Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Helytörténet - Komanovics, J.: A hazai németség volksbundista – illetve hűségmozgalmi – szervezkedése, különös tekintettel Baranya megyére
A HAZAI NÉMETSÉG VOLKSBUNDISTA — ILLETVE HÜSÉGMOZGALMI — SZERVEZKEDÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL BARANYA MEGYÉRE KOMANOVICS JÓZSEF A magyarországi német lakosság náci szellemű szervezete, a Volksbund 1938 november 26-án tartotta alakuló ülését, alapszabályát 1939 április 13-án hagyták jóvá hivatalosan. Az alapszabály értelmében a szervezet a német kisebbség kulturális érdekeinek előmozdítására és megóvására törekedett a népi életmegnyilvánulás minden terén. A Volksbund céljai elérésére, a német nemzetiségű magyar állampolgárok gyermekei számára, külön iskolákat tartott fenn. Múzeumokat, könyvtárakat nyitott, tanfolyamokat, kiállításokat, színielőadásokat rendezett, tanulmányokat, népünnepélyeket szervezett, folyóiratokat adott ki, ösztöndíjakat, jutalmakat folyósított, németnyelvű sajtótermékeket propagált és helyi csoportokat alakított a német nyelvű községekben. Az új szervezet programiában szerepeltek: a nemzeti szocializmus alapján álló, teljesen szabad szervezkedés külön politikai párt keretében, annak elismerteté?e, hogy a Volksbund képviseli a magyarországi németeket és csak a szervezet tagjai tartoznak a német népcsoporthoz. Követelték, hogy szüntessék meg a névmagyarosításokat és a már megváltoztatottakat németesítsék vissza, biztosítsák a szervezet tagjai számára a korlátlan útlevélkiadást és létesítsenek a németeket érintő intézkedéseket felülvizsgáló kisebbségi hivatalt. Ezekkel az igényekkel a Volksbund vezetői már messze több jogot vindikáltak maguknak, mint amivel a magyar dolgozók rendelkeztek. 1 A kedvező lehetőségek nyomán Baranyában is fellendült a szervezkedés, amely a legkisebb falura is kiterjedt. Hamarosan a megye 303 községének közel 50%-ában alakultak Volksbund csoportok, lényegesen több helyen és nagyobb létszámokkal, mint a korábbi szervezkedés idején. A toborzás ütemére jellemző, hogy 1940 végére már Baranya 100 helységében műkütíott 1 Kopasz Gábor : Adatok a Baranya megyei volksbundista szervezkedés történetéhez. Különlenyomat a Janus Pannonius Múzeum 1965. évi évkönyvéből 281. old. Volksbund szervezet." A gyors siker összefüggésben állott az 1940 agusztus 30-án megkötött magyar-német kisebbségi megállapodással, melynek hatására — a Volksbund tömeges szervezőkampányának kibontakozásától számított másfél éven belül — a baranyai németség többsége csatlakozott a fasiszta mozgalomhoz. A következő községek voltak a Volksbund mozgalom legbiztosabb pontjai: Erdősmecske, Féked, Mágocs, Máriakéménd, Mecseknádasd, Szebény, Szederkény. Véménd és Villány. 3 A 303 baranyai községből 150-ben a Volksbund tagok száma meghaladta a német lakosság 80%át. Az agitáció hatása a németség egyes rétegeire különbözőképpen érvényesült. Rendelkezésünkre állanak Baranya megye 129 helyi csoportjának alakulási jegyzőkönyvei, melyek 6250 Volksbund tag foglalkozási adatait tartalmazzák. Bár ezek az adatok az alakulás időpontjára vonatkoznak, mégis bizonyos támpontot adnak a Volksbund tömegbázisára vonatkozóan. A belépő 6250 tagból 3686 földműves, 524 napszámos, 227 ipari munkás volt, 2 pedig értelmiségiek közúl került ki. A jegyzőkönyvekben nem szereplő 826 háztartásbelit, az eddigi adatokban még nem szereplő (997) egyéb kategóriát is figyelembe véve, arányosan elosztottnak veszszük. Az így kapott kép azonban megtévesztő, mert a — legnagyobb — földműves kategórián belül nem utal a birtokkülönbségekre. Pedig a 3686 földműves között nagyszámban szerepeld tek 1—2 holdasok, akik egészen közel állottak a napszámosokhoz. Ezt a körülményt alátámasztja az a tény is, hogy a szóban forgó 129 helyi csoport névjegyzékei 57 község esetében egyáltalán nem szólnak napszámosokról, illetve cselédekről, holott közismerten nagyszámban él2 P. Á. L. Volksbund alakulási jegyzőkönyvek. :i Jellemző, hogy a felszabadulás utáni német ellenállás a felsorolt községekben bontakozott ki a leghevesebben. /l A Volksbund kérdés Dél-Baranya visszacsatolásával érte el a mélypontját, 105 000 németből 73 500 (70%) vált tagjává a szervezetnek. Baranya megye bírósági irattár. Pécsi Népbírósági iratok. Továbbiakban Bm. BI. P. N. NB. i(17)1945.