Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Helytörténet - Gungl, Ferenc: Adatok az Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkantak Egylet történetéhez (1870–1880)

198 GUNGL FERENC A szigetváriak felhívása váratlanul érte a fővárosi mozgalom vezetőit. A megalkuvó Külföldi Viktor-féle csoport ezlt a kezdeményezésit a maga javára akarta fordítani. Amíg a Népszavaiban népszerűsítették a munkáskongresszus gondolatát, köziben 'rágalmazó cikkeket közöltek Pranke! (Leó munkatársairól. 1877. december ében Külföldiiék megszakították a kapcsolatukat a szigetvári munkásokkal, mert azok Frankélék által képviselt baloidaíli-osztályhaircos politikai irányvonalait követték. Ugyanakkor félrevezetésként közölték olvasóikkal, hogy a jövőben a miunikiáslkonigiresszusira való jelentkezéseket a Népszava szerkesztő bizottsága címére küldjék. Mivel a vidéki (munkásegyletek vezetői ezzel egyetértettek, s a Külföldiiék opportunista politikáját nem támogatták, ezért az általuk szervezett imiunikáskongresszust bizonytalan időre elhalasztották. A vidéki munkásegyletekben szorgalmasan taitották a párt kongresszusra a küldött választó munkágyűlésekeit. (Pécsett, Szigebvárott is lezajlottak ezek a tanácskozások. 1878. április 21-én megtartott első pártkongresszuson ott voltak a pécsiek is. A kongresszuson megalakult Nemválasztok Pártját ikoveftték a vidéki mozgalmak általában. Viszont Pécsett voltak olyan kispolgári gondolkodású vezetők, akik az 1878. júniusában 'megalakult Munkáspárt politikai talaján álltak, és a Külföldi-féle opportunista vonalat helyeselték.

19 Aza (tény, hogy a magyarországi munkásimozgalomlban két munkáspárt volt, ez negatív hatást gyakorolt a, vidéki mozgalmaikra. Így volt ez a pécsi mozgalomban is. A vezetők között kialakult elvtelen viták fékezték az előrehaladást. Köziben a belügyminisztérium értesítette a munkásegylet vezetőit, hogy nem fogadja el az egylet módosított alapszabályait, mert a kérőiemben nincsenek pontosan feltüntetve, hogy a munkásegylet t agjaiinak többsége akarja-e ezekét .a változásiokat, másrészt nem isimeirétesseik a választmány tagjaiknak névsora. 1879. szeptemberében megtartott munkásgyűlésen újból elfogadták az alapszabályokat, s megválaísztották az új 'Vezetőséget, valamint a válaszlbmány tagjait. 'Kőmig József első elnök, Gyurics Mihály második elnök, Schiffer Rudolf pénzlbáros, Albach Ede számvívő 'és Pausehek Nándor tollvívő. A választmányi tagok: Andretzky JámOs, Leffer Péter, Rublczek Ferdinánd, 19 M. M. T. V. D. I. köt. 323. old. Hostiszky Mihály, Anton Machat, Feik Jóban, Sűháslíler István.

20 1880. t avaszán a munkásegylet megválasztotta Andretzky Jánost a Magyarországi Általános Munkáspárt alapító kongresszusára küldöttnek. Andretzky a pártkongresszuson támadta az uralkodó rendszert, hogy a vidéki munkásmozgalmakat teljesein elnyomják. Javasolta, hogy ». . . vidéken párt élőhelyek szerveztesseniek. . .«

21 (Majd a továbbiakban kifejtette:) »•.-., irányadó körök bennünket sachiban akarnak tartani, a imi programunkat azért mégis kereszbülvisszük a politikai tevékenységgel, az általános szavazati jog érvényesülése által. . ,»

n A Magyarországi Általános Munkáspárt megalakulása után a pécsi munkásegyletek tagjai többsége a párthoz; tartozónak vallotta magát. 1881. január 2-án (Pécsett megtartott munkásgyűlésen Andretzky János ismertette a párt programját, a határozatokat, s az abból fakadó teendőkét, a megjelent imintegy 1000 párttag a beszámolót és a vitában elhangzottakat egyhangúlag elfogadta. A pártkongresszus szellemében a pécsi munkásegylet az 1881. januári munkásgyűléshez hasonlóan állandóan tartott nyilvános munkásgyűléseket. Az egylet aktív tevékenységét a hivatalos körök nem jó szemmel nézték, minden eszközzel azon voltak, hogy a fellendülő mozgalmat megbénítsák. A belügyminiszter (töibbíziben figyelmeztette az egylet vezetőit, hgoy a munkásegyletnek nincsen joga a vidéki (mozgalmakkal tartani a kapcsolatokat, s nyomatékosan felhívták a figyelmeit, hogy az 1870Hben elfogadott alapszabály szerint funkcionálhat a munkásegylet. A hatóság figyelmeztetésével az egylet vezetői nem sokat (törődtek, s tovább folytatták a szervező munkát. ÍMíg a Ibélügymíinisztérium 1882. január 6-án közölte a pécsi munkásegylettel, hogy a ». . . módosa tobt alapszabályok a jóváhagyási záradékkal elláttaíbtandónak nem találtattak. . .«

3 Ezzel lezárult az Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkantak Egylet közel egy évtizedes harca, amelyet egyidőre elnémítottak az uralkodó kormánykörök, 20 Pécsi Állami levéltár. Polgármesteri iratok. 288/1882. szám. 21 M. M. T. V. D. I. köt. 384. old, M cll. cll. T. V. D. I. köt. 387. old. 23 Péasi Állami levéltár. Polgármesteri iratok. 288/1882. szám.