Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Természettudomány - Uherkovich, Á.: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez. II. Nappali lepketársulások vizsgálata Sellye környékén

ADATOK BARANYA NAGYLEPKEFAUNÁJÁNAK ISMERETÉHEZ II. Nappali lepketársulások vizsgálata Sellye környékén UHERKOVICH ÁKOS Bevezető Sellye környékén az 1966-ban megkezdett vizsgálataim eredményeképpen 1968 júliusáig 73 nappali lepke előfordulását mutattam ki (Uherkovich, 1971). Még ugyanabban az évben 3 újabb fajt sikerült fognom (Thecla betulae L., Brintesia circe F. és Pyrgus armoricanus Obth.), így az itt kimutatott nappali lepkék száma 76-ra emelkedett. Ez a szám elég tekintélyes, hiszen a Tisza-völgy teljes hosszában ez idáig szintén csak 76 fajt mutattak ki, holott a vizsgált terület ott lényegesen nagyobb volt (Uherkovich, 1968). Legtöbb gyűjtésem alkalmával nemcsak azt a feladatot tűztem ki magam elé, hogy a faunisztikai és fenológiai adatok mennyiségét gyarapítsam, hanem az egyes élőhelyek lepkeállományának számszerű összetételét is vizsgáltam. Hasonló jellegű vizsgálatokkal hazánkban már többen foglalkoztak (Kovács, 1953a, 1954; Gozmány, 1956; Balogh, 1958; Uherkovich, 1967). Az alkalmazott módszer Egy adott területen élő bármely állatcsoport számszerű összetételét többnyire igen nehéz meghatározni. Ez fokozottan vonatkozik a mozgékonyabb állatokra, így a lepkeimágókra is. A társulás meghatározása során a legelső fontos feladat a vizsgálandó terület nagyságának meghatározása. Mivel a végső cél teljes biocönózisok (életközösségek) megismerése, és mivel a Iepidopterák a növénytársulásokhoz közvetlenül kapcsolódó, fitofág állatok, határul egy-egy növényi közösség határait legcélszerűbb választani. Természetesen nem minden esetben szükséges az asszociáció határait betartani: egy erdőt vagy rétet mozaikszerűen több, egymáshoz nagymértékben hasonló növényi asszociáció alkothat. Ezen területek rész-zoocönózisai között nem minden esetben van kimutatható különbség. Egy adott területen élő nappali lepkék állományát több módon is meghatározhatjuk. Előzetes tájékozódó vizsgálat során fel kell mérnünk a faji összetételt, csak ezután kerülhet sor a pontos faji összetétel és a mennyiségi viszonyok megállapítására. Igen gyakran alkalmazott karakterisztika-érték a relatív dominancia (%-ban kifejezve), amely az egyes fajok egymáshoz viszonyított mennyiségi arányát mutatja. Imágók relatív dominanciaértékének meghatározására hazai gyűjtök több módszert használtak. Kovács és Gozmány (1954) több gyűjtő együttműködését javasolja, akik a felmérendő területet csatárláncban járják végig és lehetőleg az ott repülő valamennyi lepkeimágót begyűjtik. E módszer viszonylag elég pontos, de amennyiben ugyanazon a helyen egymás után (néhány napos vagy hetes időközökben) több felvételt kívánnak végezni, a későbbi vizsgálatok eredményeit meghamisítja az előzőleg megfogott nagytömegű imágó. Kisebb, elszigetelt élőhelyeken különösen érezhetővé válik a ritkító hatás: a helyhez kötött fajok erős megritkulásához vagy kipusztulásához vezethet. A módszert több hátránya miatt nem alkalmaztam. Az egyedszámlálással hasonló módon állapíthatjuk meg a relatív dominanciát. Az egyes felvételek ez esetben nem olyan pontosak, mint az előző módszernél, de egymás utáni felvételek esetében nagyobb pontosság érhető el vele. Kellő gyakorlattal — és az adott terület általános faunisztikai felmérése után — ezzel is viszonylag pontos eredmény érhető el, valamennyi gyakori, vagy jellegzetesebb, de ritka faj megismerhető repülés közben is. Az abundancia (borítás) nemcsak az egymáshoz való arányt adja meg, hanem azt is, hogy területegységekként egy-egy fajból hány példány van (Balogh, 1958). Ennek meghatározása iepkeimágók — és általában minden repülő rovar esetében — igen nehéz. Néhány többé-kevésbé megbízható módszert mégis ismerünk a repülő rovarok felvételezésére is (Balogh, 1958; Móczár, 1961). Saját felvételeim alkalmával 100 m

2-es területet vettem alapul (Uherkovich, 1967). A területet sávalakban jelöltem ki (2x50 vagy 4x25 m-es sávok). Sellye környéki vizsgálataim során a módszert nehézségei és lassúsága miatt csak néhány esetben alkalmaztam.