Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Néprajztudomány - †Zentai, János: Baranya magyar főkötői
BARANYA MAGYAR FÖKÖTÖI 247 28—29—30. kép gővárkonyban, volt híres főkötőkészítő, illetve himzőasszony. Találunk olyan főkötőt is, amelyikről lemaradt а hímzés, ezt fehér csipkével helyettesítették; ezeket idősebbek viselték, lehetett köznapi viselet is. (33. kép). A régi típusú első felére 4—5 cm széles szalagot varrtak, a többi szélét fehérrel szegték be. Az új típusúnak az első, tehát homlok feletti részére sűrűn ráncolt, rödözőtt, rendszerint fekete selyemszalagot varrtak, amelynek a széle esetleg fodrozott. Másik széle fehérrel van beszegve, ez a pártázat. A réginél a fehér szeges rendszerint bujték, amelybe befűzték a kötőt, ezt az újnál a két csücsökre varrták, általában szőtt fűzőből. A muszlinból készülteket valami fekete anyaggal ki szokták bélelni. A sárközi főkötőt viseleti idejének vége felé néha fehér helyett színes cérnával hímezték. Ez az újítás általánossá nem lett; Baranyában csekély nyomát találjuk; legtöbbnyire csak a ráncolt szalagon volt némi színes varrás. De megtalálható a mohácsi régi típusún is elvétve, sőt itt már néha a színes islang, islóg (flitter) is megjelent díszítésként (34. kép), nemkülönben találkoztunk piros rátét kísérletezéssel. À főkötőzsinór — fékötőmazzag — piros volt, de lehetett zöld, vagy egyéb, sőt többszínű szövésű is. Az öregeké már csak fekete. 31—32—33. kép 34. kép Palotay G. (hivatkozva Györffy Istvánra is) a színesedést a díszítés túlzsúfolódása következményének magyarázza. Úgymond, amikor az egyszínű hímzés annyira megsűrűsödik, hogy szinte egybefolyó képet ad, a hímzésfelület tagozottságát a színezéssel adják meg. Népművészeti kiadványokban, szakkönyvekben, kézimunka füzetekben a magyarságnak talán egyik népművészeti ágával sem foglalkoztak ilyen bőven, gazdagon részletezve, mint a sárközi hímzéssel, főkötővel. (Itt csak Malonyayra és Undi Máriára utalok). Ezért a művészeti részt itt nem is tárgyaiujuk. Csak a díszítőelemek egyikéről, a térkitöltő ók-nak nevezett kis kör alakú motívumról ejtünk néhány szót. Ezt Malonyay az okuláré lerövidítéséből magyarázza. (IV. p. 90) Minthogy ezt a szószármaztatást egy kis kétkedéssel fogadtuk, több adatközlőtől próbáltunk erre vonatkozó magyarázatot találni. Ha