Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Helytörténet - Gungl, Ferenc: Adatok az Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkantak Egylet történetéhez (1870–1880)

194 GUNGL FERENC a pécsi munkásmozgalomnak, merit benne érte el csúcspontjait a szocialista mozgalom. A pécsi munkásmozgalom, élettörténete az elmúlt század első (felében kezdődött. A mozgalom csirái már a XVIII. század végén ás imiegtalálha,tók, hogy közel félévszázados harc köziben létrejöjjön a pécsi munkásmozgalom. Eleinte a kézműves munkások és mesterek között folyt a küzdelem, hogy később a manufaktúrák tőkéseivel bontakozzon ltoi a helyi munkásság, s a kialakuló burzsoázia között az osztályharc. A mestereik és munkások között rendiszeirtint az alacsony munkaibérek miatt voltak viták, amelyek sokszor tettlegességig is elfajultak. A sok példa közül említsünk egyet, Sterl tímár munkás azért verte meg mesterét, mert az nem volt hajlandó magasabb imiunlkafoért kifizetni. A bélharcban általában a mesterek kerülték ki győztesként, mert a hatóságok rendszerint elmarasztalták a »lázító« munkásokat. Az elégedetlenkedő munkást a mai Széchenyi téren a nagy nyilvánosság előtt megbotozták. A büntetést szenvedett munkás nem kaipott Pécsett letelepedési engedélyt, s kiutasították őket a városiból

6

. A manufaktúrák korában a munkások már szakmák szerint kezdtek szervezkedni. A legszervezettebbek és legegysógesebbek a bőripari munkások voltak. Az ő nevükhöz fűződik a pécsi munkásság és a tőkések közötti első jelentősebb összecsapás. 1809-ben a bőripari munkások sztrájkot robbantottak ki, mert nem teljessí tették követeléseiket; a munkabérek felemelését, s a munkanap hosszának rövidítését. Sajnos a sztrájk lezajlását részleteiben nem isimerjük, de azt (tudjuk egy krónikás feljegyzései alapján, hogy a munkások a korábbi szokásoktól eltérően, amikor a tulajdonosokkal tárgyaltak, nem vették le kalapjuklat, ». . . mert ha a császár jönne, se vennék le f őveglüket. . .<< A mozgalom a század elején még nagyon elszigetelt, a mozgalom központi alakja a kisüzemi munkás, akik szervezetlenlek és nem képesek mozgósítani az egész munkásosztályt, A munkásság még nem érett arra, hogy önálló politikai megmozdulásokat (kezdeményezzen. Ezért a kispolgárság, a Ikistőkések által szervezett politikai (megmozdulásokhoz csapódnak. így volt ez 1842-ban is, amikor a pécsi akadémisták Rákóczi indulós felvonulást rendeztek, hogy velük együtt tüntessenek a pécsi munkások Habsburg monarchia önkénye ellen

8

. Ez a jelenség máskor is megismétlődött. Az 1848. év tavaszán lezajlott baranyai választása mozgalmakban .a pécsi mun5 Magyar Statisztikai Közleményeik. 1869. Népszámlálás. I. köt. Bp. 1871. 6 Pécs Baranya megyei Múzeum Egyesült Értesítője. 1914. 3. füz. 100—112. old. 7 Péosá Bőrgyár Töirténiete. Pécs, 1962. 48. old. kasok a kispolgárságot támogatták. Majd az 1848. március 15-i események hatására Pécsett is megrendezett politikai tüntetéseken ott találjuk a munkások leghaladottabb csoportjait is

9

. Az 1848—1849-es magyar forradalomban a pécsi munkások fegyverrel a kézben harcoltak, hogy kiűzzék hazánkból az osztrák betolakodókat. 1849. június 13-án nemzetőrök elfoglalták Pécset. A pécsi lakosság nem sokáig lörülbetett a szabadságnak, mert az osztrák hadsereg két nap múlva a város falai alá érkezett, s felszólította a fegyvert fagott munkásokat, kispolgárokat, s értelmiségieket, hogy tegyék le a fegyvert. A harc egyenlőtlen volt, a miunkáshősök többsége elpusztult. A foglyul ejtett munkások közül Burghart György és Mágocs János munkásokat azonnal agyonlőtték. Az osztrák fegyverek újra leügázták a pécsieket

10

. A magyar forradalom elbukása után a helyi munkásmegmozdulások egy időre elcsendesedtek. A mozgalom az akció 'és propaganda hiánya folytán rendkívül lassan haladt előre. Amikor Pécsett erősödölfat az ellenállás az osztrák monarchiával szemben, kialakult egy bizonyos munkásellenzék is, amely küzdött a munkások helyzete megjavításáért és a szocializmus tanításainak elterjesztéséént. A munkásmozgalom legelején számtalan példáit mondhatnók el, hogy Pécsett az uralkodó osztály megbénította, a munkások politikai vitáit, de az uralkodó rendszer ellen a munkásság mindig a szervezkedés köpenye alá rejtőzködött, s nyilvánosan nem hallatta hangját. A 60^as évek elején is alkalmazták a régi jó bevált módszert, de most már valtak olyan vezetők, akik bátrabbak lettek, s nyilvánosan is igyekeztek a munkásokat felébreszteni, így a pécsi munkások egyes rétegei, különösen a szénbányászok követelik a munkanap hosszának rövidítését, a magasabb munkaibéreket, a női és gyermekmunka, eltör lését. Ami ezt a mozgalmat illeti, ennek már a puszta létezése is támadást jelentett a Habsburg 'monarchia ellen, s ezt a rendszer annak is vette. A proletárvezetők nyíltan szembehelyezkedtek a Duniagőzhajózáisi Társulat uraival, megkezdődött a harc a (munkásosztály és a burzsoázia között. A munkásosztály ellenállása viszonylag gyorsan terjedt, különösen az 1868-ban megalakult Általános Munkásegylet mozgósított. A 'munkások vezetői a szocializmus külszínét igyekezték magukra ölteni, ez annak a változásnak volt a, következménye, amely akkor a magyarországi munkásmozgalomban végbement. A munkások egy csoportja, Ausztria, 'Németország, 8 Pécsi Állami Levéltár. Pécsi Akadémiai Levéltára. 1842. jegyz. Leltári szám: 1001. 9 Mérti Gyula: Magyar iparfejlődés. Bp. 1951. 366. old. 10 Pécsi Bőrgyár Története. Péos, 1962. 197—202. old.