Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Régészet - Kőhelyi, M.–Novotny, I.: Adatok és megjegyzések a Contra Florentiam római kori kikötőről

A CONTRA FLOREiNTIAM RÓMAI KORI KIKÖTŐ 47 12. kep. Részlet az ún. II. József-féle felmérésből. kotrban is, arra éppen a hajókikötő a legdöntőbb bizonyíték. A XVI. századtól kezdődő és a XVIII. százsad utolsó harmadától kezdve egyre pontosabbá váló kéziratos térképeink tucatja bizonyítja, hogy a kikötő nem véletlenül került erre a helyre. Ismeretes, hogy Luglioiból Szegedre egy útmezsgye ágazott ki a pannónia útrendis zenből'

1

*

3

. Az 46 Lakatos Pál: Funde der Römerzeit vom Gebiet der Szegediner Festung. A Móra Ferenc Múzeum Evkönyve, 1964—1965. 65—81. Az előzményeket is összefoglalja. átkelés nyilván Contra Floirentiaim-nál történt. Innen az út egyenesen keletnek tartott s ott érte el az ún. Baracskai Dunát, ahol a magaspart közel fut a mai Ferenc-csatornához. Itt aránylag igen keskeny mocsaras terület volt, de a legdöntőbb, hogy Bátmonostor és Baracska között a két főágra, de több kisebb folyásra ezabdalt Baracskai Duna, egyetlen medertben folyik néhány száz métert. Jól látszik ez Denk Ferenc 1779-ben készült térképén. Az út nem fordulhatott ÉK-ire, mert igaz ugyan, hogy itt a legkeskenyebb a sziget, de azután a ma is alacsony-