Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Régészet - Burger, Alice: Rómaikori villa maradványai Komló határában

64 BURGER ALICE ßoik/kal magasabban alapozott, keskenyebb, rcssz­minőisiégű, gyenge fial volt. Az 'épület Ny-i részének feltárását metszetben a 4. képünk szemlélteti. Az épület K-i traktusa egészen magasan feküdt a domboldalban, űJtrfc 'csak tájékozódó jellegű ku­tatóárkaink voltak: ai 11. és a 17. árkok. Ezekben sikerült a Ny-i portieus ífaliával megegyező irányú belső falat és egy külső fialsairkot találni. A 17. árok megfigyelései szerint az árok Ny-i végében épületnek neim volt nyoma, ez a rész már udvar lehetett. Ezt a megfigyelésünket megerősíti a 17. árokkal majdnem szemben lévő 12. árok feltárása is. Az előbb említett udvarrész feltehetően a II. traktus peristyliuma lehetett, e körül 'helyezked­tek el a lakószobák. Ezt a feltevést a további ku­tatásoknak kell majd tisztázni. VII. szelvény : Az egész épület legjelentősebb részletének az északi szárnyat tarthatjuk. Itt is érvényesült Vit­ruvius előírása, akii 'megszabta, hogy a villák tu­lajdonosainak lakosztályai a vidéki villák építé­sekor észak felé nézzenek 4 . A jelenlegi alaprajz­ból kibontakozik az épület ÉK-i sarka, amely erős kőfalból készült, és egy rózsaszínű teraizzó­padlóval ellátott helyiséget zárt közre '(XIII. t. 3. kép). Ebből egy másik, ugyancsak rózsaszínű terazzóval burkolt helyiségbe jutunk, amely Ny­fielé feküdt (ХШ1. t. 4 kép). Ebből a második te­razzós helyiségből É-lfelé egy 400 cm sugarú ap­szis nyúlik ki. Az apszis is kőfialazással készült; két szélső és egy középső ítámpillére egyidős a falakkal. A támpillérek közül a szélsők magasabban voltak alapozva, mint a középső (XIV. t. 1. kép). Az ap­szis ÉK-i záródásánál egy korábbi időszakban ajtónyílás volt, amelyet később elfalaztak. Az ap­szisban két padlószintet találtunk. Az első padló­szint nem volt terazzóval kiképezve, csak a felső. Az alsó padlószint elpusztulása és a törmelék el­egyengetése után falazhatták be az előbb emlí­tett ajtóinyílást is. Az apszis K-i felében a kőfal és a második padló (terazzós) hajlatában még eredeti falvakolatot is [találtunk, amely világos sárgásrózsaszínű, díszítetlen volt. A 'mennyezet­ről lehulló, D-alakú, (könnyű, sárgásszínű üreges­téglák a fal tövébein (simulva megvédték a fal aljáin lévő eredeti vakolatrészietet. Ezekből a könnyű, üreges téglákból arra is következtethe­tünk, hogy az apszis boltozat lehetett. Az apszis és a tőle D-re fekvő terazzós helyiség között (a jelenlegi legfelső, tehát megemelt terazzós padló­szintet számítva), 60 cm-es szintkülönbség van, amelyet 4 lépcsővel hidaltak át (XIV. t. 2. kép). A lépcsősor közepét 70 cm szélességben megsza­4 Marcus Vitruvius Pollio., »Tíz könyve az építé­szetről« (ford. Bp. 1808) VII. fej. 111. kították. Ez a falszakasz esetleg szobor (?) talap­zatául, vagy más — eddig még nem tisztázott •— célt szolgált. A szimmetrikusan elhelyezett lép­csők az apszis tengelyében impozáns hatást kelt­hettek^. — Az apszisban és a faliakon kívül is, a támpillérek között hosszú, keskeny ablakokkal biztosíthatták a világosiságot. Az apszis külső le­fedése a pécsi cella triehoráéhoz hasonlóan tör­ténhetett 5 . Az apszis Ny-í falát az 1954-ben végzett gépi földkitermelés során sajnos megsemmisítették (XIII. t. 4. kép), így annak teljes feltárása nem volt lehetséges. Azonban még így is megállapít­ható az, hogy a 400 cm sugarú apszis külső tám­pilléres és belsőlépcsős rendszerével eddig egye­dülálló a pannóniai villák sorában. — Az apszis­ban i. sz. Ш. századi (III. t. 3a-—b; 17.); és IV. századi fcerámiatöredékek kerültek elő (V. t. 3.). Mivel II. századi kerámia eddig csak ezen a he­lyen került elő, feltehető az, hogy a villának ez a része már a II. században is állhatott. Az 'épület É-i résziének feltárását metszeti ten az 5. képünk szemlélteti. A villaépület környezetét kutatva még több árkot húztunk, amelyek jelenlegi alaprajzunkon nem szerepelnek. Ezek eredményeit — a teljes­ség kedvéért — az alábbiakban adjuk: 16. árok: A fent leírt apszistól É-ra 870 cm távolságra fekszik. Mérete: 300x120 om. — Azt a. kérdést igyekeztünk itt tisztázni, hogy az apszistól É-ra vannak-e 'még épületnyomok? Bár falat nem ta­láltunk, az itt talált meszes-téglás nyomok, to­vábbá az innen előkerült leletek: IV. századi ke­rámiatöredékek (IV. t. 11—12.); vasigerebem (IX. t.); egyéb vastárgyak (VI. t. 15; 18; 24.) arra val­lanak, hogy a villain kívül is kell számolnunk épülettel. Ez azonban valószínűleg gazdasági jel­legű volt. Ennek tisztázása a további kutatások feladatai közé tartozik. ÍJ. szelvény: A jelenlegi oementraktár ÉK-sarkától 385 cm­re húztuk meg. Mérete: 500x400 cm. — Ebben az ásatás eredménytelennek bizonyult. 2. árok : Az I. szelvény ЙЖ-á sarkától számított 13,60 mire jelöltük ki. Mérete: 500x120 cm. Falat itt nem találtunk; késői -(IV. szd.) szürke házi ke­rámia került innen elő (III. t. 2; 29.). 3. árok: A III. szelvény ÉK-sarkától 27,70 m távolság­ra fekszik. Mérete: 300x120 cm. — Itt 200 cm mélységben téglaitörmeléket és meszes szemcsé­ket észleltünk. 5 F. Fülep., Acta Arch. Hung. 11 (1059) Abb. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents