Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Helytörténet - Gungl, Ferenc: Adatok az Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkantak Egylet történetéhez (1870–1880)
AZ ELSŐ PÉCSI MUNKÁS EGYLET 197 tattak, s mindenütt a munkásság helyezstiéről, valamint a megalakítandó pártról folyt a diskurzus. Ezeken a tanácskozásokon határozták el a miunkásvezetak, bogy Pécs városát a vidéki anrunfcásmozgaljmak egyik központjává építik ki. Az egylet vezetői ezért elmentek Dunántúl nagyobb ipari k'örzeteifoe, hogy ismertessék a pécsi kezdeményezéseket. Mivel ezzel a munkásegyletek vezetői közül töibben egyetértettek, kidolgoz!tóik az Első Pécsi Munkás ÍBeteg és Rokkantak Egylet módosított alapszabályait. 1877. januárjaiban megtartott évi közgyűlésen az egylet tagsága elfogadta 'a módosított alapszabályokat, is megválasztották az új vezetőséget: König József elnök, Gyurics Mihály másod elnök, Buzásy ilgináczot tollmoknak 10 . A munkásegylet vezetői ismertették a módosított alapszabály óikat a vidéki munkásegyletekikel. ». . . 2. §. Az egylet székhelye Pécsett vain. 3. §, Az egylet hatásköre kii térj ed minden a Duna jobb partján fekvő megyékre, valamint a magyar kotrana országainak azon tartományaira, melyek az ezen oldali és Pécs városát keresztül vágó vasút közelében fekszenek, 4. §. Minden székhelynek élén a pécsi központi választmány által megbízott felelős meghaitalmazott áll, ennek kötelességében álll minden ezen intézet kezeléséből eredő helyi viszonyok és üzletekről gondoskodni, amelyről a központi választmánytól utasítást kap. 5. §. Az Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkantaik Egylet éirinitkezésbe teszi magát minden a Magyarországon létező hasanoélú egyletek és intézetekkel, а Pécsett szókelő egyletek kivételével, ha azok (kölcsönös gyámolítást .biztosítanak. 6. §. írásos megjegyzések alapján átvállalt gyárak és testületeiknél, ahol a heti betéteik annak minden egyes munkás részéről heti, vagy havi befizetéseik által biztosítva vannak, annak minden egyes 'munkaképes és testileg egészséges munkás közege a központi választmány légzése alapján korlátozás nélkül nyerhet felvételt . . .« A munkásegylet alapszabálya meghatározza a vezetőség feladatait, intézkedik a tagak felvételéről, ugyanis csak 12 évtől 50 éves korig lehet a munkásokat az egylet tagjai saraiba felvenni. Majd az egylet vagyona, s az ellenőrzés, valamint a segélyezés módjáról történnek, intézkedések. Ez az alapszabály a gyakorlatiban lehetővé tette a munkásegylet vezetőinek, hogy kiszélesítsék szervező 'tevékenységüket a nagyobb ipari körzetekre. A vidéki mozgalmak tekintete azonnal Pécsre szegeződött, s a kaposvári, szigetvári munkásak közül beléptek а pécsi munkásegylet tagjai sarába. Ez rendkívül nagyjelentőségű, mert az ipari települések segítséget nyújtottak a viszonylag elmaradottabb mozgalmaiknak. így szarosabbá vált a Somogy és Baranya ímegyei munkásak kiözött а miunkalkapcsolat. A szigetvári muinkáísok havonta eljártak a pécsi munkásegylet gyűléseire, s esetenként a felolvasó esteken, is ott voltak. 1877. júliusában Pécsett a Scholcz-féle sörcsairnakban 'megtartott miunikásgyűlésen a pécsi és szigetvári munkások felszólalásaikban követelték, hogy a magyarországi mozgalomban vessenek véget a széthúzásnak, sürgették a munkásegység megteremtését, a (munkásak helyzetének gyars megjavítását, .az általános, titkos választójog kivívását. 17 Eddigi kutatásaink még nem tették lehetővé, hogy választ adjunk, imilyen szerepet töltöttek а pécsi munkások a szigetvári kezdeményezésben, de az tény, hogy a szigetváriak felhívásban követelték az első maigyar munkáskongresszus megtartását. A felhívást leközölte a Népszava is. „ . . . Magyarországi Munkáskongresszus Magyarország összes Munkásaihoz! Minden ország munkásai már felébrednek, s időközönkint tartott összejöveteleken megbeszélik nyomasztó társadalmi 'és gazdászati helyzetüket. Mindenütt a társadalmi osztályok a létért küzdelmet vívják egymás közlött ós csak a mi osztályunk, a munkásosztály maradjon hátra e téren? Mi ne ismerjük helyzeitünket, de az egyes nem javíthat azon semmit, szükséges, hogy az egész magyarországi munkásosztály helyzete ismertessék és azon eszközök javaslatba hozassanak, melyen a jelen szomorú viszonyak jobbrafardulását előidézni képesek lennének. E tekintetből szükségesnek találjuk az egyes munikáshősök bizalmi fórfiainák országos összejövetelét és tanácskozását, azaz egy magyarországi miunkáskongresszus megtartását. Minden viszálynak és ellenségeskedésneknek vége szakaid jon, mert egységlben van az erőnk, egységben van fegyverünk hatalma. Ezért az ország 'minden városa és vidéke munkásait felhívjuk, vitassák meg e fontos kérdést s készüljenek a bizalmi férfiak kiszemelni, hogy a munkáskongresszusira mentől számosabb küldött megjelenhessen. Ez ügybeni levelek, valamint a munkáskongresszus tárgyalási rendjében fölveendő pontok és kérdések mentől előbb Welz Károly cipésznek Szigetvárra küldendők, hogy a kongresszus megtartásának helyét és határnapját megállapítani lehessen. ^ШИ^ШЕ Szigetvárait, 1877. november 4^én, Az egybehívó bizottság. Brettner Lajois, Müller József, Müller Károly, Rózsa József, Welz Károly. . .«* 16 Pécsi Állami Levéltár. Polgármesteri iratok. " Népszava. 1877. július 15. 288/1882. szám. 18 Népszava. 1877. november 11.
