Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Gungl, Ferenc. A baranyai falujáró mozgalom keletkezésének történelmi körülményei (1945–1948)

198 GUNGL FERENC ment kommunista előadó beszéde után vitákat rendeztek. A viták során felszólaltak a kommu­nista ipari munkásokból szervezett agitátorok, akik egy-egy napi politikai kérdésről beszéltek, bírálták a helyi reakciósokat. A viták nagyon szenvedélyesek voltak, a reakciós táborba tömö­rült csoportok általában a Független Kisgaz­dapárt zászlaja alá tömörülve támadták a kom­munistákat. Demagóg szólamokat hangoztattak, „szabad szerelemről", „nőközösségekről", „csaj­ka-rendszerről" beszéltek, s sok esetben sikerült nekik a paraszti tömegeket megtartani. A nagy 'politikai tapasztalatokkal rendelkező kommu­nista agitátorok ekkor még nem tudták a széles paraszti tömegeket megnyerni, de már a kom­munista gondolat behatolt a paraszti tömegek egy részének tudatába. Az 1945-ös választások során Baranya megyében és Pécs városában élő parasztok többsége még nem támogatta a Kom­munista Pártot. A Független Kisgazda- és Nemzeti Paraszt Pártnak sikerült abszolút fö­lényt kiharcolni és elnyerni a paraszti tömegek bizalmát. A Kommunista Párt és a Szociálde­mokrata Pártnak sikerei elsősorban azokban a falvakban realizálódtak, ahol ipari munkások laktak, s a felnőtt lakosság döntő többsége a Pécs városában, vagy a falvakban lévő ipari te­lepüléseken dolgoztak, illetve olyan falusi kör­zetekben, ahol nagyobb létszámban éltek sze­gényparaszti tömegek. 3 Mindenesetre a válasz­tások során kialakult erőviszonyokat szemlél­tetően tükrözi az alábbi táblázat: A baranyai és pécsi népesség szavazatainak megoszlása 1945-ben. szám szerint és százalékban N. P.P. P D P. M. K. P. F. K. G. P. Sz. D. P. Összesen Baranya 6 123 3,88% 1333 0,83% 26 019 16,50% 91329 61,50% 27 446 17,34% 158 250 100,0% Pécs 4 962 4,58% 441 1,09% 7 785 19,12% 18 314 45,20% 13 459 33,18% 40 570 100,0% Komló 10 0,6% 8 0,4% 742 39,1% 268 13,9 % 876 46,0% 1904 100,0% Szászvár 8 0,7% 7 6% 324 29,8% 453 40,0% 305 28,0% 1097 100,0% Mecseksza­bolcs 16 0,5% 11 0,3% 1863 57,3% 343 13,5% 945 28,3% 3 178 100,0% Vasas 17 1,2% 6 0,4% 641 43,3% 308 21,1% ' 507 34,0% 1479 100,0% Somogy 25 2,2% 11 1,0% 518 44,7% 327 29,2% 274 23,0% 1.155 100,0% Hosszú­hetény 45 2,6% 7 0,4% 598 34,2% 820 47,0% 277 15,8% 1747 100,0% A Kommunista Párt Központi Vezetősége is összegezte a választások tapasztalatait. Révai József cikke a Szabad Nép hasábjain megálla­pította : „ .. . a Kommunista Párt nagy erős párt, amelynek kitéphetetlenül mély gyökerei vannak a néptömegekben. A pártra szavazott a bányamunkások zöme, budapesti, csepeli, ózdi, diósgyőri nagyipari munkások tömege, tehát a magyar munkásság legrégibb szervezeti hagyo­mányokkal rendelkező, legöntudatosabb, leghar­cosabb, de a termelés szempontjából is legna­gyobb fajsúlyú része. A párt nemcsak a városi dolgozók, az ipari munkások pártja, mert 800 000 szavazónak a fele dolgozó paraszt.. ." 7 A választások után a Kommunista Párt fel­hívta az ipari körzetekben dolgozó kommunista választmányokat, s pártbizottságokat, hogy a falu járó mozgalmat szervezettebbé és céltuda­tosabbá kell tenni, olyan mozgalmat kezdemé­5 A szerző személyes visszaemlékezése a válasz­tási kampánymunkában megtartott kommunista fa­lusi gyűlésiekről. B P. T. I. Arch. 274—16/72. 7 Szabad Nép 1945. november 6.

Next

/
Thumbnails
Contents