Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Művészettörténet - Hárs, Éva: Martyn Ferenc és a „Párizsi iskola” (1926–1940). Részlet az életmű monografikus feldolgozásából

MARTYN FERENC ÉS A „PÁRIZSI ISKOLA" (1926—1940) 343 4. A Marseille-i öreg kikötő — Vieux port de Marseille 1938. 182x226 mm. crayon, Papier Mäillol. En bas à droite: Martyn, à gauche: Marseille. Propriété du Musée Janus Pannonius. Absztrakt festményei mellett változatlanul továbbra is szívesen foglalkozott táj- és portréábrázolásokkal. Ezek nagyrészét hazaküldte a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok kiállításaira. Témájuk többnyire franciaországi tájat, egy-egy kisebb vidéki utazás alkalmával feljegyzett élményt, jelenetet ölelt fel, mint például a „Spanyolországi emlék", vagy a „Marseille-i öreg kikötő" (4. kép), de gyakran újra idézte képein az oly jól ismert hazai városrészleteket, tájakat, s kitűnő emlékezetéből a közeli élmény friss valóságával festette meg azokat. mis alapon áll. Mert csak abszolút valőrök maradnak meg és hiábavaló erőfeszítés ellentállni az európai szellem evoiutiójának, és azzal szembeállítani önkényes, többé kevésbé lokális rendszert. A magyar kultúrtörténelem alaptengelye és drámája az, hogy németet etettek vele és azt soha nem bírta megemészteni — Ferenczy, Rippl-Rónai, Csók. akik Parisban nőttek fel, keveset számítottak életükben és ma mégis egyedül ők maradnak meg abból a korból." Párizsi barátai eközben egyre sürgették önálló bemutatkozását: ,,. . . Delaunay, Vantongerioo. Closon, Herbin jártak nálam a napokban — nagy az érdeklődés. Már mindenki várja kiállításomat."

23 Az Abstraction-Création tárlatain Martyn neve ismertté vált, párizsi galériatulajdonosok többször hívták meg kiállításra. A politikai helyzet nyugtalanító feszültsége Martynt mégis visszatartotta attól az elhatározástól, hogy gyűjteményes kiállítását — végül is annyi biztató ígéret után — megrendezze. Bár titkon még reménykedett abban, hogy a háború elkerülhető, az általános hangulat nyomasztó súlya alól ő sem tudott szabadulni. „Mi, franciaországi magyarok különben is el vagyunk keseredve és ez a hivatalos vélemény egyúttal. A húszéves olasz barátság eredménye zéró, a mostani, a németek karjaiba való vetése pedig a legnagyobb veszélyt viseli magában

24 Rippl-Rónai példájából ítélve attól tartott, egyik napról a másikra menekülnie kell, ha kirobban a háború, amelynek szele már Párizst is megérintette. Bizonytalan helyzete azonban művészi munkáját nem befolyásolta. Párizsi korszakának legjelentősebb absztrakt kompozícióit ekkor festette: „Az utolsó év igen fontos volt munkásságomban, nagy színes képeket készítettem, egy nagyobb sor akvarellt és rajzot... Külföldön többfelé szerepeltem, a meghívásoknak nem is tudok megfelelni. És ha nem lesz baj, úgy ebben az évben véglegesen rendeződik párisi pozícióm."

25 — De ez a remény már nem teljesülhetett — a háborús veszély elől néhány hónap múlva hazatért, Párizsban hagyva tizenöt év munkásságának festői eredményét, összes alkotásait. 23 Martyn Ferenc levele Parisból Török Lajoshoz Pécsre, 1936. nov. 2. 24 Martyn Б'егепс levele Török Lajoshoz Pécsre, 1938. V. 27. 25 Martyn Ferenc levele Török Lajoshoz Pécsre, 1939. IV. 12. ^*