Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Török hódoltsági épület Szigetváron

156 KO VATS ság sem térhetett vissza a városba, sőt még a várfalon kívüli letelepedésüket sem engedték meg a város új urai. 12 A győztes katonasággal egjyütt a birodalom közeli és távolabbi vidékei­ről beözönlő hivatalnokréteg, kézművesek, ke­reskedők, s különféle balkáni népelemek telje­sen megváltoztatták az egykori magyar vár jel­legét. 13 Az oszmán török állami és katonai, vala­mint a vallási felépítés rendjébe beilleszkedett, török végvárrá lett Szigetvárt, a XVII. század nagy török utazója Evlia Cselebi így írja le: „A budai vialetben szandsákbégi székhellyé lett. Később, mikor Kanizsát is elfoglalták, ebben a vialetben is szandsákbégi székhely maradt. Bég­jének jövedelme 51 673 akcse, 600 tímár és 109 ziamet tartozik hozzá. Van alajbégje, cseribasi­ja, jüzbasija. Bégjének háború idején 3600 katonája van. 300 akcse fizetésű törvényszéki járás tartozik hozzá, van sejk-ül-islamja, nakib­ül-esrafja, előkelősége, három oda kapu-kulija, janicsár agája, a budai katonaság szerdárja lovassági kethudája, egy egy oda topcsi és de­bedsi agája, muhteszib agája, kharads agája, vamdzsi agája, mimar agája, városi kethudája, vár parancsnoka. A három várban 356 katona van. Husznonégy agaság van benne. Háború ide­jén tízezer harcos katonája van. ,,Ví Evlia Cselebi sorai egyértelműen tárják elénk a XVI. századra véglegesen kialakult, majd megmerevedett közigazgatási, katonai és gaz­dasági rendjét egy közepes nagyságú török vég­várnak, mint amilyen Szigetvár volt. A meghó­dított területek megszállói új közigazgatási, gazdasági és katonai berendezéssel, a mohame­dán vallás szellemében, keleti kultúrával sajá­tos életmódot honosítottak meg, hasonlóan mint a birodalomhoz csatolt más meghódított terü­leten. 15 Az ország fővárosának, Budának elfoglalása után (1541 óta) a három részre szakadt ország török uralom alatt lévő területén tért hódított az iszlám. 16 Az elfoglalt magyar területek moha­medán kultúrája azonban nemcsak az anyaor­szági oszmán török kultúrából táplálkozott, ha­nem részben a katonasággal együtt idekerült, részben később több hullámban letelepített be­12 uo. 294—295. p. 13 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660—1664. fTörök—magyarkori történel­mi emlékek III.) Budapest, 1904. 490—494. p. 14 uo. 490—491. p. 15 Hóman Bálint—Szekfü Gyula i. m. 409—414. p. Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. Pest, 1864. 285. p. Fekete Lajos: Budapest a törökkorban (Budapest Története) III. Budapest. 1944. 1—459. p. Magyarország története i. m. 42—53. p. 16 uo. 12—14. p. Fekete Lajos i. m. 1—71. p. részletes irodalommal VALÉRIA hódolt, mohamedánná lett, vagy hitüket meg­tartó keresztény balkáni népelemek kultúrájá­ból is sokat merített, 17 vagyis az oszmán török kultúra leginkább érvényesült az állami, a hiva­talos és a vallási élet kötött megnyilatkozásai­ban, s mindinkább helyi színezetűvé lett a min­dennapi élet kötetlenebb jelenségeiben. 18 Evlia Cselebi útleírásában az egyes városok ismerte­tésénél csaknem ugyanazon középület típusok­ról tájékoztat, ugyanakkor más-más vidékek, városok lakosainak viseleti külömbségeit mindig számbaveszi. 19 A változatlan lényeges egyezések, s a változó, helyi színezetű lényegtelen különbségek az osz­mán török birodalom mohamedán kultúráját nemcsak összefogták, hanem ugyanakkor meg­merevítették. A XVI. században a hódítások korszaka lezárult, s az új megváltozott erővi­szonyokkal az állam struktúrája, gazdasági be­rendezése, kultúrája nem változott együtt. 20 A merev gazdasági, társadalmi, katonai és vallási rendszer a XVII. század folyamán mindinkább elősegítette a birodalom hanyatlá­sát, s végsősoron olyan erőviszony eltolódást idézett elő; ami lehetővé tette a magyar terüle­tek visszaszerzését a XVII. század utolsó ne­gyedszázadában. 21 A csaknem másfélszázados török uralom vi­szonylag kevés emléket hagyott maga után Ma­gyarországon. 22 Az egyes területek visszafogla­lása során a mohamedán lakosságot visszatele­pítették hazájukba. 23 Azok, akik megváltak bitüktől, s keresztényekké lettek, s továbbra is az országban maradtak, lassan teljesen beolvad­tak a helyi lakósok közé. 24 Az oszmán török katonai hódítás függvényeként létrejött magyar­17 uo. 145—169. p. részletes irodalommal Hóman Bálint—Szekfü Gyula: i. m. 423—436. p. 18 Hammer, Joseph • Geschichte des osmanischeri Reiches, grossentheils aus bisher unbenutzten Hand­schriften, 1—10. k. Pest—Wien. 1834—1836. Hart­leben. 10 db 2 köt. 1520—1623. 19 Evlia Cselebi i. m. 20 Salamon Ferenc: i. гл., Hammer valamint Thu­ry és Takáts és Fekete munkáiból a jellegzetes mo­hamedán, merev szemléletmód az élet minden te­rületén kitűnik. Perjés Géza: Az ozmán birodalom felemelkedésé­nek és hanyatlásának katonai oldala. (Művelődési tájékoztató) 1966. december, 79—84. p. 21 Fekete Lajos i. m. 40—66. p. további irodalom­mal. 22 uo. 221—402. p. a török kultúra művelődéstör­téneti tárgyalás során részletesen kitér a megma­radt tárgyi emlékanyagra is. Ezek közül néhányat ismertet 403—420. p. 23 uo. 64—67. p. 24 uo. 65—66. p. Némethy Lajos: Az 1686. évi visszafoglalás után Budán maradt törökök. Századok. 1877. 138. p. 25 Fekete Lajos: i. m. 67. p.

Next

/
Thumbnails
Contents