Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Helytörténet - Fancsovits, György: Adatok a pécsi, baranyai hadifoglyok és internacionalisták életéről, tevékenységéről visszaemlékezéseik, naplóik alapján (1914–1921)

272 FANCSOVITS GYÖRGY (megállapítást nyert, hogy nagyon gyenge: »ahol egyedül mi magunk voltunk, ott mindenütt megvertek bennünket«.

54 Kutatták, keresték az összefüggéseket és azokat meg is találták: »a háború megmutatta a maga kegyetlen csupaszságában, hogy a Monarchia nem egyéb, mint egy csomó kénytelen-kelletlen egymáshoz fűzött nép ... kik közül mindegyik szabadulni akar a többitől... A Monarchia ma egy tartalom nélküli váz, egy nagy politikai hazugság . .. Megtanítja-e a háború az otthoniakat, hogy a monarchia úgy, amint van, fenn nem maradhat?« (If Megállapították: a tisztikar nem vált be. Kritikus helyzetben gyávák, tehetetlenek, irtóznak a felelősségtől. A tisztek rossz példája pedig korrumpált mindenkit. »Minket osztrák—magyar tiszteket.. . csak a katonai szabályok tartanak össze s ha a katonai szabályok nem érvényesülhetnek — mint itt a fogságban — fegyelmezetlen tömeggé válunk... sehol sincs annyi fegyelmezetlenség, tiszthez nem illő viselkedés és veszekedés mint mi közöttünk.«

5

" A rajvonal viselte a háború minden terhét, nyomorúságát, és mégis a raj vonal volt a legjobban elhanyagolva: »Csoda-e, ha a csapatbeliek gyűlölettel néztek hátrafelé.«

57 1916-tól kezdve a nemzetiségek szerinti szétválasztódás karakterisztikussá nőtt. A magyarosztrák »közjogi kuruckodás« még ott is folytatódott. A táborok élén legtöbbször osztrák 54 dr. Arató: im. 303. 1. 55 dr. Arató: im. 305. 1. 5li dr. Arató: im. 44. 1. 57 dr. Arató: uo. tisztek állottak. Krasznojarszkban az osztrák táborparancsnok nem engedélyezte 1916. március 15-e megünneplését. Megfenyegette a magyarokat, hogyha viselni merik a nemzetiszínű tulipánkokárdát hajtókájukon, fegyelmi elé állítja őket. (Egyébként a krasznojarszki táborban 1918-ban, 35 fő pécs-baranyai 6-os gyalogezredben katonáról tudunk.)

58 A vitatkozás alapját szolgálta az osztrák—magyar-szláv kérdés is, különösen a cseh nemzetiségű csapatok magatartása. A front gyöngeségét, nem egy esetben éppen a hadifogságot a nemzetiségi ellentétekben találták meg. Hock József 19-es gyalogezredbeli honvéd elmondása szerint zászlóaljuk is így került fogságba.

59 A foglyok rendkívül élesen reagáltak — fentebb már említettük — minden olyan hírre és állapotra, amely a béke lehetőségét s ezáltal a haza jutás reményét csillogtatta fel. A békevágy és a hazakerülés gondolata növelte politikai aktivitásukat. Egyúttal kijelölte tájékozódásuk sajátos formáit és kereteit. Politikai állásfoglalásuk irányát (mindig (legtöbbször) abba az irányba látjuk mozogni, ahol, illetve ahonnan életük gyökeres változását, jobbrafordulását várták, remélték. Ez egyaránt meghatározója volt a táborlakónak és a kint dolgozónak. Az utóbbiak azonban sokkal aktívabb résztvevői, részesei az oroszországi társadalmi és politikai élet mozgásának, mint az előbbiek. A cári Oroszország válsága 1917-re megérett. Az események viharos gyorsasággal követték egymást.™ 58 Stessel: im. 139. 1. 59 Hock József visszaemlékezése (Pécsvárad) a pécsváradi Művelődési Ház Honismereti Szakkör gyűjtése. m dr. Arató: im. 325. 1.