Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Régészet - Bándi, G.–Kovács, T.: Adatok Dél-Magyarország bronzkorának történetéhez. (A Szeremle-csoport)
108 BANDI GÁBOR _ KOVÁCS TIBOR 3. kép. Siklós—2. Téglagyár, 21. gödör hódításával és megtelepedésével, — az alábbi feltételezésekre adnak lehetőséget : A ma rendelkezésre álló leletek alapján, — jól megkülönböztetve a hasonló, de korabronzkori kerámiától, — a zsinórtechnikás díszítésű edények, elsősorban DNy-Szlovákiában és az É-Dunántúlon, 33 nagyobb számban pedig a Kárpát-medence déli területein (K-Sirmium, DNy-Bánát) kerültek felszínre. 34 A jellegzetes díszítésű edények keltezésével és kulturális hovatartozásával kapcsolatban eddig számos feltételezés látott napvilágot. 35 Az utóbbi évek ku33 Tocik, A., Opevnená osada z doby bronzovej vo Veselom. (Bratislava 1964) 41., 23. kép 7., Va., Studijné Zvesti 12 (Nitra 1964) 232, 234, 23. kép. 7., Duëek, M., Bronzezeitliche Gräberfelder in der Südwestslowakei. (Bratislava 1969) 8., 56., 55. lap 6. kép 13— 13/a, 12— ЧЪ. 15. kép 4— 4/a., Kemenczei, T., AÉ 95 (1969) 162, Ménfőcsanak., Mithay, S., Győr története a vaskorszakig. (Győr, 1942) — Bronzkori kultúrák Győr környékén с rész, III. t. 8a—8b — Rábacsécsény—Fudipuszta, III. t. 10. — Koroncó. A rábacsécsényi edény szinte teljes mértékben megegyezik az idézett siklósi bögrével forma és díszítés tekintetében egyaránt. 34 Az eddig ismert zsinórtechnikás díszítésű leletek nlfellett (Versec, Pancevo, Starcevo, Tolvadia, Belegis^ Ilandza, stb.) B. Hansel újabb adatokat is közöl (vattinai sír, Beograd—Karaburma-i temető rövid értékelése). így az általa felsorolt lelőhelyek adják a kérdéses leletanyag elterjedésének viszonylag legteljesebb képét. Hansel, В., Beiträge zur Chronologie der mittleren Bronzezeit im Karpatenbecken. (Bonn, 1969) 136—. 35 Ezek közül igen fontos volt Mozsolics Amália 1942-ben tett megállapítása, melyben e leleteket letatása, éppen a szóbanforgó leletek alapján utalt DNy-Szlovákia és a Délvidék „kapcsolatéra" a Reinecke В Bl periódus idején. 36 N. Tasié véleménye szerint a „Vrsac-Vatin fázis", illetve a „Dél-Pannon" mészbetétes edények népének leleteivel hozhatók közvetlen összefüggésbe, azoknak a telepeknek (pl. Gomolava) és temetőknek (pl. Ilandza, Belegis) leletei, ahol zárt egységben jelentkeznek a különböző formájú zsinegdíszes edények. 37 DNY-Szlovákiában egy önálló kulturális egységben, az A. Tocik által elkülönített „korai kárpáti halomsíros kultúrában" fordulnak elő, sajátos típusként a zsinegdíszítésű edények. 38 Jelen vonatkozásban másodrendű kérdés, hogy az eddig közölt DNy-szlovákiai leletek alapján nem tekintjük egyértelműen bizonyítottnak e kulturális egység etnikailag is halomsíros voltát. 39 Igen fontosnak tartjuk viszont a zsinórdíszítésű edények megítélése szempontjából azt, hogy a Dolny Peter-i temető sírjainak jelentős része, 40 valamint az ÉNy-Dunántúlon lévő ménfőcsanaki sír, Ai koszideri típusú fémeket tartalmaz. Ez a tény e jellegzetes kerámiát is a Reinecke В Bl periódus második felére keltezi DNy-Szlóvákia és ÉNy-Dunántúl területén. 41 ^ 3 i'álasztotta az igazi ? ,Schnurkerámiáról". Az akkor legismertebb lelőhely alapján a zsinórdíszítésű leleteket Tolvadia típusnak nevezte el. Mozsolics, A$ WPZ 29 (1942) 48—., M. Garasanin kétségbevonta è leletek önálló típusba való sorolásának lehetőségét. Garasanin, M., BRGK 39 (1958) 422. j., N. Tasié tett először kísérletet arra, hogy e leletanyagot egy kulturális egységbe foglalva tárgyalja. N. Tasié., Starinar 17 (1966) 15—., Legújabban B. Hansel, mint sajátos díszítésű típussal foglalkozik az idézett leletekkel, de kulturálisan a Vattina- illetve Dubovác-csoporthoz tartozónak tekinti azokat. 3G Konkrét utalás az ún. lábas magyarádi korsók elterjedése kapcsán: Schreiber, R., AÉ 94 (1967) 58., Kronológiai összefüggésben: Hansel, В., i. m. 137. 37 Ezzel kapcsolatos véleményünket lásd alábbi jegyzetekben. 38 Tocik, A., Opevnená... i. m. 162—., Va., Fontes Arch. Pragensés 7 (1964) 54., Vö.: Kemenczei, T.. AÉ 95 (1968) 162—. 39 A kárpáti halomsíros kultúra korai szakaszának (Dolny Peter horizont) elkülönítése DNy—Szlovákia területén, az utóbbi évek bronzkorkutatásának fontos eredménye. Ugyanakkor e horizont népességének etnikai hovatartozása máig sem tisztázódott megnyugtatóan. Több adat arra utal, hogy a Kárpátmedence középső bronzkori lakosságának belső- mozgása, — és annak eredménye, — fontosabb szerepet játszott a klasszikus magyarádi kultúrát követő időben a DNy—Szlovákia területén élt lakosság népi összetételének alakulásában, mint a halomsíros kultúrának fennálló, sok vonatkozásban ma még tisztázatlan kapcsolat. 40 Dusek, M., i. m. 8., 50—. 41 Kemenczei, T., AÉ 95 (1968) 162. 4i/a A Z ig ar —Vámpuszta—Galástyán végzett hitelesítő ásatás során zárt koszideri időszakú gödörben, ugyancsak előkerült ilyen típusú kerámia.
