Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Régészet - Kőhelyi, M.–Novotny, I.: Adatok és megjegyzések a Contra Florentiam római kori kikötőről
40 KŐHEGYI MIHÁLY — NOVOTNY IVÁN A romok jelenlegi állapotának leírása után vizsgálj uik, meg Lugio és Contra Floretiam földrajzi helyzetét. A problémát már a romok első leírása felvetette: »Felvilágosításul megjegyzem, hogy régebben a Duna sóikkal jobban keletebbre folyt volt, úgy bogy az, ami most sziget, akkor még egészein Duinaszekesőböz tartozott.« 30 Jelenleg a Duna iDumaiszsikcső határában lép Baranya megye területére, ahol mocsaras helyeket alkotva folyik lefelé". Gosztonyi Jenő, а község monográfusa., így ír: »Régibb időben a Duna is más mederben törekedett a. tenger mélyébe, mert még két ág volt a nagy Duna, az innenső padig csak csekély ág úgyannyira, hogy ezen ágon a hagyománycik szerint a víznek kisebb állása alkalmával, mint egy közönséges patakon, hágcsón, vagy teledobott lófejcsontcn lehetett járni.«'"' 2 Fogjuk látni, hogy ilyen hagyomány nem lehetett s ha. volt, úgy az. minden alapot nélkülözött. Gosztonyi megjegyzését Wosinszky Mór már lényegesen továbbfejlesztve adja és egy érdekes elméletet épít fel rá. Nem ismerve Horváth jelentését, a' romokat újra »felfedezte«. Ügy véli, hogy a rómaiak idejében ez a sziget még nem volt meg, a Duna jóval odább Kelet felé folyt, mert a burgus még a jobb parton húzódó iróniái területen feküdt, nem »in barbarico«, vagyis a Duna keleti partján lévő barbár területen 3J . Krause Jenő elfogadja ugyan Wosinszky állítását, de nem határozza meg, hogy mennyivel folyt keletebbre a mostani medernél a, régebbi Duna' 54 . Gráf összefoglaló munkájában ezeket 'mondja: »A római idő alatt. . . iá burgus nem állott in barbarioo, mert a Duna még keletebbre folyt.« 3b Posta Béla említi ugyan az erődöt, de a Duna folyásával kapcsolatban nem Ifoglal állást 36 . Fröhlich Róbert már 1887-ben, tehát alig néhány évvel a romok felfedezése után, objektumunkat és a balparti erődöket általában úgy veszi, 'mint annak bizonyítékát, hogy a Duna volt a rómaiak idejében a határfolyó 37 . Kuruez József, aki a balparti erődöket többszörösen bejárta, idézi ugyan Wosinszky véleményét de azt a leghatározottabban elveti. Megjegyzi, hogy ha a Duna a nevezett erődön túl folyt volna kelet felé, úgy a Várhegyen állott erő'ddel egymás mellett két castellum feküdt volna,... a contrat csak a közbeeső folyóval tudjuk megérteni.« 38 30 Horváth Antal: i. m. 37. 31 Haas Mihály: i. m. 8—»11. • V2 Gosztonyi Jenő: i. cm. 10—11. 33 Wosinszky Mór: i. m. II. 648. 34 Krause Jenő: Baranya vármegye településföldrajza. (Bp. 1907.) 13. 35 Gráf Andreas: i. m. 110—dili. 36 Várady Ferenc: i. m. II. 91—92. 37 Fröhlich Róbert: A bácskai ún. római sáncok. Arch. Ért. 1887. 306. 38 Kuruez János: i. ;m. 69—70. Kuruez érvelésié helyes, A korai magyar időkből pedig már oklevéllel is tudjuk bizonyítani. hogy a Duna a jelenlegi medrében folyt. Elszekcső, illetve Felszekcső neve egy 1412-es oklevélben maradt reánk 39 . Ebben arról van szó, hogy a fakít és határait még Szent. István a székesfehérvári Szűz Mária egyháznak adományozta. Az oklevélnek ez a .korai hivatkozása! minden bizonnyal hamis, de az 1412-es átirat egy 1175—96. évi eredetire hivatkozik, s a határjárás 'leírása valóban lehet XI— XII. századi''". Msgtudjuk ebből, hogy kezdetben a imái Dunaszekesővel átellenben levő Duna balparti részt a Vajaséiig szintén Szekcsőnek nevezték s ez a székesfehérvári káptalané volt. A birtok, 'melyen halastavak voltaik lés diisznólegelő, határos volt a pécsváraai Szent Benedek apátság birtokaival. A XIV. szazadtól kezdve, nyilván a megkülönböztetés kedvéért, Élszekcső' 1 ', majd Felszékcső' 12 néven szerepelt. Ennek lehetett temploma az »Angyalok Egyháza«, tehát a falu lényegében a római *ukötő területére települt'' 3 . A tőle ÉK-re eső Lak a holt iDuna, a Vajas és a mai Duna között feküdt 54 . Egyértelműen a Dunától kelebre, a régi Bodrog 'megye területén, lévőinek említik Sembech várát is, mely a római romoktól K-re, a mai Vári-ipuszta mellett, állott 45 . Nem kétséges tehát, hogy a 'Duna a XIII. századtól kezdve a mai medrében folyt, s hogy ez így volt a római 30 A zichi és vásonkeői Zichy-család idősb ágának okmánytára. I—XII. (Bp. 1871—1931.) VI. 199. — Ezentúl Zichy-okm. /,lJ Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. (Bp. 1963.) I. 728. /lL Zichy-okm. I. 619. 42 Ziohy-ofcm. IV. 48—49. 43 Terepbejárásunk során a települést megtaláltuk. Cserépanyagából a XII— XIII. századtól folyamatos életre következtethetünk. A leletek településtörténeti feldolgozását a későbbiek során kívánjuk elvégezni. !A Neve 1320-ban bukkan fel először a Zichy-okm. I. 179.—1341-ben a kalocsai káptalanniak peres ügyből kifolyólag határt kellett volna járnia Bátmonostor, Vajas és bak között. Ezt ugyan nem tudták megtenni a kiküldöttek, de a terület leírását írásba foglalták és ebből következtetni lehet Lak fekvésére, Laknak ugyanis nyugati szomszédja Töttös falu Volt. Az elválasztó határvonal fent, a Szekcső felé menő Duna partja mellett kezdődött a délfelé haladván Töttöst jobbra, Lakot balra hagyta. Még Gécs, Danolcs és Csicsegő határai is találkoztak egy Donton Lak határával. Mindebből bizonyos, hogy Lak község Szeremle alatt, Bátmonostortól nyugatra esett, s tőle nyugatra Töttös következett a mostani Mohács 'szigeten, mely akkor Bodrog megyéhez tartozott. V. ö.: Iványi István: Bács-Bodrog vármegye földraizi és történelmi helynévtára. I— V. (Szabadka 1889—1907.) III. 69: 46 Az il400-ban építtetni kezdett várat Szekicsői Herczeg Péter lerontotta. 1401-ben Töttös László engedélyt kapott a várépítésre, melyet 1403-ban királyi parancsra elő kellett mutatnia. Zichy-okm. V 228., 349.. 435. — V. ö. — Csánki Dezső: "Magyarország történelmi (földrajza a Hunyadiak korában I— III. V. (Bp. 1890—11913.) II. 189.