Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Török hódoltsági épület Szigetváron

160 KOVÁTS VALÉRIA Evlia Cselebinél, mint minden keleti történetírónál, vagy útleírónál le kell számítanunk a keleties túlzásokat, s a stílusból adódó szóvirágokat, a számok túlzott nagyítását.

60 Azt is figyelembe kell vennünk, hogy hevenyészett feljegyzéseit már idősebb korában írta meg, s így több tévedés, elírás is belekerülhetett munkájába."

61 A dzsámiknál és mecseteknél ez a tévedés Szigetvár esetében rendeződik is, ha figyelembe vesszük összes adatát. Vagyis Szigetváron 4 dzsámi volt, 3 a városban, 1 a várban. 6 mecset közül 2-nek a városban, 4-nek a külvárosban kellett állnia.

62 A házak összesen nem lehettek 500-nál nagyobb számban, de ez is csak úgy képzelhető el, ha nem csak a lakóépületeket, hanem, minden épületet beleszámítunk.

63 Evlia Cselebi útleírásának a lakóházakra vonat60 Szekfü Gyula: Kútfőkritikai tanulmány a hódoltságkorabeli török történetírókról с bevezető tanulmányában részletesen foglalkozik Evlia Cselebi munkájának forrásértékével. Karácson Imre— Szekfü Gyula: török történetírók III. k. 1566—1659. 8—52. p. 61 Karácson Imre Előszó Evlia Cselebi i. m. V— Xí. p. 62 Ehhez a számításhoz úgy jutunk, ha figyelembe vesszük Evlia Cselebi minden számadatát a városrészekre és dzsámikra, mescidekre vonatkozóan. Azt állítja, hogy 10 imahelye van Szigetvárnak öszsíesen. Majd azt állítja, hogy 6 mescidje van. Ezek szerint négynek dzsáminak kell lennie. Ezt nem állítja, de ugyanakkor felsorolja a négy dzsámit. Majd azt mondja, hogy a városban öt imahely van. A zavart csak az okozza, hogy azt is állítja, hogy Szigetvár 10 imahelye közül hétben el lehet végezni a pénteki imát, vagyis ezek dzsámik. Ez amit nem fogadhatunk el. Lényegesen nagyobb helyeken mint Szigetvár csak 3—4 dzsámi található. Ha ehhez figyelembe vesszük, hogy a XVII. sz.ban már nem ragaszkodtak szigorúan az előíráshoz, amely meghatározta, hogy legalább 40 hivő szükséges ahhoz, hogy dzsámit építsenek, akkor is sok a hét szám. Itt Evlia összekeverte a látott, illetve hallottakat. Ha ezt az adatát figyelmen kívül hagyjuk, akkor a számok teljesen elrendeződnek. Ä dzsámik közül 1 a várban volt, 3 a városban, név szerint felsorolta mindegyiket, de itt még 2 meséidnek is kellett lennie, hiszen azt állítja, hogy 5 városrészben van imahely. Mivel megadja a mescidek számát, a külvárosra már csak 4 jut. így számadatai elrendeződnek, 10 városrészben, 10 imahelyet kapunk. A várban 1 dzsámi, a városban 3 dzsámi és 2 mescid, a külvárosban 4 mescid. 03 Karácsoni is túlzottnak tartotta Evlia Cselebi számadatait, s sajtóhibának könyveli el az 5000 szigetvári házat, s a szövegben 500-nak adja. Ugyanakkor a külvárosnál közölt 1100 házat nem javítja ki, ami szintén képtelenség. Evlia Cselebi i. m. 494. — Szigetvár hódoltságkori házainak számára, csak hozzávetőlegesen következtethetünk, mivel valóságos számuk egyetlen helyen sem szerepel. Egy 1575ből való adat szerint Szigetváron 1571-ben 9 ház, vagyis 9 cigány család lakott Velics—

Kammerer i. m. I. 208. A többi házat a defter nem tüntette fel, mert azok adózás alól mentesek voltak. kozó számadatai a legkevésbé elfogadható része munkájának.

64 E XVII. század közepéről való város ismertetésen kívül a török Szigetvárra, a településre, épületekre elsőrendű forrás számunkra Leandro Anguissola olasz hadmérnök, császári műszaki tiszt 1689-ből való két helyszínrajza. Leandro Anguissola részt vett a visszafoglalási hadműveletekben, több város, így Szigetvár visszafoglalásánál is jelen volt.

65 Egyik helyszínrajzában megörökítette a császári csapatok hadállásait Szigetvár körül.

66 (1. kép.) A másik helyszínrajzában az egy évig blokád alatt tartott, s végül ostrom nélkül elfoglalt várost térképezte fel. (2. kép.)

67 Helyszínrajzai alapján elénk rajzolódik az egykori török Szigetvár településének körvonala, erdősítési rendszere, úthálózata. Evlia Cselebi leírása, valamint Anguissola helyszínrajza együttesen, egymást kiegészítve a törökkori Szigetvárról elég részletes tájékoztatást adnak. Munkáik segítségével végeztük a szigetvári régészeti feltárásokat, tisztáztuk a város települési viszonyait, s megvizsgáltuk az egykori utcahálózatot

68 A még meglévő épületeket megkutattuk, s a hozzáférhető helyen lévő elpusztult épületek alapjait feltártuk.

69 E munkák során a ma is álló, négy sarokbáslyás vár régészeti és műemléki kutatásával tisztáztuk a vár szerkezetét, építési módját.

70 Megvizsgáltuk a várban egykor állott épületeket: a volt pasa házát, amely egykor Zrínyi Miklós lakóépülete volt. Feltártuk a két katonai raktár alapfalait, továbbá a bástyaudvarokon az ingoványos talaj megerősítése végett épített cölöp és gerendarendszert is megástuk egy ágyúállással együtt.

71 A várudvar központi térségében ma is álló Szulejmán dzsámi műemléki kutatása és állagvédelme is megtörtént.

72 64 Evlia Cselebi munkájában minden városleírásnál kerek és nagyszámokat használ, amelyek a valóságos állapottól eltérnek. Ezt előadási | hatáskeltésnek, fogásnak tekinti nála. Karácson Imre— Szekfü Gyula i. m. 24. p. 05 Glaser Ludwig: Ungarn betreffende Karten und Plane in den Karlsraher Sammlungen. Budapest, 1933. 122. p. 66 Kriegsarchiv Wien, Feldakten. 1689. 1/7 Fase. 167. Abriss von der Stadt und Vestung Sigeth. 67 Heresarchiv Wien. Kartensammlung Inland CVa Sigeth Nro. 3. Schloss und Statt Sigeth. 68 Kováts V. kutatástörténet 235—500. p. 69 A hódoltságkori anyag feltárását magában a városban befejezettnek tekintjük. 1566 előtti magyar anyag kutatása nem befejezett. Uo. 235—250. p. — a magyar anyag 207—234. p. 70 Uo. 215. p. 4—5. kép. — 235. p. 24—25. p. 71 Uo. 234. p. 23. kép. 72 Gerő Győző: A szigetvári Szulejmán szultán dzsámi. Műemlékvédelem Bp. 1966. 2. szám 111— 116. p.