Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Török hódoltsági épület Szigetváron

TÖRÖK HÓDOLTSÁGKORI ÉPÜLET SZIGETVÁRON 159 csak néhány, az utókorra fennmaradt épület emlékeztet.

54 A várost azonban részletesen leírta Evlia Cselebi, aki magyarországi látogatása során Szigetváron is járt, nem sokkal a költő és hadvezér Zrínyi Miklós Turbék melletti csatározása után.

55 Leírásában elmondja, hogy a várhoz, — „belső vár"-nak nevezi, — hosszú fahídon ment be. A vár téglaépítésű 4 sarokbástyával készült és széles tömésfallal, földből és fából építve, s erős kapuval van ellátva. A bejáratnál márványtábla hirdeti Szokolli Musztafa pasa emlékét, amely szerint 1573-ban ő építette a várat.

56 Folytatva az útját a vár hatalmas megfigyelőtornyáról, Szulejmán dzsámijáról, kútról, raktárról emlékezik meg. Végül a pasa lakóházáról, mely szerinte egykor Zrínyi Miklós lakóháza volt. A várost „középső vár"-nak nevezi,, leírja alakját, kapuit, s fából és földből készült várfalát, majd épületeit sorolja fel: „E középső vár utcáit Egri Mohamed pasa kanizsai váli korában deszkával rakatta le. A téli időben a sár miatt a városban nem lehetne járni, mert a föld lápos és ingoványos. A deszkapadozatú csársziban van Ali pasa dzsámija és egy csorgókút. A törvényszék a csorgókút mellett van. E középső várban összesen négyszázhetven alacsonyabb-magasabb ház van. A házak szűkek, kert nélküliek, fából építettek, némelyik cseréppel, mások deszkazsindellyel vannak fedve. Mivel a középső vár kicsi, azért szűkek a házak benne. Öt városrészében van imahely. Két medresszéje, három alsófokú iskolája van. Ezen kívül egy kis fürdője, két derviskolostora és egy fogadója van. Nagyon széles utcájának két oldalán öszszesen 300 deszkabolt van.,, A külváros leírásánál elmondja Cselebi, hogyan készült e városrész falának földerősítése, 1946-ban már teljesen eltűntek. A lakosság csökkenésével párhuzamosan szűnik meg a szigetvári egyházkerület is. 1710-ben még megerősítik a szigetvári görögkeleti püspököt működésében. 1860 körül meghalt az utolsó pópa, s a templom pusztulása is megkezdődött. 1956-ban a leszakadt tetőzetű templomot végül is lebontották. Az 1900 előtti időkre vonatkozóan Németh Béla i. m. 379. p. és 384. p. 54 Buda, Pécs után Szigetváron maradt íenn a legtöbb hódoltságkori emlék. Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. 1. Dunántúl, Budapest 1959. 55 Evlia Cselebi Boszniából sietett a török táborba, Zrínyi Téli Hadjárata miatt. Az útjába eső helyeken kis időt töltött, így került sor szigetvári látogatására. — Karácsonyi Sándor bevezetője a IX. részhez. Evlia Cselebi i. m. III. 475—476. p. 56 A vár helyszínrajzát, építési időszakait közli Kováts Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez 210. p. 4. kép, 215. p., a török vár rekonstrukciós rajza 28. kép, 273. p. — Musztafa pasa volt emléktáblájának helyét a szigetvári vár délkeleti bástyájának falában közli Kováts V. Néphagyományok II—

III. 255. p. — Szokolli Musztafa 15-ik volt a bumekkora a terjedelme, s házainál megemlíti, hogy itt „ . . . néhány cseréppel fedett, s deszkazsindellyel készült alacsonyabb, magasabb szép ház van. Itt bazár nincs, minaret nincs. Különösen szép Borisemedze és Cseveragads háza."

57 Végül összefaglalja a Szigetváron látottakat, s elmeséli, hogy: „A három várban összesen tíz iszlám városrész van. A külső városban öt keresztény városrész van. összesen 5000 cseréppel és deszkazsindellyel fedett ház van. Erre vonatkozóan a törvényszéki épületben a kádi effendi a lajstromkönyvből adott értesítést. Tíz imahelye van, hétben a pénteki imádságot is végzik."

58 Evlia Cselebi a következőkben a várat, vagy ahogyan ő nevezi „belső várat" látogatta meg, s itt Szulejmán szultán dzsámijának minaretjéről letekintett a városra. „Itt 350 cseréppel fedett házat számoltam meg, a többi deszkatetejű ház volt. Itt Ali pasa dzsámiján kívül ólomtetejű dzsámi több nincs. Ali pasa a dzsámi háremjében keramiatetejű kupolás sírboltban van eltemetve. A fürdő szögletében lévő csorgókút és a törvényszéki épület Ali pasa kegyes alapítványa. Метл aga cseribasa dzsámija szép és díszes imahely. Ilyen még Hadsi Husszein aga dzsámija is. Ezek a híresebbek. Hat városrészben mecset van. Lakosságának arcszíne fehér: a lakosok bosnyákok, de magyarul és horvátul jól tudnak. Fogságból szabadult s lábán bilincset viselt vitéze sok van, s éjjel nappal portyázásra járnak.

59 dai pasák sorában. 1566. aug. 1578. szept-ig Gévay Antal: A budai pasák. Bécs 1841. munkája után közli Fekete Lajos i. m. 216. p. Takáts Sándor: Vezir Szokolli Musztafa basa („A nagy Musztafa" (A török hódoltság korából) 87. p 120. p. — Szokolli Musztafa pasát haláláig szoros kapcsolat fűzte Szigetvárhoz. A vár építésére vonatkozóan II. Szelim szultán rendelete, 1568. szept. 24-én a budai pasához fennmaradt. Közli Karácson Imre: Török—magyar oklevéltár 1533—1789. Bp. 1914. 93. p. (110) — .Feltehetően, ő építette Szulejmán mauzóleumát is Turbékon. Ide többször eljött a türbé miatt Takáts Sándor: A nagy Szolimán császár sírja (A török hódoltság korából) 127. p. és uo. Vezir Szokolli Musztafa basa 127. p. — Szigetvárral kapcsolatosan a történelem is megőrizte egyik cselekedetét, ö volt, aki Zrínyi levágott fejét elküldte a magyar táborba levél kíséretében „Énnekem (írja Zrínyiről) jó szomszédom volt és az halálán most is bánkódom! Evvel meg is bizonyítottam, hogy az ü feje karóba ne álljon, azért küldtem fel, tisztességet tettem nekie. Testét is eltemettem. Kár volna olyan vitézlő úrnak testét, hogy az madarak ennék." A szigetvári hős fiának Zrínyi Györgynek pedig megírta, hogy apja testét nem messze Szigetvártól eltemette. Küldjön hites embereket, s ő átadja vekik a holt testet. — közli Takáts Sándor: Vezir Szokolli Musztafa basa. 95. p. 57 Evlia Cselebi: i. m. III. 491. 492. p. 58 uo. Evlia a (kutbé) a pénteki imádság elmondása helyét a djamit érti ezalatt. . 59 Evlia Cselebi: i. m. III. 494. p.