Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Muzeológia - Dankó, Imre: A sellyei talpasház rekonstrukció

324 DANKÖ IMRE vesszővel való befonását és agyagsárral való betapasztását Balogh Gyuláné, valamint Balogh Gyula Sándorné és családjuk, kákicsi, illetve kárászpusztai cigányok, cigánycsaládok végez5. kép: Keresztmetszet a kéménnyel. Géczi Sándor terve. A felépített talpasház építési anyagait nem konzerválták. Ez nagyon megdrágította volna az építkezést és egyes esetekben lehetetlen is lett volna. Mindössze egy óvintézkedést tettek; a ház talpfáit téglákra helyezték, az épületet szigetelték. Már közvetlenül az elkészülés után szükségessé vált egy másik óvintézkedés. A frissiben elkészült épület alá vakond fészkelte be magát és egyre-másra csinálta a túrásokat a ház különböző helyiségeiben. Megfogni, kiirtani nem tudták, ezért azt csinálták, hogy az egész épület sárpadlatát alátéglázták és erre a téglapadlatra került újra az agyagpadlat, a mázolás. 7. kép: Fedés és tapasztás. Foto: Pápay Jenő. ték. A zsuppolás Szüovics József drávasztárai lakos munkája volt. Különben az építés különböző részeinél többen közreműködtek segítéssel, tanáccsal. Közülük Gelencsér György drávafoki lakoson kívül ifj. Fekete Sándor, Hummel Kálmán, Lakatos László, Pölöskei József, Bene József, Benke József, Czerpán Imre és Kiss Zoltán sellyei lakosok nevét kell megemlítenünk. 6. kép: A talpasház faváza. Foto: Pápay Jenő. A sellyei ormánysági talpasház hitelességét mindezen felül leginkább az építők személye biztosítja. Varga Lajos meg tudta keresni, fel tudta használni a környék azon embereit, akik talpas-, faépítmények csinálásával foglalkoztak, az ilyen mesterséghez értenek, sokat építettek. A famunkát, tehát az egész ácsolatot, a ház vázát például Holczinger József és Nagy Árpád 70 éves, nyugdíjas ácsmesterek, sellyei lakosok készítették. A ház oldalfalainak és közfalainak kép: A zsuppozás befejezése. Foto: Pápay Jenő.