Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Helytörténet - Gungl, Ferenc: Adatok az Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkantak Egylet történetéhez (1870–1880)

ADATOK AZ ELSŐ PÉCSI MUNKÁS BETEG ÉS ROKKANTAK EGYLET TÖRTÉNETÉHEZ (1870 — 1880) GUNGL FERENC Magyarországon a XIX. század első felében kibontakozó ipairi forradalom a tőkés viszonyok győzőimét háziba. Az ipairi (forradalom eredményeképpen teremtődött meg a tőkés társadalom termelőerőd gyors fejlődésének alapja, alakult ki a gépi nagyipar, fejlődött a társadalmid munkaimegosztás, jötteik létre új termelési ágak, városok és ipari központok. Hazánkban az ipari körzetek, csekély számúak és elszórtak. Az ipari kerületekhez tartozott Pécs is. Pécsett az ipari forradalom a múlt század első felében kezdődött meg, de sokkal lassabban történt, mint a fővárosiban. A Habsburg monarchia, a 'feudális viszonyok akadályozták a gazdasági fejlődést, az csztráik burzsoázia állandóan lecsapolta a tőkeképzést és fékezte a tmodern gyáripar megteremtését. De a pécsi 'tőikének a gyarmati rendszer korlátain belül is kifejlődött az a minimuma, amely 'nélkül a polgári társadalom létrejötte el sem képzelhető. A kereskedelemi vált a tökelfelhailmozás forrásává. A pécsi kereskedők már az il790-es években felismerlek, hogy hatalmas nyereséget biztosít a gyáripar. A századforduló elején lassan, tapogatózva megindultak az ipari vállalkozások felé. A kereskedelmi tőkések hívták életre a papír, gyufái, cukor, szesz, textil, tímár és a szénbánya manufaktúrákat

1

. A kézműves műhelyekben és a manufaktúrákban jelentek meg Pécsett az első ipari munkások. Az ipairi forradalom inamicsak az ipari munkást, hamem a mezőgazdasági munkásságot is Létrehozta. A mezőgazdasági tőkés üzemek, a kisparaszti gazdaságok között kialakult konkuirremcia, a parasztot proletáirsoirba döntötte, s azután a pécsi iparli üzemekben tömörítette. A pécsi ipar a nagytömegű, földnélküli vé vált parasztokat neim tudta felszívni, ezért azok kénytelenek voltak a földbirtokosokhoz és bérlőkhöz elszegődni mezőgazdasági munkásnak. A 1828. évi összeírás szerint Baranyában 9778 mezőgazdasági munkás volt

2

. 1840-ben Pécsett 14 287 1 Ruzsás Lajos. A pécsi ipar a feudalizmus végén. Pécs, 1956. 17—48. old. ember élt, A lakosság összetételében jelentős helyet foglaltak el az ipari és mezőgazdasági munkások; 1000-tné! több kő és szénbányász. 990 kézműves szakmunkás és tanonc, valamint 2000 mezőgazdasági munkás dolgozott

3

. Ezt követő három évtizedben a pécsi imumkásosztály fejlődése egyoldalú tendenciát mutatott. Ismeretes, hogy az 1848—1849^es ómagyar forradalom elbukása után a pécsd ipar majdnem tmegsemimisült. Az ipari munkások zöme elhagyta a várost, s külföldön próbált szerencsét. Ez a gazdasági krízis egy évtizedig is eltartott, amikor az osztrák tőke behatolása fellendítette a pécsi ipart. Az 50-es években minden nagyobb pécsi ipairi üzem osztrák vállalkozók tulajdoniad voltak. Az osztrákok a tulajdonképpeni ipart elhanyagolták, de a szénbányászatot erőteljes ütemben fejlesztették. A iDunagőzhajózási Társulat 1865-ben a Mecseki szénbányászat egyeduralkodója volt. A vállalat bányáiban 749 munkás dolgozott''. Ilyen nagylétszámú munkásság akkor kevés ipari nagyüzemben létezett. Pécsett érdekes módon nem a tulajdonképpeni iparban, hanem a "szánbányászatban jött létre elsőízben a modern nagyüzemi proletariátus. Az ipairban közel két évttizddet kellett várni, hogy kialakulj on a nagyüzemi munkásság. Az 1867-es osztrák—magyar kiegyezés viszonylag szabaddá tette a fcaipitalzmus előtt az utat. 1869-ben megtartott első magyar népszámlálás hűen tükrözi ezt a fejlődést. Pécs városában megszaporodott a lakosság összlétszáma 23 863 főre. A város lakosságának 42%-a a munkásosztályhoz ' tartozott. A munkásság megoszlása a következő képet mutatta: 1735 mezőgazdasági, 3282 lipairi munkás, 2902 házi cseléd és a forgalomban 2224 munkás volt

5

. Ez a munkásság volt a tényleges talaja és kiindulópontja 2 Ruzsás Lajos. A ipéosii ipar a feudalizmus végén. Pécs, 1956. 28. old. 1 Haas Mihály. Baranyai Emillékiiirat. Pécs, 1845. 67—78. old. 4 Soproni Kereskedelmi Kamara Jelentése. Sopron. 1863—1865. 7. old.