Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Néprajztudomány - Bosnyák, Sándor: A mohácsi hajósok, komposok és gátmunkások meséiből

A MOHÁCSI HAJÓSOK, KOMPOSOK ÉS GÁTMUNKASOK MESEI BOSNYÁK SÁNDOR В e v e z e t é s Gyűjteményemnek, amely a mohácsi hajósoktól, gátmunkásoktól és koimposokitól ígér meséket, eredetileg a Halász uitca mesél címet akartaim adnli, mert mesemondóim, amellett, hogy a Halász utcában laktak, vagy laknak, átfogó és hiteles iképet adnak .a különböző (forrásokból eredő, egyéni arculatú Halász utcai epikus hagyományból. A Halász utca a bönitel, i(ahogy a mohácsiak a gátat nevezik) fuit párhuzamosain. A város legmélyebb részién, a Dunától kőhajításnyira fekszik. A bont (korszerűsítése miatt -tavaly a szomszédos utcákat, köztük a Halász, utcát is félig lebontották. A századforduló idején a lakosok többsége az utca nevéhez illően halász volt. Az ötvenes években már a 'hajósok vannak tö'bbsógbein: a tíz ihajós család mellett hét paraszt, egy kőműves, egy gátimunkás, egy gerencsér, egy kompos és egy halász családot (találunk. Gyűjteményem meséi — bár a Halász utca lakói olyannyira összeszokiva-összefoirrva élnek, hogy sosem tesznek különteéget aszerint, hogy ki honnan származik —• magukon viselik az eltérő eredet és a különböző életformák bélyegeit. A bezdáni forrásokig vezethető, a bajosok, ikomposoik és dereglyések közt élő mesék többségét apám, anyám és nagyanyám, a mohácsi mesekincshez tartozó, többnyire a parasztság és a gátmunkások közt élő történeteket a Palcsi bácsi meséi képviselik. Gyűjteményem legtöbb meséjét apámtól, Bosnyák Sándorból jegyeztem fel. 1914. augusztus 1-én született. Apja, anyja, s ősei, ameddig a családi emlékezés visszaér, bezdani parasztok voltak. Apai ágon valamelyik messzi őse bosnyák lehetett, amit nevében is őriz. A hét testvér közül ő a legkisebb, s mint ahogy a mesékben is gyakori, a legtalpraesettehb. Hét nyelven beszél. 1934. január 23-án házasodott, s 1937. május 19-én, hátat fordítva a paraszti örökségnek, elszegődött matróznak. 1946-ban uszálykoirmányos lett, s 1962 óta révkorímányos. Afféle ezermester. Ért a kőműves és asztalos munkákhoz; a háború utáni években, amikor a magyar hajók Passauban amerikai fogságban voltak, ruhát varrt, cipőt készített, -ért a villany- és motorszereléshez, szereocséskezű vadász és legendás hírű halász, Nem ismeri iá megalázikodást és naj

longest. Nagyerejű, ridegnek látszó ember. A hajósitörvények szelleméiben úgy tanított meg engem is úszni, hogy hatéves koromban dobőfcötelet kötött a derekamra és az uszályról a vízbe hajított, Nem tartozik a nagy mesemondók közé, de gazdag repertoár jávai és logikus előadásával a ihajóstársada'lomban, mint mesemondó is kitűnik. Anyám, Bosnyák Sándorné, Kedves Mária, hajóslány. Apja »béresből lett hajós. 1916. október 30-án született. Olyan asszony, akiire azt szekták 'mondani, hogy ég a keze alatt a munka. A házkörüli Mis 'kert csupa virág, tavasztól őszig ő árulja a legszebb rózsákat, muskátlikat és krizantémokat a piacon. Nagyanyám, Kedves Istvánné, Ballá Ilona 1895. szeptember 11-én .született. Ősei bezdáni parasztok 'és baranyai szellősgazdák. Dédapáim sepsei házában Kossuth képe függött a (falon s a gyermekek a sepsei néphagyomány mellett a könyvekkel is megismeirikedhettek, Gyermekkoromban mindkettőjüktől sok mesét hallottam, a mesemondó alkalmak biánya miatt azonban Repertoárjuk néhány rövidke tréfás mesére zsugorodott. Szabó Pál, akit a Halász utcában mindenki Palcsi bácsinak ismer, 1895. február 3-án született. Ősei csordások, pásztorok és napszámos szegények, Nyugdíjas gátmunkás, a bont Mohácstól iKölkedig eső szakaszát (figyelte és javítgatta. Ha ideje engedte pár hold földjén dolgozott csillagos fejű, Csillag nevű lovával. Tréfás kedvű, pajzánkodó észjárású, élcelődő ember. Élvezettel, borospohárral a kezében mesél, beszéd közben nagyokat nevet, szeimmelláthatcan öröme 'telik a 'mesemondásban. Gyűjteményem egyik jellemző vonása, hegy nem elzárt, faluját a világ közepének érző közösség mesekincse, hanem olyan közösségé, amely a nagyvilággal állandó és eleven kapcsolatban van. Amíg egy-egy paraszthagyoimányokat tartalmazó kötetben csak egy-egy közeli falunév fordul elő, addig gyűjteményemben Bezdán, Zombor és a baranyai háromszög községei, Izsép, Darázs, Vörösmart, Sepse mellett a nagy európai városok, Regensburg, Bécs, Budapest, Sze-