Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Helytörténet - Fancsovits, György: A JPM helytörténeti osztályának feladatairól

HELYTÖRTÉNETI OSZTÁLYUNK FELADATAI 203 problémája ;is. Nem teheti magáévá Tacitus híres gondolatmenetét, aki azt az elvet vallotta, hogy »sine ira et studio«, hainag és részrehajlás nélkül 'kell a történelemmel foglalkozni. Mii elvetjük ezt az elvet. iMivel a (történész muzeológus viszonya a itörténeliemlhez nem más, mint a szubjektum és az objektum materialista ismeretelméleti programja. A környező viliágról szerzett ismeretünk a tudomány haladásával fejlődik, sohasem végleges és teljes. Ilyen értelemben munkánk mindemkor a tudományos ímegismerés mélységének, haladásának, egymást követő szakaszainak fügvónye. Megfigyelésünk, tapasztalataink, tárgyi emiékeink mennyiségének bővülése egyre több ismeretét tár fel s ezáltal képesek vagyunk a társadallom történetének, egyik vagy másik oldalának bemutatására, ismertetésére. A historizmus, a történelmi létezés szempontjainak eluralkodása segíti tevékenységünket. Hegel mutatott rá arra, hogy az ember és az emberi társadalom csak akkor határozható meg, ha elismerjük, hogy az ember léte történeleminél van megterhelve. A marxizmus, a •munkásosztály forradalmi ideológiája, történelemszemlélete birtokában képesek vagyunk feltárni és megvilágítani a különböző korszakok osztály társadalmainak lényegét. Megragadni tárgyi 'emlékeit. A JPM Helytörténeti Osztálya a fentieknek megfelelően és a történeti muzeológia szellemében az alábbi csoportok szerint 'gyűjt. Az első csoporttíba azok a tárgyi emiékék 'tartoznak, amelyekben elsődlegesen a logikai, fogalmi tartalom tükröződik, dimenzionálisan viszont alárendelt: A) írott emlékek: Kéziratos Nyomtatott Kőnyomatos Kartográfiai A második főcsoportba osztjuk azokat a tárgyi emlékeket, amelyek anyagukban, tehát dimenzionálisan is megragadhatók és esetleg művészi formájuk szerint is tükrözik történeti lényegüket: B) Szűkebben vett tárgyak : Politikai eseményekhez, tényezőkhöz kötődő anyagok. A munkáséletre, foglalkozásra, környezetre jellemző emélkek, haszálati tárgyak, jelvények stb. A harmadik rendszerbe tartoznak a képileg, művészi forma szerint tükröződő történelmi tárgyi emlékek: Képzőművészeti anyagok, amelyek helytörténetileg fontosak. Iparművészeti tárgyak. Fényképek. 0 Filmek. És végül az utolsó csoportúba soroljuk в tör, téneimi emléktárgyakat, amelyek politikai eses menyekhez, személy ékhez, jelenségekhez kapcsolódnak: ' D) Adattár: Visszaemlékezések Naplók Életrajzok Dolgozatok Emlékek: jelvények stb. Ismeretes, hogy miniden osztályozás merev j. kissé, ezért az általunk közölt felosztás is magán viseli a relativitás bélyegét. Ennék oka azonban ' magukban a tárgyaikban található mivel ugyanazon tárgy 'forrását alkothatja a tedhnlikatöirténetnek, iparművészetinek éppúgy, mint a történeti muzeológiának. A rendkívülien szerteágazó, hatalmas mennyiségű anyag gyűjtése, megmentése nem néllkülőz, heti a legkülönbözőbb társadalmi szervek és intézmények segítségét. Sőt személyek is sokat tehetnek megőrzésük, felkutatásuk érdekében. Ittott tapasztalható imég, hogy többen félreértik vagy nem értik meg az ügy valóságos lényegét azt, hogy ebben társadalmi közügyről van szó, amit támogatni szükséges, amit érzékkel kezelni kell, amit tudományosan menteni kell s .aminek legilletékesebb helye a múzeum. A történeti muzeológia és az ismeretterjesztés A muzeológia fcettőségéből fakad a megismerésen túl, hogy mit képes megismertetni, valamint hogyan tudja megismertetni emlékeit. Ismeretes, hogy a tárgyak történeti minőségének bemutatása kiállításokon történhet meg. (Van azonfban más anód is a szűkebb értelembe vett tudomány határain belül. Például a publicisztika, tanulmányok (készítése.) A kiállítás társadalmi, tehát széles körű megismerés része nem imás, mint tudományos ismére tterjiesztés. Ezúttal nem kívánunk a kiállítás s különösen a történéti kiállítás belső problematikájával ebiben a cikkben foglalkozni csupán annyiban témánkhoz illeszkedik. A kiállítás képes a történeti, társadalmi folyamat lényeges vonásainak bemutatására. Ösztönzi a nézőt, a szemlélőt, arra, hogy (benne fogalmi, logikai és képi emóciók keletkezzenek. Lehetőslégét ad az isimeretek szerzésére. A JPM Helytörténeti Osztálya a jelenlegi állapot szerint nem képes eleget tenni kötelezettségéinek, merít nem rendelkezik »saját« kiállító helységgel. A legújabbfcari muzeológia ebből a szempontból, intézményünkben lemaradt testvérei a »klasszikus« muzeológiai ágakkal szemben. (De ebben a tekintetben Pécs általában elmaradt más, sokszor kisebb városokkal szemben.) Mindenképpen sürgető szükség a megoldás módozatainak felkutatása és valamelyik lehetőség realizálása. Célunk és tervünk létrehozni, ki-