Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Török hódoltsági épület Szigetváron

156 KO VATS ság sem térhetett vissza a városba, sőt még a várfalon kívüli letelepedésüket sem engedték meg a város új urai.

12 A győztes katonasággal egjyütt a birodalom közeli és távolabbi vidékeiről beözönlő hivatalnokréteg, kézművesek, kereskedők, s különféle balkáni népelemek teljesen megváltoztatták az egykori magyar vár jellegét.

13 Az oszmán török állami és katonai, valamint a vallási felépítés rendjébe beilleszkedett, török végvárrá lett Szigetvárt, a XVII. század nagy török utazója Evlia Cselebi így írja le: „A budai vialetben szandsákbégi székhellyé lett. Később, mikor Kanizsát is elfoglalták, ebben a vialetben is szandsákbégi székhely maradt. Bégjének jövedelme 51 673 akcse, 600 tímár és 109 ziamet tartozik hozzá. Van alajbégje, cseribasija, jüzbasija. Bégjének háború idején 3600 katonája van. 300 akcse fizetésű törvényszéki járás tartozik hozzá, van sejk-ül-islamja, nakibül-esrafja, előkelősége, három oda kapu-kulija, janicsár agája, a budai katonaság szerdárja lovassági kethudája, egy egy oda topcsi és debedsi agája, muhteszib agája, kharads agája, vamdzsi agája, mimar agája, városi kethudája, vár parancsnoka. A három várban 356 katona van. Husznonégy agaság van benne. Háború idején tízezer harcos katonája van.

,,Ví Evlia Cselebi sorai egyértelműen tárják elénk a XVI. századra véglegesen kialakult, majd megmerevedett közigazgatási, katonai és gazdasági rendjét egy közepes nagyságú török végvárnak, mint amilyen Szigetvár volt. A meghódított területek megszállói új közigazgatási, gazdasági és katonai berendezéssel, a mohamedán vallás szellemében, keleti kultúrával sajátos életmódot honosítottak meg, hasonlóan mint a birodalomhoz csatolt más meghódított területen.

15 Az ország fővárosának, Budának elfoglalása után (1541 óta) a három részre szakadt ország török uralom alatt lévő területén tért hódított az iszlám.

16 Az elfoglalt magyar területek mohamedán kultúrája azonban nemcsak az anyaországi oszmán török kultúrából táplálkozott, hanem részben a katonasággal együtt idekerült, részben később több hullámban letelepített be12 uo. 294—295. p. 13 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660—1664. fTörök—magyarkori történelmi emlékek III.) Budapest, 1904. 490—494. p. 14 uo. 490—491. p. 15 Hóman Bálint—Szekfü Gyula i. m. 409—414. p. Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. Pest, 1864. 285. p. Fekete Lajos: Budapest a törökkorban (Budapest Története) III. Budapest. 1944. 1—459. p. Magyarország története i. m. 42—53. p. 16 uo. 12—14. p. Fekete Lajos i. m. 1—71. p. részletes irodalommal VALÉRIA hódolt, mohamedánná lett, vagy hitüket megtartó keresztény balkáni népelemek kultúrájából is sokat merített,

17 vagyis az oszmán török kultúra leginkább érvényesült az állami, a hivatalos és a vallási élet kötött megnyilatkozásaiban, s mindinkább helyi színezetűvé lett a mindennapi élet kötetlenebb jelenségeiben.

18 Evlia Cselebi útleírásában az egyes városok ismertetésénél csaknem ugyanazon középület típusokról tájékoztat, ugyanakkor más-más vidékek, városok lakosainak viseleti külömbségeit mindig számbaveszi.

19 A változatlan lényeges egyezések, s a változó, helyi színezetű lényegtelen különbségek az oszmán török birodalom mohamedán kultúráját nemcsak összefogták, hanem ugyanakkor megmerevítették. A XVI. században a hódítások korszaka lezárult, s az új megváltozott erőviszonyokkal az állam struktúrája, gazdasági berendezése, kultúrája nem változott együtt.

20 A merev gazdasági, társadalmi, katonai és vallási rendszer a XVII. század folyamán mindinkább elősegítette a birodalom hanyatlását, s végsősoron olyan erőviszony eltolódást idézett elő; ami lehetővé tette a magyar területek visszaszerzését a XVII. század utolsó negyedszázadában.

21 A csaknem másfélszázados török uralom viszonylag kevés emléket hagyott maga után Magyarországon.

22 Az egyes területek visszafoglalása során a mohamedán lakosságot visszatelepítették hazájukba.

23 Azok, akik megváltak bitüktől, s keresztényekké lettek, s továbbra is az országban maradtak, lassan teljesen beolvadtak a helyi lakósok közé.

24 Az oszmán török katonai hódítás függvényeként létrejött magyar17 uo. 145—169. p. részletes irodalommal Hóman Bálint—Szekfü Gyula: i. m. 423—436. p. 18 Hammer, Joseph • Geschichte des osmanischeri Reiches, grossentheils aus bisher unbenutzten Handschriften, 1—10. k. Pest—Wien. 1834—1836. Hartleben. 10 db 2 köt. 1520—1623. 19 Evlia Cselebi i. m. 20 Salamon Ferenc: i. гл., Hammer valamint Thury és Takáts és Fekete munkáiból a jellegzetes mohamedán, merev szemléletmód az élet minden területén kitűnik. Perjés Géza: Az ozmán birodalom felemelkedésének és hanyatlásának katonai oldala. (Művelődési tájékoztató) 1966. december, 79—84. p. 21 Fekete Lajos i. m. 40—66. p. további irodalommal. 22 uo. 221—402. p. a török kultúra művelődéstörténeti tárgyalás során részletesen kitér a megmaradt tárgyi emlékanyagra is. Ezek közül néhányat ismertet 403—420. p. 23 uo. 64—67. p. 24 uo. 65—66. p. Némethy Lajos: Az 1686. évi visszafoglalás után Budán maradt törökök. Századok. 1877. 138. p. 25 Fekete Lajos: i. m. 67. p.