Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Régészet - Burger, Alice: Rómaikori villa maradványai Komló határában

RÓMAI KORI VILLA 65 14. árok: A 4. árok ÉK-4 sairkától Kifelé 600 cm távol­ságra jelöltük ki. Mérete: 600x200 cm. — Ár­kunkban 75 cm mélységben 2 db IV. századi, na­gyon kopott lérmet, (leírását v.o. 66. lap) továbbá IV. sz.-i kerámiatöredékeket találtunk: (szürke házikerámia) III. t. 4; 30. — mázas (kerámia) V. t. 4; 9.). A villa falai különféle technikával épültek. Ta­láltunk erős, masszív kőfalakat (D-i oldal, EK sarak) ; erős téglából készült vegyesfalazást (Ny-i poirticus párhuzamos falai) és gyengébb, maga­san alapozott, belső falakat (I; V. szelvé­nyek) . Eddig kétféle padlótípussal találkoztunk: az É-i apszisban kemény, rózsaszínű, sima — míg a D-i részen durva, söifcétrózsaszínű terazzópadló­val. A padlók egymáshoz való viszonyát is jól szemléltetik a 3—5. képeken bemutatott méré­seink. A (bejáratok közül eddig háromféle megoldást ismerhettünk meg: 1) Nagyméretű, kőből készült, ajtóforgókkal ellátott küszöb (4. árok: XII. t. 2. kép.); 2) Téglafalon simán lemélyített, köböl ki­képzett küszöb (15. árok XI. t. 3—4. képek.) ; 3) Vörös téglalapokból kiképzett küszöb (VI. szel­vény: 12. t. 3—4. képek,) Lépcsőt eddig atz apszisban (VII. szelvény: XIV. t. 2. kép.); a Ny-i oldalon lévő bejáratnál (VI. szelvény: XII. t. 3—4. képeik.); és a D-d ol­dalon találtunk (4. árok: XII. t. 1—2. képek.) Az épület belső díszítését illetően csak fehér márvány töredékek (I. szelvény: II. t. 19—22. és III. szelvény) továbbá az apszisban a már em­lített halvány sárgásrózsaszínű, sima fal vakolat került napvilágra. Bár hypoicatustum szerkezetét eddig nem tár­tuk fel, meg kell jegyeznünk, hogy az I. szel­vényben fűtotégla töredékére bukkantunk (I. t. 4 Ólom vízvezetékcső tartozókait találtuk a 17. árokban (II. t. 17.) és a 4. árokban (II. t. 18.) mindkettőt egyazon mélységben; továbbá egy bronzból készült, vízvezetékirendszerhez tartozó osztócső alkatrészét az I. szelvényben 1(1. t. 2.) Meglepő nagy számban kerültek elő ablaküve­gek az apszisból és a villa D-i részéből is (II. t. 1—10.) Az 'épületet nagyméretű {35x20x7 cm) tetőfedő téglák és imbrexek • fedték. A feltárások során rendkívül sok égett fa került elő, nagymennyi­ségű vasszöggel együtt. Ezek a nagyméretű tég­lákhoz szükséges erős gerendaszerkezetek tűzvész alkalmával pusztultak el és zuhantak rá a padló és járósziintekre. A villa leégése után a falakat erős, a tűztől kőkeményre összefoirrt, meszestég­lás törmelék borította él. Ez a réteg védte meg az alatta lévő falakait, amelyeknek a felszínen nyoma sem volt, s így a lakosság nem termel­hette ki őket. Az eddigi feltárások alapján nyert kép azt mu­tatja, hogy itt egy nagyméretű villa állhatott, amelynek méreteihez (50x30 m) és kiképzéséhez képest a leletanyag igen szegényes. Szinte azt a benyomást kelti, hogy az épületet leégése elő ti teljiesen kiürítették, vagy kirabolták. Azonban még így is néhány olyan értékes lelettel gazda­godtunk, amelyeket még a részletes publikációt megelőzve, ezúton röviden isimertetünk: Bronztárgyak : 1. Bronzból készült, nyolocMalú — hasábalakú rövid csődarab. Derékszögben egymáshoz volt forrasztva, belül a csöveik egymássá] nem közlekedtek. Feltehetően osztócső volt és a villa vízvezeték rendszeréhez tartozott. Az épület DNy-i sarkában i(I. szelvény) ke­rült elő. H: 110.5 Átm: 5 Sz: 6.2 cm. (I. t. 2.) 2. Edényfül. Bronzból készült, hosszú-gerez­delt. Egyik vége levélfoirmában végződik, másik vége többszörösen tekercselt. Az 1. árok DKHÍ sarkában (találtuk. H: 30 cm. (I. t. 3.) 3. Bronzfibula. A késői hagymafejes, kengyelén sodrott rátéttel ellátott, áttört peltamotí­vummal kiképzett lábú darabok helyi, ne­hézkes^ provinciális változata. Ritka típus: Tűje hiányzik. Az V. szelvényben került elő. H: 8 cm. (6. kép. 1.) — Ugyaninnen kerül­tek elő a közreadott sötétkék színű üveg­gyöngyök is (6. kép. 2—3.). Vasleletek : Igen nagy számban kerültek elő elsősariban vasszögek, aimelyék a lezuhant, átégett tetőszer­kezet ácsolatáit tartották össze (VI. t.). A 12. árokban találtunk olyan nagyméretű téglát is, amely át volt fúrva vasszeggel. — Vas edónyfü­let találtunk az V. szelvényben (VII. t. 1.); vas­fejszét a VI. szelvényből (VII. t. 3.). — Ezen kí­vül még számos vasszerszám látott napvilágolt az épület DNy-4 sarkán található V— VI. szelvé­nyekből. Ugyancsak itt tártunk fel — az emlí­tett vasfejsze közvetlen közelében — két darab ekehúzó láncot is (VIII. t. 1—2.), amelyek egy­mástól 25 cm szintkülönbséggel, sok égett fa környezetében kerültek elő (XIV. t. 3. kép). — Az apszistól É-ra húzott 16. árkunkban találtuk meg azt a vasgereheint (IX. t.), amely minden bizonnyal a gyapjúfeldolgozás munkálatainál volt használatos. Kerámia : Viszonylag kevés kerámia került eddig elő a munkahelyekről. Ép táirgyunk nincs is ezek kö­zött. A töredékek közül bemutatunk szürke há­zilkerámiát (III— IV. t.); és mázas kerámiát (V. t.). Az apszisnál talált i. sz. II. századi töredéke­ken kívül (III. t. 3a—b.) valamennyi töredék a IV. századra helyezhető, egyszerű konyhaedény jellegű volt.

Next

/
Thumbnails
Contents