Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Néprajztudomány - Knézy, Judit: A Bencsik fazekascsalád története
270 KNÉZY JUDIT 10. A börző vagy recéllő iából, bőrből (újabban gumiból) 8—15 cm hosszú 2 cm széles, két vagy egyik keskenyebbik végén cakkozott eszköz a ,,csíkozásos", azaz hullámvonalsoros (fésűs) minta készítéséhez. 32. Pusla (íróka) — Kosaras István szerint tutuka cserépből való cifrálóeszköz, apróbbik lukjában lúdtollal. Annyi van Bencsikéknél belőle, ahányféle a cifrálóanyag. 12. Csöcsöző, lukasztok — fából készült hegyes botok. 13. Körzőlukasztó: puhafanyél, végében két szeggel. Csirkeitató lukját rajzolják ki vele. 14. Cseréppohár agyagiszap mérésére. л 5—18. Sléterös, mázas és festékes tálak — ezeket maguk korongolták. Rendszerint színtelen mázasok. 19. Fakeret kályhaszemek szélének, peremének kialakításához. 20—22. Polcok tárolásra, pallók agyagtaposásra, kályha melegítésre — ezek mind házilag készültek. A mások által készíttetett szerszámok a következők : 1—3. Kapa, ásó, irtókapa az agyagbányászáshoz kellett. Ezeket boltból szerezték be Bencsikék. 4. Fateknő az agyag hordásához való a bányászásnál. Ezt teknővájó cigánytól vették. 5. Hordó 2—300 literes agyagmosó eszköz. Természetesen pintérmunka. 6. Rosta: rézszövettel ellátott agyagszűrő. Külön erre a célra készítette kaposvári szitás. 7. Agyagvágó — kétfélét használnak. Egyik 150—160 cm hosszú fanyélben nagy vasszeg, másik ugyanilyen hosszú vasrúd, a végén egymást metsző két élben végződik. 8. Agyagfaragó, agyagszelő ebből is kétféle van Bencsikék műhelyében. Id. Bencsik István sarlóból hajlíttatott magának a kovácscsal agyagszelőt. Nyelet se tett rá. Fia kaszapengéből vágatott le magának kováccsal, meghajlíttatta, s ő maga szerelt a két végére tenyérnyi széles bodzafa nyelet. 9. Korong: bognár munka. Alul van az „ásókar" vagy „asótalp", fölül a szükség szerint kisebbre, vagy nagyobbra cserélhető „fősőfej". A kettőt a „korongvas" vagy „korongtengelvas" köti össze. A farészek tölgyfából vannak. Két korong van, hogy mindketten tudjanak egyszerre is korongolni. 10. Fakés, falculó kés: bognármunka, háromszög formájú a közepén lukkal. Korongoláskor az edény száját esztergálják vele. (Ezt a célt szolgálja a rézkés is, csak az nem kopik olyan hamar, de élessége miatt azt kevésbé szeretik). 11. „Lapicka" a korongolt kész edény emelésére. Ez is bognármunka, 50—60 cm hosszú, 10 cm széles. 12. Festékes kanál kerek, vagy hosszúkás fejű, egyenes szárú. Cigánymunka. 13 Mázöntő kanál nagy félgömbszerű kerek feje van, egyenes szárú, jóval nagyobb a festékes kanálnál. 14. Mázőrlőkő — kövét pécsi kőfaragó, „körületét" pintér készítette. A máz finomításához kell. (19. kép.) 15. Citling — kovács munka. Egyszerű fémlapocska a kályhatáblák tisztítására. 36. 'Ecset — bolti áru, cifrálásra használják. 17. Pároskések — bolti áruk, az edény lukját és talpát tisztítják vele. 18. Korsómintázó — egyszerű forgácsfánk cifráló, bolti áru. Ma már nem használják. Régen a mázatlan korsó öblét díszítették vele apró luggatással. 19. Vasmozsár: 30 cm magas bolti darab. Vaspor, rézpor, barnakő törésére szolgál. Ezt is régebben használták, ma már ritkán. Mivel csak Bencsikék teljes műhelyberendezését ismerjük, s Lőrinc Ferencnek csak néhány kisebb szerszámát, összehasonlítást nem tudunk tenni a régebben elhalt hedrehelyi mesterek szerszámanyagával. Lőrinc Ferenc hagyatékában mindenesetre találtunk egy ekevasból készült agyagszelőt. Ez régiesebb, mint a sarlóból, vagy kaszapengéből készült. Ezt használták régebben a magyarszombatfai fazekasok is, s csak később tértek át a könnyebb, jobb kezelésű kaszából, vagy sarlóból való hajlított agyagszelőre. 40 Bencsikék agyagőrlő hengert sem használtak. Pedig olyan kis vidéki műhelyben is, mint Barcson Lovrencsitséké — megtalálható már 1920 után a kézi hajtású agyagőrlőhenger. 41 S hol van ez még a villanyhajtásútól. A felsorolásból kiderül, hogy semmiféle mértékegységet nem használtak Bencsikék, de ez állt a többi hedrehelyi gelencsérre is. Még a Ka40 V. ö. Czugh Dezső: Fazekasműhelyektől a ma gyarszombatfai kerámiagyárig. Vasi Szemle 1959. И. k. 20. p. 41 V. ö. Knézy: Egy szigetvári fazekas Barcson i. m. 16. p.