Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Komanovics, J.: A hazai németség volksbundista – illetve hűségmozgalmi – szervezkedése, különös tekintettel Baranya megyére

A HAZAI NÉMETSÉG VOLKSBUNDISTA — ILLETVE HÜSÉGMOZGALMI — SZERVEZKEDÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL BARANYA MEGYÉRE KOMANOVICS JÓZSEF A magyarországi német lakosság náci szellemű szervezete, a Volksbund 1938 november 26-án tartotta alakuló ülését, alapszabályát 1939 ápri­lis 13-án hagyták jóvá hivatalosan. Az alapsza­bály értelmében a szervezet a német kisebbség kulturális érdekeinek előmozdítására és megó­vására törekedett a népi életmegnyilvánulás minden terén. A Volksbund céljai elérésére, a német nemze­tiségű magyar állampolgárok gyermekei számá­ra, külön iskolákat tartott fenn. Múzeumokat, könyvtárakat nyitott, tanfolyamokat, kiállításo­kat, színielőadásokat rendezett, tanulmányokat, népünnepélyeket szervezett, folyóiratokat adott ki, ösztöndíjakat, jutalmakat folyósított, német­nyelvű sajtótermékeket propagált és helyi cso­portokat alakított a német nyelvű községekben. Az új szervezet programiában szerepeltek: a nemzeti szocializmus alapján álló, teljesen szabad szervezkedés külön politikai párt kere­tében, annak elismerteté?e, hogy a Volksbund képviseli a magyarországi németeket és csak a szervezet tagjai tartoznak a német népcsoport­hoz. Követelték, hogy szüntessék meg a név­magyarosításokat és a már megváltoztatottakat németesítsék vissza, biztosítsák a szervezet tag­jai számára a korlátlan útlevélkiadást és létesít­senek a németeket érintő intézkedéseket felül­vizsgáló kisebbségi hivatalt. Ezekkel az igények­kel a Volksbund vezetői már messze több jogot vindikáltak maguknak, mint amivel a magyar dolgozók rendelkeztek. 1 A kedvező lehetőségek nyomán Baranyában is fellendült a szervezkedés, amely a legkisebb falura is kiterjedt. Hamarosan a megye 303 községének közel 50%-ában alakultak Volks­bund csoportok, lényegesen több helyen és na­gyobb létszámokkal, mint a korábbi szervez­kedés idején. A toborzás ütemére jellemző, hogy 1940 végé­re már Baranya 100 helységében műkütíott 1 Kopasz Gábor : Adatok a Baranya megyei volks­bundista szervezkedés történetéhez. Különlenyomat a Janus Pannonius Múzeum 1965. évi évkönyvéből 281. old. Volksbund szervezet." A gyors siker összefüg­gésben állott az 1940 agusztus 30-án megkötött magyar-német kisebbségi megállapodással, melynek hatására — a Volksbund tömeges szer­vezőkampányának kibontakozásától számított másfél éven belül — a baranyai németség több­sége csatlakozott a fasiszta mozgalomhoz. A következő községek voltak a Volksbund mozgalom legbiztosabb pontjai: Erdősmecske, Féked, Mágocs, Máriakéménd, Mecseknádasd, Szebény, Szederkény. Véménd és Villány. 3 A 303 baranyai községből 150-ben a Volksbund tagok száma meghaladta a német lakosság 80%­át. Az agitáció hatása a németség egyes rétegeire különbözőképpen érvényesült. Rendelkezésünk­re állanak Baranya megye 129 helyi csoportjá­nak alakulási jegyzőkönyvei, melyek 6250 Volksbund tag foglalkozási adatait tartalmaz­zák. Bár ezek az adatok az alakulás időpontjára vonatkoznak, mégis bizonyos támpontot adnak a Volksbund tömegbázisára vonatkozóan. A be­lépő 6250 tagból 3686 földműves, 524 napszámos, 227 ipari munkás volt, 2 pedig értelmiségiek közúl került ki. A jegyzőkönyvekben nem sze­replő 826 háztartásbelit, az eddigi adatokban még nem szereplő (997) egyéb kategóriát is figyelembe véve, arányosan elosztottnak vesz­szük. Az így kapott kép azonban megtévesztő, mert a — legnagyobb — földműves kategórián belül nem utal a birtokkülönbségekre. Pedig a 3686 földműves között nagyszámban szerepeld tek 1—2 holdasok, akik egészen közel állottak a napszámosokhoz. Ezt a körülményt alátá­masztja az a tény is, hogy a szóban forgó 129 helyi csoport névjegyzékei 57 község esetében egyáltalán nem szólnak napszámosokról, illetve cselédekről, holott közismerten nagyszámban él­2 P. Á. L. Volksbund alakulási jegyzőkönyvek. :i Jellemző, hogy a felszabadulás utáni német el­lenállás a felsorolt községekben bontakozott ki a leghevesebben. /l A Volksbund kérdés Dél-Baranya visszacsato­lásával érte el a mélypontját, 105 000 németből 73 500 (70%) vált tagjává a szervezetnek. Baranya megye bírósági irattár. Pécsi Népbírósági iratok. Továbbiakban Bm. BI. P. N. NB. i(17)1945.

Next

/
Thumbnails
Contents