Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Helytörténet - Fancsovits, György: Adatok a pécsi, baranyai hadifoglyok és internacionalisták életéről, tevékenységéről visszaemlékezéseik, naplóik alapján (1914–1921)

HADIFOGLYOK ÉS INTERNACIONALISTÁK ÉLETÉRŐL 271 »Hadifogolyvásár« Petropavlovszkban 1915-ben. »A tábor legénységét a táborparancsnokság kiadta munkára. A kozák falvakból jönnek sokan fogolyért. Az udvaron kiállított legénységet méregetik, tapogatják, lábaikat, karjaikat, hogy megfelelnek-e igényeiknek. 1500 embert visznek el.

51 A munkaidő 12 óra, vasárnapi szünet nélkül.« A mezőgazdaságban, különösen az uradalmakban — a bérlők és a vállalkozók kezén levő birtokokon — nehezebb sorban éltek. A rablógazdálkodási rendszer miatt kevesebb áldozattal, több hasznot akartak belőlük kicsikarni. A szibériai kisparaszti gazdaságok viszont szemlátomást gyarapodtak hadifoglyaik munkájától. A hálás orosz családok, legtöbbször családtagjául fogadták a házhoz került plennit (hadifoglyot). Az orosz paraszt még meglevő patriarchális életmódja különben is elősegítő je volt a közeledésnek, enyhített a kezdeti idegenkedésen, tartózkodáson. A közös munka közelebb hozta városban is faluban is az orosz munkást és a magyar hadifoglyot. Mindez hozzájárult a közöls osztályérdekek felismeréséhez, hiszen a kegyetlen kizsákmányolás a dolgozó hadifoglyokat is az orosz proletariátus legnyomorultabb részévé tették. Stessel Ernő munkájában idézi a »Szibériai Üjság« 1919. február 1-i számát, melynek vezércikke »A hadifoglyok kultúrszerepe Oroszországban« címmel jelent meg. Ebből idézünk: »A hírlapok az utóbbi időben a polgárháborúval kapcsolatban, amelyben a hadifoglyok egy része tevékenyen szerepelt, sokat írtak a hadifoglyokról Oroszországban, de (főleg katonai szempontból. A hadifoglyok szerepét a bolsevik csapatokban mint élő erőt állapították meg. Fennáll még egy másik jelentékeny szerep is, amelyben a hadifoglyok közreműködtek. Ez a kultúrszerep . . .« »Az állam munkaerejének mozgósítása tág teret nyitott a hadifoglyok munkaalkalmazásának . .. Oroszország földművelő állam ... Kisebb parasztgazdaságok vezetése teljesen a hadifoglyok kezébe ment át, ott, ahol a tulajdonos a fronton volt, sokszor a fogoly volt az egyedüli férfi a viszszamaradt családnál... Eltekintve a mezőgazdasági termésmennyiségek csökkenésétől, gyakran meg lehetett állapítani a minőség javulását... Űj művelési rendszert vezettek be.. .«

Sl 51 dr. Arató: im. 310. 1. 52 Stessel: im. 137. 1. A cikk felemlíti — az anyagi kultúrszerepen túl — a szellemi és erkölcsi hatást is és utal a hadifoglyok művészeti tevékenységére. Politika a táborokban A politizálás a táborok életének egyik legjellemzőbb vonása volt. A soknemzetiségű Monarchia hadseregéből származó foglyok magukban hordták — és átplántálták különös életkörülményeik közé — mindazokat az ellentmondásokat, amelyek hazai viszonyaikat jellemezték. Például éles osztálykülönbség tükröződött a tisztek és a legénység kapcsolatában. Hallatlan méretű átrétegeződés indult meg, melynek jele a nemzetiségi kérdés, a nemzetiségi ellentét volt. 'Furcsának tűnhetik, mégis igaz, a Monarchia bomlása, tekintélycsökkenése Oroszország hadifogoly táboraiban, a táborok társadalmában gyorsan és zuhanásszerűen indult meg, míg itthon a rendszer, a militarizmus eszközével úgy, ahogy tartani tudta magát 1918-ig. Mindezek gyökerét, forrását nem nehéz megtalálni. Táplálta azt az imperializmus általános válság cl, cl világháború következményei, az otthoni viszonyokból leszűrt tapasztalatok, osztályhelyzet stb. A nézetek sokfélék. Hatalmas masszában összekeveredve — kapcsolódva majd szétválva —, megtalálható a nacionalizmustól, a kispolgári anarchizmusig, az internacionalizmustól a szocialista felfogásig minden. Még egyenlőre együtt, a pólusok még nem tiszták. Az elvek és hitek kijegecesedése 1917-ben történik meg igazán. A Hadifogoly Magyarok Története с ellenforradalmi mű írói is kénytelenek a következőket megállapítani: »Ezidőben foglyul esett katonáink egy része már nyíltan a monarchia ellenségeinek sorába pártolt,, a másik része pedig ellenségei iránt igen nagy rokonszenvet tanúsított.-«

53 A politizálásra nem kellett külön alkalom, adott volt ez helyzetüknél fogva. Ösztönzött arra az olthatatlan békevágy, a meggyűlölt háború, a hazakerülés, stb. A politizálásnak megfelelő formája és fóruma is kialakult. Esténként összegyűltek híreket hallgatni, újságokat olvasni, vitatkozni. Némely táborban szervezett »sajtóügynökség, sajtóiroda« működött, ahol összegyűjtötték a híreket, sőt újságot is készítettek. A tábor állapotától függően változott a technikai kivitelezés, kézírástól kezdve a kőnyomatos és nyomtatott tábori újságokig. Tájékozódásuk általában megfelelő volt, mindig és mindenkitől gyűjtöttek híreket. Az első és legfőbb téma: a háború, a monarchia háborús célja és szerepe. A monarchia hadseregét, belső értékét illetően 53 Hadifogoly magyarok története: 179. 1.