Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Néprajztudomány - Dankó, Imre: Újtípusú kutak Pécsett és környékén

204 DANKÖ IMRE készlet. Ezért aztán — ami ugyan a házilagos készítés tényét egyáltalán nem befolyásolja — a legtöbb vízhúzó szerkezetet nem a gazdája készíti, hanem szabadidejében a bányalakatos vagy olyan bányász, esetleg más olyan üzemi iparos, akinek módjában volt a szükséges szerszámokat megszerezni. Természetesen az alkatrészek is szerzettek, a csiga, a kerék, a kilincseskerék, a csapágy, a drótkötél stb. Legújabban szívesen hegesztik az egyes alkatrészeket, így különösen a rudat és a tartóvázat rögzítő, egymást biztosító hevedert. A legtöbb vízhúzó szerkezet vasárnap, szünnapon vagy szabadságidőben készül. Ez az elmondottakból szükségszerűen következik is. Az elkészített szerkezet utolsó munkafázisa az, hogy erősen letisztítják, amennyire lehet rozsdátlanítják és előbb rozsdamentesítő festékkel majd olajos festékkel a kívánt színre — Pécsett és környékén leginkább zöldre — festik. Űjtípusú kút Mánfán. Fotó: Mándoki László. Természetesen nemcsak új kutakhoz készítenek ilyen vízhúzó szerkezetet, hanem folyamatosan ilyenekre cserélik ki a régebbieket is. Még akkor is, ha nem koptak el, kezelésük veszélytelen, ha még használhatók. Mégpedig azért, mert ez a vízhúzó berendezés minden előzőnél kisebb helyet foglal el. Igen biztonságos, a korábbi megoldásoknál kényelmesebb és könnyebb víznyerést biztosít és kevésbé rongálódó, erős. Elterjedése szoros kapcsolatban áll az iparosodással. Ismertetett vízhúzó berendezésünk voltaképpen az egész Dél-dunántúlon ismert ma már, de nem egyenlő telítettséggel. Űjtípusú kút Ócsádon. Fotó: Mándoki László. Sűrűsödési pontjai az iparilag fejlett helyek, a munkástelepülések. Legújabban az effajta vízhúzó szerkezetek elterjedését figyelve következtetni tudunk a munkaerővándorlásra, a bejárásra is. Megfigyeléseinket összegezve elmondhatjuk, hogy a kiindulópont Pécs keleti munkástelepülései voltak. Innen terjedt el a környék olyan falvaiban, ahonnan a pécsi bányákba, ipartelepekre jártak dolgozni. Ezek a települések nagyszámmal kerültek Pécshez közigazgatásilag (Magyarürög, Patacs, Szabolcs, Vasas stb.). Külön érdekessége a terjedésnek, hogy a munkásság a szőlőiben ilyen vízhúzó szerkezettel Űjtípusú kút Kozármislenyben. Fotó: Mándoki László.