Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Gungl, Ferenc. A baranyai falujáró mozgalom keletkezésének történelmi körülményei (1945–1948)

A BARANYAI FALUJÁRÓ MOZGALOM (1945—1948) 199 nyezve, amely az egész parasztság tömegeire kiterjedjen. Ennek a felhívásnak nyomán indult meg a szervezett falu járó kommunista tömegmozgalom. A legnagyobb sikereket a nagybudapesti pártbizottság érte el, mert nagyon gyorsan megszervezte a falu járó csoportokat. A budapesti falu járó csoportok minden héten szombaton délután és vasárnap falun tartózkodtak és politikai agitációs munkát végeztek a parasztok között.

8 A budapesti falu járó mozgalomhoz a pécsiek elsőként csatlakoztak. A Mecsekszabolcs kommunista szénbányász körzeti pártbizottság Meszestelepen szervezte meg az első falu járó csoportot. 1946. elején a meszesi példa alapján sorban jöttek létre a szénbányász kommunista falu járó csoportok: Pécsújhegyi Erőmű, Pécsbányatelep, Pécs—Gyárváros, Mecsekszabolcs, Vasasbányatelep, Komló, Szászvár, Nagymányok és Máza községekben.

9

, illetve Pécs városában a gyári munkások és a kisiparban dolgozó szakmunkások közreműködésével. A falujáró csoportokban 25—30 kommunista agitátor tömörült, akik a legnagyobb munkásmozgalmi tapasztalatokkal rendelkeztek, ismerték a párt politikáját, s szakmunkások voltak. Szénbányászok, kovácsok, lakatosok, kőművesek, bádogosok, festők, üvegesek, asztalosok, szabók, cipészek, varrónők. Értelmiségiek: mérnökök, tervezők, tisztviselők, pedagógusok, orvosok, jogászok és egyéb foglalkozásúak.

10 A falujáró csoportokat rendszerint a Kommunista Párt propagandistái vezették, vagy a pártszervezetek szervezői, akik jól ismerték a falusi politikai viszonyokat, tudtak a parasztok nyelvén beszélni. A falu járó csoportvezetők számára a párt hetenként tartott tájékoztatókat Pécs városában, Mecsekszabolcson és Komló községben, az aktuális politikai kérdésekről. A falu járó csoportok úttörő szerepet játszottak a munkás- paraszt szövetség megvalósításában. Nemcsak a paraszti tömegeket kellett megnyerni s leküzdeni az ellenség támadásait, hanem még a mostoha természeti körülmények, időjárás, rossz útviszonyok is akadályozták az eredményesebb munkát. „... a nyolc órai munka befejezése után éhesen és fáradtan, rendszerint gyalog mentünk a poros, sáros, göröngyös országutakon, hogy 20— 30 kilómétert megtéve keressük fel a dolgozó parasztokat.. ."

и A szénbányász falu járók közös összefogással ezen a nehézségen változ8 1947. április 13-án a Kommunista Párt országos konferenciáján elhangzott beszámoló alapján. 9 Gregor Sándor a szénbányász falujáró bizottság titkárának visszaemlékezése. io Ugyanott, Gregor Sándor visszaemlékezése. 11 Sziklai József szénbányász falu járó visszaemlékezése. tattak, társadalmi munkában kitermelt szenet eladták, s gépkocsit vettek, amely kiszállította őket a falvakba.

12 A baranyai és pécsi falujáró csoportok szervezeti és politikai tevékenysége szerteágazó volt. Voltak olyan agitációs falu járó csoportok, amelyek már szombaton délután megjelentek a községben és házi agitációt folytattak a parasztházakban. Este előadással egybekötött kultúrműsort adtak, és a munkásokból alakított zenekarok reggelig szórakoztatták a falu népét. Az Erzsébet-telepi szénbányász falu járó csoport kultúrgárdája Belvárdgyulán tartott rendszerint szórakoztató műsorokat. ,,... Mi szénbányász fiatalok akkor vagyunk boldogok, ha a városi dolgozó együtt vígad a falu népével. Célunk az, hogy a falut közelebb hozzuk a városhoz, megismerjük egymást és a munkás—paraszt szövetséget megerősítsük, hogy a magyar dolgozók egymásra találva védelmezzék a népi demokrácia vívmányait..." — mondotta az együttes vezetője.

13 Voltak olyan falujáró agitációs csoportok, amelyek csak vasárnap jelentek meg a falvakban és a délelőtti órákban megjavították a dolgozó parasztok elromlott mezőgazdasági gépeit, istálókat, lakóházakat, a falu kulturális létesítményeit, iskolákat, kultúrházakat. A Pécsújhegyi Erőmű falu járó csoportja Drávapalkonyán 15 kocsiabroncsot, 100 ekevasat, 6 varrógépet, 200 edényt, kapákat és ásókat javított meg. Más alkalommal ugyanez a brigád Gerden es Szabadszentkirály községben politikai agitációs munkát folytatott és a párt politikáját széleskörben hirdették a falusi dolgozók között.

14 A Pécs—Gyárvárosi falu járó agitációs brigád vasárnap délelőtt rendszerint fizikai munkát végzett, s délután házi agitációt folytatott a parasztok soraiban, esténként pedig táncmulatságot szervezett a falusi fiatalok számára.

15 1946. nyarán a baranyai és pécsi falujáró agitációs csoportok már szervezett keretek között dolgoztak, s a Kommunista Párt általános politikája alapján tevékenykedtek. A Kommunista Párt III. kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny és a tömegpolitikai munka kiszélesítéséért indított küzdelemben az agitátorok rendkívül nagyjelentőségű szerepet játszottak. A falu járó csoportok 250 baranyai faluban tartottak politikai beszámolókat, s házi agitációs napok alkalmával ismertették a pártkongreszszus anyagait. A kongresszus előtti kampánymunkában megtartott falugyűléseken a Kom12 Gregor Sándor szénbányász falujáró bizottsági titkár visszaemlékezése. 13 Bányász 1946. augusztus 30. 14 Üj Dunántúl, 1946. szeptember 10. 15 Üj Dunántúl, 1946. szeptember 13.