Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Helytörténet - Solymos, Ede: Adatok a pécsi és mohácsi halászcéh történetéhez

A PÉCSI ÉS MOHÁCSI HALÁSZCÉH 189 után továbbá e tárgyban f. évii 3370 sz. alatt tett felterjesztésemre a soproni к er. főispán Ur ő Méltóságának f. évi Aug 14неп 6497. sz. alaitt kelt magas ledarálta által a halra nézve nagybani ke­reskedésnek csak ama eladás hol a halak egész­ben és minden szétmetszés vagy eldarabolás nél­kül botsátaltnak áruba, kijelöltetnék, ezek egy­bevetése mellett tehát a folyamodó mohácsi ha­lászczéhnek Ihivaltkoziott kiváltságcts jogai és az azokra alapított határoziata e főníöki hivatalinak továbbá is épségben hagyatván, ezek alapján a heti és országos vásárokon kivül senkinek bár­mily ürügy alatt a halat éLdairaborva kimérni és ez által annak eladását tótsinyben gyakorolni szabad nem lészen, — ellenben a halnak egész­ben! áruba bötsiátásia s igy az azzali nagy keres­kedés .mindenki által minden megszorítás nélkül nem csak a. heti és országos vásárok alkalmával, hanem ezeken kivül akármelly időben is eszkö­zölhető lészen . . . Pécs szept 10-én 1851« Az ipar társulat megalakulása után a szolga­bíró 1877 J ben közli a belügyminiszter rendele­tét, mely szerint a szolgabíró kötelessége az egy­letek alapszabály szerinti működésiét ellenőrizni. Ezért a gyűlésekre meghívandó, a napirend elő­re közlendő. A szolgabíró vágy segédje mint me­gyei küldött szerepel, az elnök jobbján a dísz­hely illeti meg. A taináosfcoziásíba azonban csak akkor szólhat bele, ha az alapszabály vagy tör­vényellenias. A felvett jegyzökönyvet 8 napon belül be kell küldeni. Úgy látszik, sok vita lehetett a. halászok ipar­joga körül, mert ugyanebben az évben Balogh Károly ügyvéd 75 ft tiszteletdíját vesz fel Des­pinlics György halásziGéhimesitertől, s kötelezi ma­gát, hogy ennék fejében a jövőben bármikor a mohácsi céh iparjogát hatóságilag ha megtámad­ják, eljár az ügyiben, amennyiben az törvénye­sen indokolható. Ugyancsak 1877-Jben az alábbi elszáimolást ad­ják be: »Tekintetes Fő Szolga Biró Ur! Vian szerencsónk Tekintetes Unnak a Mohácsi Haliász ipar társu­latnak évi jövedelmeit be mulasztani. Jelenleg az ipartársulat 39 tagiból ál. Ének évenkénti fizetet díjia 40 xaiczár ítészen öszvesen j övedelem 15 f 60 Ezen említett jövedelemből lészem fizetendő az évi patrónus Mise, az Isteni szolgálatra fordítan­dó dupplerokba a gyertya, és a társulati tagok­nak bár melyiknek hallálozáskar történendő vég tisztelet meg adására fordítandó duppleír Vi­lágítása!, ezen soma pénz e ezélra fordítandó. Ipar társulatiba való belépésikor (fizetendő tagsági díj pedig az Ászló javítására fordítandó. Mély tisztelettel maradunk Ipar társulat Elnöke Des­pindty György és alelnökié Műnk János. Tekinte­tes íSey Lajos fő szolga Bíró Űrhöz nyújtya alá­zatos jelentését Mohácsa Haliász Ipar társulat el­nöke Deszpinity György 'és Műnk János al elnök. Maradunk tisztelettel Mohács Junius 1 во 1877 Számla az 1876 egész 1877 if éléig Bevétel 39 tag évi fizetése á 40xr 15.60 az egyletbe beállt 4 egyén 40.— öszves: 55.60 Kiadás a szolga 6.— kápolna és Dupler Világítás 4.— a Tűz károsultak szám;ára Baitina 20.— író eszközökre 2.— kiadás 32.— így fennmarad a társulat pénztárába 23.60 Kiegészítésül imég egy fontos adatot kell meg­említeni. A imohácsii 'múzeum őrzi a kiölkedi ha­lászcéh 1728-as pecsétnyomóját. Ez az egyetlen adat ennek a céhnek a létezéséről. A dátum na­gyon korali, ennél korábbi adatunk csak Komá­romiból (1696) és Kolozsvárról (1721) van Szá­deczky összeállításában, Iványi Béla pedig 1712­ből idézi a (keszthelyi céh első említését 6 . A többi adat miind a XVIiII. sz. végéről vagy a XIX. sz­ból való. Annál feltűnőbb, hogy a közel Mohács csak 120 év múlva kap privilégiumot. Ha össze­vetjük a pécsi és a "mohácsi céhről elmondotta­kat, szembeötlő az a tény, hogy a pécsi céhélet virágkora a mohácsiak szabadalmának megjele­nése előtti időire esik, az 1830-as évekre. A mo­hácsiak az 1860—70-eis éveikre erősödnek meg, miikor a pécsi céh már teljesen szétesett. Lehet, 6 Iványi Béla: Adatok a magyar halászat történe­téhez. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közlemé­nyei, 1962. 106.

Next

/
Thumbnails
Contents