Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Régészet - Burger, Alice: Rómaikori villa maradványai Komló határában
BURGER ALICE 6:1: Bronzfibula ; 2—3: Sötétkék üveggyöngyök; 4: Bronzérem az I. blokkból. (1:1) Érmek: Az eddigi feltárások sarán csupán az épület D-i szakaszán kerültek elő érmek. Legkorábbi darabunk (6. kép. 4.) az V. szelvény ÉK-á sarkából 120 cm mélységből került felszínre: IMP LIC LICINIVS PF AViG / IOVI CONSERVATOR! В .SIS. . (MB = Sisdia, i. sz. 315—316. RIC. 424. 16.) — Ugyaninnen tártunk fel egy kopott AE/3at is: DN VALEN-S PF AVG / SECVRITAS-RE! A PVBLICAE ^ . (Aquileia, i. sz. 364— 367. RIC. 95. 7/fo.) — Tehát ezen az egy pontján a villának a két érem alapján 50 év elteltét rögzíthetjük. A 4. árokban 3 érem került elő: 2 db teljesen kopott, égett volt —• a Constantinus din. hoz tartozó időkből származtak (PB); továbbá 1 db AE/3: DN VALEN-S PF AVG / GLORIA RO-MANORVM {Siscia, i. sz. 364 ASISC 367. RIC. 146. 5/a.). —• A 15. árokból ugyancsak 1 db rendkívül kopott Constantinus din. korára tehető PB; míg a 14. árokból 1 db rendkívül kopott AE/3 = Valens, továbbá 1 db AE/3: DN VALEN-S PF AVG / GLORIA ROMANORVM S F (Siscia, i. sz. 367—375. RIC. 147. 14/a) BS1SC kerültek elő. A fentiekben ismertetett kevés számú éirem is alátámasztja azt a megfigyelésünket, hogy a villaépület D-á része több átépítési korszakon ment keresztül. Legutolsó használati ideje i. sz. 315— 375. évek között biztosan kimutatható. Az építési periódusok további tisztázása a későbbi kutatások feladata lesz. összefoglalva a fentieket: A Koimló-Meosekjánosibain eddig feltárt rómaikori villaépület az átriumos, peristyliumos, nyugati oldalán portioussal és két sarofcrizalittal ellátott nagyméretű luxusvilláik típusába tartozhatott 6 . Az i. sz. II— I'll, sz, fordulóján épülhetett, a IV. században több átépítésen nient keresztül. 375. után rövidesen leégett, előzőleg azonban kiüríthették vagy fciiralbolták. — A körülhatárolhatóan lezárt villaépülettől távolabb is voltak épületmaradványok, amelyek minden bizonnyal a főépületet környező egyéb gazdasági épületek lehettek. íEnre utalnak a talált mezőgazdasági jellegű termelési eszközök is. — Tulajdonosa minden bizonnyal a közeli Sopianae magasrangú tisztviselőd, vagy gazdag kereskedői közé tartozhatott, akiinek ez a villagazdaság főleg nyári tartózkodási helyéül szolgált 7 . G Kari M. Swoboda., Römische und Romanische Paläste. (Wien. 1919) 87 skk. — E. Thomas., Römische Villen in Pannonién. (Bp. 1964) 362 sk; 359 sk. — Legközelebbi párhuzamainak és eredetének kérdését a további kutatások után adandó részletes publikációban kívánóim közreadni. 7 Fülep F., Pécs rómaikori emlékei. (Pécs. 1963) 20 sk; 25. — Fülep F., Pécs iramaikon emlékei. {Bp. 1964) 11.
