Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Reuter, Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához

142 REUTER CAMILLO a Kékug (nak is olvasható) helységnév nem önálló települést fed-e? Kelencse 1554: Kölencs K. 523 (Mária)kéménd G Y. 1/322 Kernend (hn.) 1884: Kernend (Máriakéménd). Keményfalva CS. III/431 (Jánosi címszó alatt!). 1414-ből határjárása: Z. VI, 320. Kémes GY. 1/324 Kemse 1542: Kemsefalwa OL. Conscr. Die. 36/5; 1554: Kemse K. 676; 1804: Kemse KAtl. Keneszpatak (hn.) 1876: Kenestpatak BÖCKH 1876, 130; 1883: Kenesz (Meszes) p. (atak) (Pécs). E vízfolyást több név alatt ismerjük, pl. 1262/413: aqua Kewrus stb. (Gy. 1/248), 1904: Pécs város alatt, a Meszespatak völgye (Pécsi Napló 1904. jan. 26), 1836: A' Pécsi patak a' mecsekhegyi Tetye forrásából ered (FÉNYES 1836, I, 8), 1856: Pécsi víz (Adorjás) BiU. 3. stb. Kerekegyház GY. 1/324 Keresztúri. GY. 1/325 Keresztúr 3. GY. 1/325 (Dráva)keresztúr K. 738 (Gödre)keresztúr CS. III/434 Kesefalva CS. 11/496. 1426: Steph. fii. Mich., de Kessefalwa Z. VIII, 280; 1428: Steph. de Kessefalwa OL. Dl. 12001, Fk.; 1483: Kesefalvi nemeseket említenek Z. XI, 346—7; 362—5, 366; 1554: Kese K. 819; 1924: Kese (Kácsfalu határában, Nard ~ Nyárdtól DK-re); Keskend GY. 1/326 Kesztölc CS. III/435. 1400: Andr. fii. Nicol. de Kestehelch Z. V, 191; 1428: forum generale in Keztewch Z. VIII, 346; 1451: dat. in Keztevlch Z. IX, 306; 1526: dat. ex castris nostris (regis) de Kezthewlcz LevtKözl. IV, 91; 1884: Kesztölc (Alsónánától D-re). Keszü GY. 1/326 Kétdobsza CS. 11/601 Kéthely CS. III/433. 1743: OL. Neoreg. Acta. Fase. 1838, Nr. 8, 9, 24 vö. Száz. 1913: 763; 1864: Réthelyi— sz (Szálainak) Kszb.; 1961 : Kéthel, Kéthellerekk, Kéthellervízen — sz, r (Uo.) neve, német anyanyelvű adatközlőktől. Ld. REUTER 1964, 236; Kígyós (hn.) 1865 : Kígyós — szőllőhegy (Vörösmart) PESTY V, 272—3; 1917: Kígyós, Kigyósi hegy (Uo). Nyr. 197. Kiris(hn.) 1769—70: Kiriss — Dunaág (Kopács) KneidAtl. 30; 1770: ua. (Hercegszőllős) Uo. 39; 1877: Kiris (Uo.) Pécsi ÄFTH. Kataszt. vázl.; 1880: Kiris (Uo.) BT; 1884: ua. (Uo.), 1924: Körös tó, Kiresfok (Uo.). A név a m. kőris fanévből származik. Vö. uo. Kőrös erdő név is él. Kisasszonyfalva CS. 11/497 Kisbattyán 1806 : Balthyánf.'j LTérk. ; 1836 : Német Egregy FÉNYES 1836, I, 59; 1859: Német Egregyi határ (Magyaregregy) BiU. 478. Ld. Battyán címszó alatt is. Kisdárda 1786: Kisch-Darda KORABINSKY 107; 1804: K.fis] Dárda KAtl. Kisdér GY. 1/326. 1431 : Kyssdyr, Kyzdir Z. VIII, 432, 469; 1433: Kyssdyr Uo. 495; 1528: p. Kyzder Zágráb, Draskovich lt. Fasc. 28. n. 6 (Györffy Gy. gyűjt.) ; 1542: Kyzdeer, Kyzder OL. Conscr. Die. 27/3, 4; 1894—1904: Kisdér (hajdan falu) NB. 2477; NÉMETH B. megállapítását megerősíti GYÖRFFY GY. kutatása, amely szerint egy Árpád-kori határjárásból az elpusztult Kisdér e helyre lokalizálható. — 1804: Kis Dér KAtl.; 1808: Kisdér L.; 1836: Kis Dér FÉNYES 1836,

1, 31 ; stb. adatok már a mai helyen lévő Kisdér falura vonatkoznak. Átköltözésük ideje ismeretlen. (Baranya)kisfalud GY. 1/327 Kishajmás 1542: Hagymás OL. Conscr. Die. 15/2; 1557: ua. Uo. Adólajstr.; 1554, 1565, 1582: Hagymás K. 259; 1710k.: Heimas OL. U. et С. 37: 47, 53 t.; 1714: Haymáss, Haymás Uo. 31: 29, 378 és 379; 1751: p. Hajmás — Sauska jószág BamL. Conscr. Dom.; 1806: К [is] Hajmás L. ; Ld. még Szentimre címszó alatt. Kisharsány GY. 1/313 Kishertelend 1806: K.fis] Hert

elend LT; 1858/860: Kis Hertelend— leg, r, sz (Magyarhertelend) BiU. 480. 1930-ban Magyarszék községbe olvadt. (Kis)kőszeg GY. 1/332 (Kis)mányok CS. III/440 Kistapolca GY. 1/345 Kistelek CS. H/498 (ma Magyartelek a neve) Kistelek (hn.) 1866: Kis Telek — leg, e (Mohács) BiU. 543/2; 1880/885: ua. (Uo.) Uo. 547; 1884: Kis Telek (Uo.). Kistó« 1596—1599: Ehhez csatolva (ilhák) a pécsi szandzsákból, Hosszu-Etén vagy Kis-Hetén 24000 akcse, K. [is]-Tót 1000 akcse, együtt 25000 akcse. VELICS I, 393. Továbbiakat lásd REUTER 1968, 57. Klein Csemin 1882: Klein Csemin (Kácsfalu), az elpusztult Csemény városka nevét őrzi. Kobel(hn.) 1882: Kobel (Dárda), mellette Szelistye hn. Koha GY. 1/327 Komló GY. 1/328 Kónyafa(Iva) CS. HI/43 8.1687: Konyua falua in distr. Nadasd OL. U. et С. 56:41, 1696: Konfalu OL. Dica A2612; 1710k.: Konia falu OL. U. et С. 37: 47, 84. t.; 1850e: Kónyafa BiU. szn. ; 1852: Konyafa — sz (Csíkostöttös) Uo. 119; 1863e.: Kónyafa — sz (Uo.) Uo. szn.; 1894—1904: Konyafa (Uo.) NB. 2380; 1899: Konyafa (Uo.) BiU. 121; 1900: Konyafa dűlő — sz (Uo.) Uo. 120/2; 1961 : Kónyafa — r (Mágocs). Kopács GY. 1/328 Kopácsi tó (hn.) 1687: Specificatio Lacuum In Districtu Boronya Vár: 3tio Kopachi Toó OL. U. et С. 56: 41 (dr. Petrovich E. nyomán); 1769—70: Kopácsi tó — tó KneidAtl. 30; 1880: Kopácsi tó, Kopácser Teich — tó BT; 1942: Kopácsi tó — halásztanya G. Koppány GY. 1/329 Korogy GY. 1/329 Koromszó CS. III/436. 1276-ban említik az Isteni Szt. Bölcseségről nevezett titeli társaskáptalan birtokát Koroncó mellett (OL. Dl. 950, Györffy Gy. közlése); 1912: Koromszó — sz Kszb.; 1963-ban — ottjártamkor = igen nagy területet borított a kő, tégla és vakolattörmelék a szántóföldön. Hibás helymeghatározással CS., F. Az elpusztult község neve a kvarezmi nép emlékét őrzi. Kórós CS. 11/498 Korpád 1542: Korpad, Mich. pleb. de Forpad(I) OL. Conscr. Die. 14/2; 24/10; 1554: Korpád, 1565 : Korpád más néven Alsószék, Felsőszék helységgel, 1582 : Korpád más néven Felsőszék, Alsószék helységgel K. 221; 1804: Korpa! KAtl.; 1804: Sormos! KAtl.; 1806: Korpád, Sormás LT; 1808: Korpád prius Sormás L; 1818: Sormás BiU. 227; 1836: Korpád FÉNYES 1836, I, 32; 1882: Korpád vagy Sormás Hnt. Pecsét felirat: KISSKORPAD ~ 1779. Korpád 1768: pr. Korpad OL. Kam. térk. Nr. 304; 1853: Korpád — leg, r, sz, sző (Babarc) BmK. 7; 1944: Korpád Hnt. Kostán GY. 1/329 Kovács GY. 1/330. 1880: Kovácsa — kis major (Hercegszőllős) BT; 1959: Kovácsó — két nagy lapos kaszáló (Uo.). Kovácshida CS. H/499 Kovácsi GY. 1/330 Kovácsszénája GY. 1/330 Kovásséde GY. 1/330. Lásd REUTER 1968, 60. (Kis-, Nagy)kozár GY. 1/330 (Egyházas)kozár CS. III/437 Кб GY. 1/330 Köbli CS. III/437. A vidék magyar lakossága ma is Köbli néven nevezi a községet. Köké(ny) GY. 1/330. 1542: Kewkee OL. Conscr. Die. 25/1 ; 1554: Kőké K. 19; 1836: Kökény FÉNYES