Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Természettudomány - Horvát, A. O.: A Mecsek és Fruška Gora növényzetének összehasonlítása

A MECSEK ÉS A FRUSKA GORA 13 Gora, inkább pannóniai, kontinentális és nyugat-balkáni jellegű, mint az Illyricum. összehasonlítva a Fruska Gora éís Magyarország flórakincsét megállapíthatjuk, hogy 70 olyan faj terem a Fruska Gorában, melyek hazánk területén nem élnek. Ezek természetesen a Mecsekben sem találhatók meg. (Ezenkívül vannak még olyan fajok, melyek a Fruska Gorából és I. a Magyar Alföldről ismertek,

13 vagy még a II. Magyar-Középhegységben is megtalálhatók,

17 vagy csak III. a MagyarKözéphegységben élnek,

6 illetve IV. a MagyarKözéphegységben és a Dunántúlon találhatók

19

, vagy csak V. a Dunántúlon,

3 VI. illetve az országban másfelé tereimnek/'

1 de a Mecsekben nem lelhetők fel. Összesen tehát 99 faja a Fruska Gorának él Magyarországon, melyek nincsenek meg a Mecsekben és környékén talajtani (szik és homok) hiánya és növényföldrajzi okból. Több montan elemet kapott a Fruska Gora és a Magyar-Középhegység, valamint NyugatDunántúl a szerbiai hegyekből, a Kárpátokból és Alpokaljáról, melyek már a Mecseket nem érték el. Viszont ezzel szemben van 8 faj (L), moly a Fruska Gorában terem, de hazánkban csak a Mecsekben található. (Orchis simia, Paeonia officinalis ssp. banatica, HeUeborus odorus, Asperula taurina, Digitalis, ferruginea, Trifolium pallidum, Medicago arabica, orbicularis.) II. Fruska Gora, Mecsek és Dél-Dunántúl közös fajai: Polystichum setiferum, Ruscus hypoglossum, R. aculeatus, Tamus communis, Dianthus pontederae ssp. giganteiformis, D. armeriastrum, D. barbatus, Genista ovata ssp. nervata, Vicia lutea, Latihyrus venetus, Galium lucidum, Lonicera caprifolium, Ciirsium boujartii?, Tilia argentea, Verbascum pulverulentum, Scrophularia scpolii, Centaurea banatica.

17 III. Fruska Gora, Mecsek és a Magyar-Középhegység közös fajai: Phleum paniculatum, Orchis signifera, Silène nemoralis, Hesperis matronalis, Lathyrus sphaericus, Convolvulus cantabricus, Stachys alpina, Scutellaria altissima, Valerianella coronata.

9 Tehát a három csoportból 34 közös geoelem (viszont az I. csoportból 10, a Il.-ból 5, a III.ból 15 hiányzik a Fruska Gorából, összesen tehát 30 faj). Flóraelemzés eredménye azt mutatja, hogy a kozmopolita, adventiv, európai, közép-európai, szubmediterrán, kontinentális és szubatlantiszubmediterrán flóiraelemek %-os aránya lényegileg azonos. Viszont több möziai, dáciai, balkáni, pontusi és pannóniai geoeleme van a Fruska Gorában, mint a Mecsekben. Viszont a Mecsekben is számra nézve kevés a borealis és alpesi elem,

10 de mégis több, mint a Fruska Gorában. Viszont nálunk valamivei kevesebb szubmediterrán elem mellett kissé több az illyr és szubatlanti geoelemek száma. Lényegileg tehát a Fruska Gora flórája hasonló a Pannóniai Flóratartományéhoz (filórakincséből csak 70 faj hiányaik) és a Mecsekéhez is (kb. 200 faj eltérő a nagyjából azonos, nem egészen 1460 faj számú flórakincsből). A Fruskagorense (Obradovic, 1966) tehát nagy vonásokban hasonló flórájú a Mecsekhez, de finomabb elemzése a fajoknak és a flóraelemek %-os Összetételének jogossá teszik a szerzőnő felfogását arra nézve, hogy önálló flóra járást alkosson a fenti névvel. Természetesen a flóra alaposabb kritikai és önálló kutatása még új fajokkal és régi, hibásan közölt vagy kihalt fajok elhagyásával, valamint a kritikus génuszok feldolgozásával némileg módosítani fogja a Fruskagorenséről alkotott felfogásunkat, de a fajok száma és a flóraelemzés eredménye lényeges vonásokban már is előttünk áll és alkalmas volt arra, hogy azt a pannóniai flóratartomány és a Mecsekkörnyék flórájával összehasonlítsuk. Érdekes,, tanulságos és újszerű volt azt látni, hogy a Fruska Gora bőséges dáciai, imöziai, pannóniai és kontinentális elemei révén flórájában eltér az Illyricum (Szlavónia, Bosznia, Hercegovina) növényzetétől: azoknál nagyobb fokban kelet-balkáni, pontusi, pannóniai és kontinentalisabb jellegű. Az íllyricum, Pannonicum és Moesiacum között van a helye.