és temploma, valamint attól nyugatra egy másik nagyobbszerü épületnek alapfalaira bukkantak, amely utóbbit szakemberek a régi egyetem épületéhez tartozónak ítéltek, főleg azért, mert ezen a helyen állott a régi hagyomány szerint a régi egyetem épülete."

12 Gerecze Péternek 1904. évből származó közlésével megszakad a régi hagyomány, új föltevések, vélemények bukkannak elő. Mielőtt ezeket sorra vennők, le kell mérnünk a régi hagyomány érveit. A hagyomány képviselői mind megegyeznek abban, hogy a mai Citrom utcában láttak bizonyos nagyobbszabású romokat. Megegyeznek abban, hogy e romokat a bencések kolostorával, illetve templomával azonosították, de az azonosítás bizonyításával mindnyájan adósak maradtak. És az azonosítást nem tudták bebizonyítani a bencések későbbi kutatói 8 Kopcsányi Károly: A pécsi jogakadémia múltja és jelene. Pécs, 1897. Kopcsányi Károly: Főiskolák. Várady: Baranya múltja és jelene. Pécs, 1897. I. 380. p. 9 Németh Béla: Baranya Szent Istvántól a jelenig. Várady i. m. II. 297. p. (Kert utca = ma Dischka Gy. utca.) 10 Németh Béla: Városunk mely részében feküdt az egyetem. Pécsi Napló. 1900. febr. 9. 11 Szilvek Lajos: A pécsi egyetem története. Bp. 1900.30. Р12 Hanuy Ferenc: A kath. egyetem Pécsett. A Pécsi Püspöki Hit. tud. Intézet Évkönyve. Pécs, 1903. 3. p.