Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Természettudomány - Horvát, A. O.: Újabb adataok a Mecsek hegység geobotanikai ismeretéhez. (A Mecsek növényföldrajzi vázlata)

14 HORVÁT A. OLIVÉR nyi-hegységben a Tenkesen. Amint a belgrádi Avalán, úgy a Fruska Gorában nincsenek a déli oldalon hiányzó mészköves lejtők miatt szépen kialakult állományai a molyhos tölgyeseknek, amint ezt ott jártamkor magam is észleltem. Szintén a karszterdők csoportjába való. Ezeknek az erdőknek a talaja rendzina, mint a bokorerdőké, de mélyebb rétegű. Bázisokban gazdag barna erdőtalajon is fellelhetők a Mecsekben, vörösföldön azonban, mely reliktum jellegű, csak kivételesen találhatók. Keverednek és átmenetet is alkotnak a bokorerdővel. Kúszó liánnövénye a Lonicera caprifoUum. A lombkoronaszint alkotó elemei és a cserjeszint bokrai hasonlóak a bokorerdőéhez. Helyi karakterfaja Tilia argentea és Lonicera caprifoUum. A bokorerdőhöz képest csökken a délkeleti flóraelemek száma, növekszik viszont az európai flóraelemcsoport tagjainak a száma. Déli, meleg, mészköves, elég meredek lejtőkön nő, de jobb talajon mint a bokorerdő. A fák magasabb növésűek, a társulás már nem bokorszerű, hanem erdőjellegű a faállomány magassága és záródása következtében egyaránt. A bokorerdő szukcessziójának stádiuma. Nálunk a bokorerdővel együtt nem klimax, hanem extrazonális társulás. Mikroklimatikus okokból alakult ki mészkőtalajon, déli kitettségben, a bokorerdő után legnagyobb hőigényű társulás. Pécs felett a Misina—

Tubes közt szép állományai vannak. A molyhos tölgyes másfelé az országban elcseresedésre hajlamos (nálunk nem). Karsztosodás veszélye miatt éppen úgy véderdőként kell kezelni, mint a bokorerdőket. Magától inkább sarjról mint magról újul. Szintén alkalmas maggyűjtő állománynak a kopárok fásítására. Matuszkiewicz nyomán a magyarföldi (pannóniai) molyhos tölgyeseket a magyar kutatók nem azonosítják a Querceto-Lithospermetum Br.-Bl. 1932-ben leírt növénytársulással, hanem Orno-Quercetum pubescentis társulásnak nevezik, melyet a Quercus pubescensen kívül nagyon kitüntet a Fraxinus ornus bőséges előfordulása is. Ugyancsak meg kellett változtatnunk a társulás magyar nevét is. Korábban mészkedvelő tölgyesnek neveztük, de mivel a társulás karbonát mentes talajon is fellelhető, tehát molyhos tölgyes a helyes neve. A mecseki, a Máriagyűd feletti Tenkesen található molyhos tölgy szálerdők a tenger színe felett 400 és 500 m magasságban találhatók. Az alacsonyabb szintekben bokorerdők vannak, ezek részben másodlagosan alakultak ki a szálerdőkből. A társulások kitettsége mindig déli oldalon való előfordulásra utal. Főleg triász (Mecsek), részben jura (Tenkes) mészkőből keletkezett talajon találhatók. 3. A mecseki cseres-tölgyes (Quercetum petraeae-cerris mecsekense A. O. Horv. 56 = Tili о argenteae — Quercetum petraeae-cerris Soó 57.) Mivel a mi társulásunkból (Potentillo-Quercetum) Quercion robori-petraeae fajai, az erdei fenyő és az áfonya is hiányoznak, nálunk a Potentillo-Quercetum nevet 1957-ben felváltotta a Quercetum petraeae-cerris elnevezés. Ehhez a felfogáshoz én is csatlakozom, bár társulásunk sok rokon vonást mutat a Potentülo-Quercetummal. Ebben a társulásban igen sok a Querco-Fagetea elem. Ez az erdő jó növekedésű, nem karszterdő jellegű. Meleg, száraz termőhelyeken található klimatikus, zonális társulás. Inkább nem mészkőtartalmú kőzetekből keletkezett talajhoz kötött, de mészkővidéken is megvan a tetőkön kisebb foltokban a gyertyános-tölgyes övén belül. A kontinentálisabb, keleti Közép-Európa tölgyese ez, melyet euráziai és európai-kontinentális fajok jellemeznek. Az euráziai flóraelemek száma 28% a Mecsekben, míg a Budai-hegyekben 31%. Az európai elemek a Mecsekben és a Budai-hegyekben közel azonos %-os értékkel szerepelnek (25, illetve 24%). A kontinentális és szubmediterrán elemek arányszáma 6, illetve 20%. 1. A szubatlanti Potentilla sterilis a tölgyesek kísérője. [Spanyolországban Monte jónál is megtaláltam. Itt а Quercetum pyrenaicae karakterfaja.] A Mecsekben a száraz tölgyesben a magasabb a szubmediterrán fajok százalékos arányszáma, mint a Budai-hegyekben. A társulásnak a Budai-hegyekben még meglévő szarmata elemei a Mecsekben már megritkulnak és helyettük szubmediterrán flóraelemek lépnek előtérbe. Ez is mutatja a mecseki társulásnak a balkáni hasonló tölgyerdővel való rokonságát. Elég jó növekedésű és záródó erdő. Feltűnő, hogy a Mecsek-