Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Helytörténet - Fancsovits, György: A JPM helytörténeti osztályának feladatairól

202 FANCSOVITS GYÖRGY szekötik. A történeti, — azon belül — a /helytörténeti imiuzeológia elismeri, hogy nem képes önmagában a történeti folyamat egészének feltárásiáira. Oldalai, határai több irányba, nyitottak. Csakhogy az utóbbihoz a helytörténeti szintézishez igazodás rendkívül problematikus. Ellentmondásos azért, merit ai helytörténet még meszsze, imég távol van attól, hogy szintéziséiről beszélhessünk, hogy (kialakult kereteiről megbízhatóan szólhatnánk. Sem tartalmi lehetőségeit, sem szervezeti, kiooperációs együttesét távolról sem használta még ki, pedig véleményünlk szerint az rendkívül sürgető és majdhogy nem halaszthatatlan. A helytörténetli osztály tartalmi feladata, hogy tudományos alapon végezzen helytörténeti kutató és gyűjtőmunkát és ezáltal biztosítsa az eredményes feldolgozást. i(A tudományosan megalapozott történeti muzeológia kérdéseivel, különösen a legújalbbkori muzeológtia kérdéseivel elvi sikon foglalkozott dr. Weltner Dániel, a legújalbbkori muzeológusok III. országos konferenciáján.) A továbbiakban pedig törekvése, hogy a helyi társaidalmi fejlődést kiállításokon visszatükröztesse a társadalmi mozgás objektív lényegét megláttatva. Erre a problémáira még visszatérünk. A helytörténeti muzeológia és a legújabbkori muzeológia viszonya. A helytörténeti muzeológiával kapcsolatosan felmerül az általánosan végzett munka és a legújabbkoiri helytörténet helye és szerepe ebben a körben. A jelenlegi struktúra, szerint az 1700as 'évektől hozzánk tartozik majdnem 200 év gazdaság- és ipair, társadalom- és politika, valamint a kultúrtörténet. Az adott feltételek alapjain szinte lehetetlennek látszik az adott történeti korszakok átfogása, »megemésztése«. Természetes, hogy azokban, azokból szelektálni kell, tematikusán válogatni szükséges. Nyilvánvaló, hogy a rendkívül szerteágazó problémakör — tervszerű tematikus rendszer hiányában — az erők szetforgácsolásához vezet. (Nem is szólva arról, bogy a •hatalmas mennyiségű anyag feldolgozása, rendszerezése, nyilvántartása és tárolása nem kevés nehézséget okoz.) Éppen ezért az osztály munkájában a tematikus rendszer kialakítására törekszik, megjelölve a fő, a fontos, a gerincet képező témát és ehhez viszonyt, ehhez mér minden mást. A tematika .gerincét a munkásélet, munkásmozgalom alkotja. Arra törekszünk, hogy vertikálisan felépíthessük, megalapozhassuk a ma, a jelenkor szocialista gazdasági és társadalmi életét. Gyűjtésünk körét tehát azokra a távolabbi múltba vesző emlékekre koncentráljuk, amelyek összefűzik, öszszekapcsolják, ezáltal szervessé tehetik és teszik is a munkásmozgalmat és életét. Feladataink közé tartozik kiválasztani a legújabbkori történet, a munkásmozgalom története nagy csomópontjait. Ide számítjuk az első munkásszervezetek kialakulását, a szakszervezeti mozgalmat, a helyi szociáldemokrata, párt tevékenységét, a munkás kultúregyesiülebek tevékenységét, a továbbiakban a forradalmak korszakát, különös tekintettel az 1918-as polgári demokratikus forradalomra, a Magyair Tanácsköztársaság tevékenységére, a Fécs-Jhairanyai intarnacionalisták szerepe Oroszországban és itthon, a KMP megalakulásának körülményei ós harcai, az illegális komimunisita mozgalmak,, a felszabadulás és a szocializmus építése tájiunkon tartoznak még ebbe a csoportosításba. Mivel a munkásélet 'és munkásmozgalom nem választható el az adott kotr általános gazdasági és társadalmi alapjától, ellenpontjaitól, természetes, hogy vizsgáljuk és figyeljük, gyűjtjük tárgyi emlékeit. A 'fenti sorokban arra adtunk válaszlt, hogy a helytörténeti osztály mit akar megismerni, hogy mit ismer meg. A történeti -muzeológia megismerésének alanya: a történelem, a társadalmi valóság egy'ík vagy másik jelenségfo'rimájának történelmi tárgyi emlékei. Rövidebben: vizsgálja ós megállapítja a tárgyak történelmi minőségét.

2 Nem általában a tárgyat elemzi, hanem csak és kizárólag azt, amelylik történelmi minőséggel rendelkezik, illetve, amelynek ez a lányege. Világos, hogy a tárgy nem kizárólagosan a történeti muzeológia specifikuma. Az emberi társadalmait környező tárgyak jelentőségéről a marxizmus—leninizmus klasszikusai alapvető megállapításokat tettek. Engels egyik munkájában a következő sorokat írta: »Csak az ember vitte véghez, hogy bélyegét rányomja a természetre . . .<<' Ugyanis a tárgyak visszatükrözik az emberi tevékenységet, az ember történelmi cselekvését. A tárgyaik e sajátos belső tartalmára már Hegel is felfigyelt, amikor azt állította, hogy az emberrel szemben a világ képtelen 'megőrizni (függetlenségét. Marx szerint az egész tárgyi világ az ember hatására »elemlberiesül«. Ebből fakad az, hogy a tárgyi világ képes »az elmúlt társadalmak és generációk életéről hírt adni, azt közvetlenül tartalmazni,-«' A tárgyi emlékek gyűjtése. A tárgyi emlékek gyűjtésével, tehát megismerésével kapcsolatban felmerül a történész-muzeulógus magatartásának, »hozzáállásainak-« 2 Orbán Antal: A specifikum szerepe a történeti muzeol ágiéiban. Legújabbkori Múzeum Évkönyve 1963/64. 5—6. évtf. 330—336. old. 3 Engels: Bevezetés: »A természet dialektikájához.« Marx—Engels Válogatott Művek II., Bp. 1963. 62. old. 4 Orbán: im. 336. old.