Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Helytörténet - Kováts, Valéria: Török hódoltsági épület Szigetváron
158 KOVÁTS VALÉRIA életében lehetséges. 40 Az írásos források nagyobb harcokról, összecsapásokról a várossal kapcsolatosan nem értesítenek ugyan, de számos dokumentum vonatkozik az itt állomásozó katonaságra, a harcra kész állapotra, a gazdasági, birtokadományozási, vagy adózási összeírások mellett. 41 E viszonylagos eseménytelenséghez az is hozzájárult, hogy Kanizsa várának elfoglalása után Szigetvárnak, mint végvárnak a szerepe csökkent. 42 A déldunántúli várak közül ezután Kanizsa töltötte be a vezető szerepet, mint a birodalom új vilajetjének székhelye. 43 Közvetlenül a vár elfoglalása után megszervezett új közriga zgatási és katonai terület vezető végvára, a vilajet vezető helyisége Kanizsa maradt a hódoltság végéig. 44 A kanizsai vilajethez tartozó szandzsák székhelyek közül viszont Szigetváré maradt a vezető szerep. 45 A szigetvári vár állandó katonasága, valamint a török végvárak sűrű láncolata nem tette lehetővé, hogy Szigetvár visszaszerzésére kísérlet történjék. 46 Az 1566-ban Szigetvár védelmében hősi halált balt Zrinyi Miklós dédunokája, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós 1664-ben az úgynevezett „Téli Hadjáratában" Szigetvár mellé is eljutott seregével, de a várat a nagy török túlerő miatt megkerülte. 47 A várat nem támadhatta meg, de 40 Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI—XVII. százazból. Budapest, 1961. 375— 408. p. bibliográfiában a török és magyar végvári élet művelődéstörténeti vonatkozásaival több tanulmány foglalkozik. — Németh Béla: i. m. 293—310. p. 41 Velics Antal— Kammer er Ernő: Török kincstári defterek. II. k. Bpest. 1886, 1890, több szigetvári vonatkozású anyagot közöl. — A várban állomásozó állandó zsoldoskatonaság állományára vonatkozóan: 1568-ban 711 fő (II. 387. p.), 1618-ban 429 fö (I. 412. p.) — Ezeken kívül a ziamet és timarbirtokosok külön kötelesek voltak katonáskodni. 42 1600. október 22. — Takáts Sándor: Kanizsa elfoglalása (Magyar küzdelmek) 55—56. p. 43 Hóman Bálint—Szekfü Gyula: i. m. 224 és 225. p. között térkép a magyar és török végvárak 1576 szerinti állapotról, vö. a 384. és 385. p. között lévő térképpel, amely Magyarországot a Bécsi Béke korában 1606-ban ábrázolja. 44 1960. április 13. 45 1619-es feljegyzés szerint a magyarországi szandzsák]övédelmek közül Szigetváré volt a legtöbb: 616 200 akcse, közli Velics— Kammerer i. m. I. 414. p. — A vilajet várai közül Szigetváron volt a legnagyobb létszámú katonaság. Uo. 412. p. 46 Állítólag történt egy támadás a török Szigetvár ellen 1574-ben. „Jeni Dzsafer pasa ellenük menvén sokat közülük leölt, sokat pedig elfogott," közli Bálint Gábor: A magyarországi török hódoltságról. (Századok) 1870, 299. p. Az ismeretlen szerzőnek egy török kortársra történt hivatkozását nyugati kútfők nem hitelesítik, erről a támadásról máshol nem történik említés. 47 Esztérházy Pál: Mars Hungaricus ... Országos Levéltár. P. 125 (herceg Esztérházy levéltár) 702. 118. köt. No. 11895. — Zrínyi Téli Hadjáratakor Nyugat Európát az a téves hír járta be, hogy Zrínyi dédapja hősi halálának színhelyét, Szigetvárt a határában megszalasztotta a török őrséget Turbóknál. 48 Ott az egykor ideiglenesen eltemetett Szülej mán szultán sírépítményének őrségével csatározott, s az építményeket felégette. Magát a sírt, amelyben a véglegesen Istanbulban eltemetett, mumifikált szultánnak a lágy részei voltak, nem égette fel. 49 Ezen kívül egészen a felszabadításig nem ismerünk csatározásokat Szigetvár környékéről. A felszabadító háború során 1689-ben, az ország fővárosának Budának visszafoglalása után 3 év múlva Szigetvár ostrom nélkül a császári csapatok birtokába került, ugyanis az 1 évig tartó vesztegzár miatt a kiéheztetett katonaság megadta magát. 50 A blokád előtti sorozatos támadások, betörések következményeként a külváros teljesen leégett. 51 A város mohamedán lakosságát a rendeletek értelmében a császári csapatok visszaszállították hazájukba. 52 így Szigetváron egy két kivételtől eltekintve, — akik megkeresztelkedtek, — nem maradt török lakosság. 52 Ezek rövid időn belül teljesen asszimilálódtak, s nyomtalanul beolvadtak a helyiek közé. A török alatt letelepített balkáni népelemek az idők folyamán szintén asszimilálódtak. 53 Szigetváron a török hódoltság korára ma már visszafoglalta a töröktől. A híreket illusztrált röplapokon terjesztették, melyen tévesen a török Szigetvár elleni támadást ábrázolták, közli Papp László: Szigetvár XVI— XVII. századi erősség-rendszere ábrázolásai. JPM 1965. évi Évkönyv. 240. p. az ábrázolások 18. kép, 239. p., 19 kép, 241. p. — Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora Budapest, 1965. 348. p. 48 Perjés Géza uo. — Evlia Cselebi: i. m. 36—37. p. — Berkeszi István: Zrínyi Miklós horvát bán téli hadjárata 1663—64-ben. (Századok) 1885, 225. p. — Takáts Sándor: A nagy Szolimán császár sírja (A török hódoltság korából) 126. p. 49 Itt hangzott el Zrínyi „Non venimus contra mortuos, sed vivos" mondása. Közli Berkeszi munkájában. — Németh Béla: i. m. 309. p. — Kováts Valéria: Szigetvári néphagyományok 270—272. p. — Takáts Sándor: i. m. 126. p. 50 Hal Pál: Szigetvár 1688 és 1689-ben. Szigetvár 1939. 20. p. I. Lipót császár aláírásával hitelesített, Szigetvár átadása okmányának dátuma 1689. január 26. 51 Egy 1683-ból való illusztrált röplap megemlékezik a várban felrobbantott puskaporos toronyról, mely szörnyű pusztítást vitt véghez, közli Hal Pál i. m. 7. p. — A röplap illusztrációját ismerteti Papp László i. m. 23. kép, 245. p. — A támadások Szigetvár ellen 1686. dec. 19-én indultak meg. 300 házban élelem volt a tatárok számára felhalmozva, ezt felgyújtották, s így az egész város leégett — közli Hal Pál uo. — Lehetséges, hogy a városban is történt kár, de a szöveg ismertetésénél kiderül, hogy nem a város, hanem a külváros égett le. 52 Hal Pál: i. m. 11—12. p. további irodalmat közöl. 53 A letelepített balkáni népek görögkeleti vallású ]akossága 1738-ban már csak 30 házat tett ki Szigetváron. Az 1848-as népszámlálás adatai szerint összesen 30 személy vallotta magát e vallásfelekezethez. 1901-ben már csak 19-en maradtak.