Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Reuter, Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához

BARANYA KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉNEK ADATTÁRA 143 1836, I, 9, 27; 1944: Kökény Hnt. Az Árpád-kori Köké és a mai Kökény azonosítását — Györffyt megerősítve — biztosítja az a megfigyelés, hogy a Köke-hez hasonló végződések, pl. Terechew >• mai Terecsény, Mysle > Misleny (előzőleg Terecsény, Mislény !) alakultak, amit elősegített a Kökény név értelmesülése is. — A Köké m. szn., vö. 1471 : Kewkemezew (Máramaros) CS. 1/450; 1427: Kwkemezew (Sáros) Uo. 301 ; 1488: Kewkehaza ~ Kwkehaza (Veszprém) Uo. 111/239. Vö. még OrmSz.: Hát méty, fiam, mind a kőkkei embör papuccsá Atala felé. — Kökönyös 1588: Kökényes VELICS I, 359. Lásd REUTER 1964, 236. Kölked GY. 1/331 Körcsmény GY. 1/331 Körcsönye CS. 11/495 Kőrös GY. 1/331 Kőrösal GY. 1/332 Kőrös erdő( hn.) 1856: Körös erdő — e, r, nádvágás (Hercegszőllős) BmK. 101; 1880: Köröserdő — e, részben nádos (Uo.) BT; 1883: Kőrös erdő (Uo.) BU. 40; Kőrös(monostora) GY. 1/331 Körtvélyesl. GY. 1/332. 1770: Körtviles — sz (Nagynyárád) KneidAtl. 46; XVIII. sz.: pr. Kőrtvéles (Uo.) OL. U. et С. 168:38, 1854: Kőrtvéles — e (Uo.) BmK. 212; 1865/872: Kertvélyes — e (Uo.) K; 1880: Körtvélyes — e (Uo.) ВТ; 1958: Körtvélyes — sz, a lakóság német nevét nem ismeri. Köszvényes CS. III/438. Lásd REUTER 1964, 236. Kötteny hegy (hn.) 1883: Kötteny hegy (Lukafától D-re). (Villány)kövesd GY. 1/332 Kövesd (vízf.) 1352/429: fi. Kwesd Gy. 1/332. Villánykövesd e víztől kapta nevét. Kövesdi hát (hn.) 1859: Kövesdi hát — e (Abaliget) BiU. 1; 1864: ua. (Uo.) Kszb.; 1865: Kövesdi Hát (Uo.) BiU. 2. 1827: Kövesdi Rét — rétek az abaligeti úttól K-re (Hetvehely) Pécsi kápt. lt. GT. 8/b; 1855 k.: Kövesd Major — leg, r, sz (Uo.) BmK. 103; 1860: Kövesdi oldal — e, Kövesdi rét — r (Uo.) BiU. 247; Gyaníthatólag egy * Kövesd falu emlékét őrzik. Köveskút CS. III/438. 1542: Keweskwth OL. Conscr. Die. Tolna m.; 1852: Köveskút — sz (Egyházaskozár) BiU. 717; 1863: ua. (Uo.) Uo. 718/2; 1936: Kíveskút WEIDLEIN 1936, 20—33; Kulcsod GY. 1/333 Lajmér GY. 1/333 Lajmér (hn.) 1894—1904: Lajmer ~ Lajmér (Pélmonostor) NB. 2544, 2566; 1960: Lajmir — r (Uo.) Laki. GY. 1/334 Lak 2. GY. 1/334 Lak 3. GY. 1/335 Lak 4. lásd- Vizslák. Lancsok GY. 1/335 Lapáncsa CS. 11/502 Lapis (hn.) 1747/1907: és a Laposig hatoltak (Pécs) ErdL. 1907: 926; 1875: Lapis (Uo.) Nyr. 334—5; 1883: /. H. Lapis (Uo.); 1884: a Lapis nevű vadászháznál ErdL. 1884:911. Lásd REUTER, MNy. 1969:326—7. Lapsi CS. 11/502. Lásd REUTER, MNy. 1969: 326—7, Laskó GY. 1/335. 1687: Blasko [!] OL. U. et С. 56: 41 (dr. Petrovich E. gyűjt.). Lassufok (hn.) 1870: Lassú fok (Darázs) BiU. 35; 1880 Lassú fok (Uo.) BT; 1884: Lassufok (Darázs és Kiskőszeg határa). Láz GY. 1/336 Legencs CS. 11/625 Lelesz GY. 1/336. 1559/564: Lelez — Seb. Wylaky birtoka OL. Adólajstr.; 1554, 1565, 1582: Lelesz K. 571; 1712: pr. Lik Tott (ma Liptód) határos: Baar, Lellesz undt Gyak OL. U. et С. 15: 54, fol. 19. Lengyel CS. Ш/439 Liget CS. Ш/434, 439 (Kerekliget és Liget). 1504: p. Kereklygeth PodmOkm. I, 222; 1542: Kereklygeth — Sibryk előtt (ma Liget dűlője) említik OL. A 2664 II. Tolnám.; 1554: Kerekliget K. 424; 1712: Dorf Ligeth OL. U. et С. 15:54, fol. 1; Csánki Liget és Kerekliget községeket megkülönbözteti, tévesen. Helyesen K. 424. A kettő azonosságát bizonyítja az elpusztult Zsibrik, amely ma dűlő Liget határában (Ы. ott). A CSANKInál (III/439) említett Lepeth, Lypoth-féle nevek hibás olvasatok, és az Orfű melletti Lipóc falura vonatkoznak (ld. ott). Liget 1554, 1565, 1582: Liget — Berekalja (ma Mecseknádasd pusztája) és Ófalu között említik K. 334. Vö. HOLUB 1959, 151—164, VÁRADY 1897, II, 549. A két község összetévesztését az is elősegítette, hogy utóbbitól nem messze feküdt a mai Zsibrik falu. Liki CS. 11/503. 1542: Lyky OL. Conscr. Die. 11/2; 1557,1559/564: ua. OL. Adólajstr.; 1554, 1565, 1571: Lik, Liktelek K. 150; 1710 k.: Licy OL. U. et. С. 37: 47, 15. t.; 1855 к.: Liki — e, r, sz, leg, birkahodály (Ibafa) BmK. 111; 1862: Liki ~ Luki erdő — e, Liki ~ Luki mező — sz (Uo.) BiU. 281; 1865: Liki — sz, e(Uo.)Kszb.; Likiboda GY. 1/285 Likitót GY. 1/336. 1554, 1565, 1582: Liktód К. 556; 1712: pr. Lik Tott OL. U. et С 15:54, fol. 19; Lipo (hn.) GY. 1/299 Lipóc CS. Ш/433. 1426: p. Lepeth, 1430: p. Lypoth Cs. III/433; 1542: Lypoth OL. Conscr. Die. 16/3; 1557: Lypowth OL. Adólajstr.; 1554, 1565,1582: Lipóca, Lipóc К. 26; 1557: Libócz [?] VÁRADY 1897, II. 411; 1557/636: Lypozzr OL. U. et С. 90:91; 1803: Lipócz — sz, Lipótzi domb — e (Orfűtől Ny-ra) Pécsi kápt. lt. GT. 128; 1855: Lipóczi — sz (Orfű) BmK. 231/a; 1855: Lipócz — sz (Uo.) BiU. 642; (1858): Lipócz — sz (Uo.) Uo. 643; 1867: ua. (Uo.) Uo. 644; 1894—1904: Lipócz (Uo.) NB. 2685. A középkori с és í írásbeli nagy hasonlósága miatt jelentkeznek a régi Lipót-féle olvasatok. A név a délszláv *Lipovec > Lipóc átvétele, azonos a Vas megyei Lipóc község nevével. Lipóca Lásd REUTER 1964, 236. Lipovica (Kislippó) 1769—70: pr. Lipovicza KneidAtl. 41, 44; 1786: Landgut, Wirtshaus Lippowicza KORABINSKY 46; 1808: Kis-Lipova h., Lipovica ill. L. 316, 382; 1836: Lipovicza — majorság FÉNYES 1836, 45, 51; 1855: Lipovicz — sz (Magyarboly), Lipovicza — bels, leg, r, sz (Kislippó) BmK. 176, 170; 1907: Kislippó, Lipovicza Hnt. Lippó GY. 1/336. 1554: Lipova K. 805; 1687: Magyar lepő in Distr. Baranya Var OL. U. et С. 56:41 (dr. Petrovich gyűjtése). A község neve (ld. Gy. 1/336) valószínűleg a Lippó nem emlékét őrzi s aligha származik a délszláv *Lipov(o) 'hársas' szóból. A falu nevének délszláv Lipova alakja népetimologikus eredetű szlávosítás lehet. Lóka 1554: Lókafalu F. 300; 1854: Loka — e, leg, r, sz, sző (Felsőmindszent) BmK. 78; 1855 k.: ua. — leg, r, sz (Kisbeszterce) Uo. 33; 1857: Lóka — r (Bakóca) BiU. 24; 1858: ua. (Uo.) Uo. 25; 1859: ua. — leg (Kisbeszterce) Uo. 78; 1862: Lóka — r (Felsőmindszent) Uo. 184; 1863: ua. (Kisbeszterce) Uo. 79; 1866: ua. (Felsőmindszent) Uo. 186; 1907: Lóka (Kisbeszterce) Hnt.; 1958: ua. (Uo.), 1961: Lókai rét (Bakóca). KÁLDY-NAGY sokszor hivatkozott munkájában miért nem említi (VELICS II, 164-el szemben) nem tudom. De megállapításom szerint az adóösszeírások kétféle kiadásában nemcsak olvasási eltérések vannak, ami arra figyelmeztet, hogy sajnos Velics súlyos olvasási hibákkal terhelt kiadását is figyelemmel kell kísérni. Lota Lothárd Lozsnica GY. 1/337 GY. 1/337 1554, 1565, 1582: Losnic, Los-