Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Helytörténet - Kováts, Valéria: Török hódoltsági épület Szigetváron
TÖRÖK HÓDOLTSÁGKORI ÉPÜLET SZIGETVÁRON 157 országi török kultúra az elfoglalt területek viszszaszerzésével párhuzamosan megszűnt. 25 Az e korból fennmaradt emlékek közül elsősorban az építészeti emlékanyag tanúskodik a gyökerében más, s külső formájában, funkciójában, a magyar, az európai építészettől elütő alkotásaival az egykori oszmán török világról. 26 A hódoltságkori török építészeti emlékanyagot Foerk Ernő 1917-ben számbavette és rendszerezte. 27 Munkájában funkció szerint csoportosította a még meglévő épületeket 28 , s a terepadta lehetőségek figyelembevételével alaprajzban, metszetben is megörökítette az egyes emlékeket. 29 Egy-egy épülettípusnál megkísérelte számbavenni irodalmi forások segítségével az egykor meglévő, de az idők folyamán már elpusztult épületeket is. 30 Munkájával Foerk a műemléki kutatást a hódoltságkori emlékek felé irányította, s a további kutatómunkát nagymértékben segítette. Fekete Lajos Budapest monográfiájának hódoltságkori részében, nem csak Budapesttel foglalkozik, hanem a 150 évig tartó török uralmat művelődéstörténeti vonatkozásaiban is részletesen tárgyalja. 31 Ezen belül részletesen foglalkozik a fennmaradt török műemlékekkel, az ezekre vonatkozó kutatási eredményeket összegezi, a török építészetre vonatkozó irodalmi források bevonásával. 32 Az utóbbi időben megjelent törökkori város kismonográfiák mellett. Gerő Győző 1968ban ismertette a magyarországi török hódoltságkori építészetet. 33 E korszak magyarországi Magyarország története i. m. 317—321. p. 26 Fekete Lajos: i. m. Török műemlékek с fejezetében részletesen tárgyalja Buda fennmaradt hódoltságkori emlékanyaga mellett az egyes fennmaradt épületek típusának magyarországi előfordulását is. 315—353. p. 27 Foerk Ernő: A budapesti magyar állami felső építő ipariskola 1917-ik évi szünidei felvételei. 29. p. 50. tábla. 28 Dzsámi, fürdő, kőemlékek (kézmosómedencék, sírkövek) a magyar műemlékanyagban nem maradt más típusú épület fönn. 29 A hozzáférhető anyagnál a lényegesebb díszített részekről részletrajzot is közöl. 30 Foerk i. m.-ban 3—4. p. megadott felsorolása közel sem tekinthető teljesnek. Itt Evlia Cselebi leírására hivatkozik, ugyanakkor ok nélkül mellőz számos épületet, illetve épülettípust, melyet Evlia Cselebi felsorol. Ez indokolt Evlia túlzó számadatainál, de indokolatlan olyan épületeknél, melyeket más forrás alapján bizonyítottnak kell tekintenünk. 31 Fekete Lajos i. m. Tulajdonképpen az 1944ig végzett hódoltságkori történeti-művelődéstörténeti kutatás monografikus feldolgozását nyújtja. 32 Fekete Lajos i. m. 315—353. p. 33 Hódoltságkori város feldolgozások: Szabó Pál Zoltán: A török Pécs 1543—1686. Pécs, 1941; új kiadása Szabó Pál Zoltán—Ruzsás Lajos: A török Pécs. Pécs 1958. — Gerő Győző: Pécs török műemlékei (Műemlékeink) Bp. 1960. 43. p. építészetéről 1950-ben Oktay Aslanapa és Celal Essad Arseven adott közre rövid összefoglalást. 3 ' 1 Magyarországon a hódoltságkori építészeti emlékek kutatása az első világháborút követő időszakban indult meg, s a második világháború befejezése után a műemlékvédelem intenzívebbé válásával, a háborús romok megkutatásával, helyreállításával párhuzamosan a törökkori emlékek feltárása, helyreállítása is folyamatosan haladt. 35 A fővárosban Budapesten megkezdett munka során a vidéki városok hódoltságkori emlékeinek számbavétele, feltárása, helyreállítása is előtérbe került. 36 E kutatási és helyreállítási műemléki program keretében 1952-ben Szigetvár műemlékeinek, köztük a török emlékanyagnak a felmérése is megtörtént. 37 Eszerint Szigetvár török időszakának 122 esztendejéből kevés építészeti emlékanyag maradt az utókorra. 38 A különböző levéltárakban, muzeumokban őrzött, s feldolgozott okleveles anyag alapján mint ahogy több hódoltságkori várnál kimutatható, — a török Szigetvár élete nagyobb események nélkül múlt el. 39 — A 122 év eseménytelensége, viszonylagos nyugalma csak annyi volt, amennyi egy XVI-XVII. századi végvár Gerő Győző: Pécs törökkori emlékei. Pécs, 1962. 92. p. Gerő Győző: Buda török műemlékei. (Műemlékeink) Bp. 1957. 54. p. Molnár József: Eger török műemlékei. (Műemlékeink) Bp. 1961. — Molnár József: Szigetvár török műemlékei. (Műemlékeink. Bp. 1958. 34. p. Gy. Gerő: Beiträge zur Geschichte der türkischen Bautätigkeit in Ungarn (Acta Históriáé Artium) Tom. XIV. Fase. 3—4. Budapest, 1968. 235—254. p. 34 Oktay Aslanapa: Macaristrandra Türk abideleri. Tarih dergisi cild 1 Sayi 2, Istanbul, 1950. —Celal Esad Arseven: Türkiye disinda kalan Türk minari eserler (Türk Sanati Tarihi) IX. Istanbul. 658—662. p. 35 Gy. Gero: Beiträge ... i. m.-ban 253. p. 36 E munkák Budás kívül főleg Baranya megyében Pécsen, Szigetváron és Siklóson, valamint Heves megyében Egerben folynak. 37 Szigetvári műemléki és városképi vizsgálat. 1952. 38 U. i. a felsorolás: a városban a XVIII-ik században katolikus templommá alakított Ali basa dzsámija, a várban az 1920-as években lakóépülettel összeépített Szülejmán szultán dzsámija, a Bástya u. 3 alatt lévő török épületmaradvány, a Basa utca végén lévő Basa kút. A várnál megemlíti, a hódoltság időszakára vonatkozóan, hogy téglából és kőből részben átépítették. A szöveg több téves adatot közöl. A vár kutatására vonatkozóan: Kováts Valéria Szigetvár kutatástörténetéhez, i. m. 235— 239. p. és 249—250. p. — a Szulejmán dzsámira vonatkozóan: Gerő Győző: A szigetvári Szulejmán szultán dzsámi. (Műemlékvédelem) 1966. X. évf. 2. sz. 111—116. p. 39 Németh Béla i. m. 293—317. p — Hal Pál: Szigetvár 1688 és 1689-ben. Szigetvár, 1939. 6—7. p.
