Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Helytörténet - Székely, György: A pécsi és óbudai egyetemalapítások helye a középeurópai egyetemalapítási hullámokban
A PÉCSI ÉS ÓBUDAI EGYETEMALAPÍTÁSOK 171 kánoni jog tudora, (utriusque juris professus), aki miegfelejtkezve tanárainak és mestereinek tanításairól a király ellenségeihez csatlakozott s 800 lovas élén a királyra támadt, de Pest határán vereséget szenvedett s lánoraiverve fogságban tartották. (Zsigmond úgy látszik a Ibécsá egyetem tanáradnak lojalitására utalt vissza.) Hogy.Benedek biztosan Makrai, azlt Windecke névalakja (Benedict de Miaicra, Aide Offen, azaz Pest támadója) igazolja. Óbudán tehát nem harcolt, s így lovasainak -tömegét aligha tekinthetjük az egyetem ifjúságának. A Makrai-epizód tehát nem magyarázza .meg az óbudai egyetem századelej i válságát. A párizsi egyetem máshogy ítélte meg Makrai magatartását, mint a király. így 1406 június 8^án a párizsi egyetem angol nemzetének ülése :(aimelyfoe a németek és keleti szomszédaik is tartoztak), a felszólaló Magyarországi Tamás maglister kérésére elhatározta, hogy közbenjár Benedek (imagister Benedictus de Ungaria utniusque juris Micentiatus) szabadon bocsátása érdekében a Magyarországról jövő (követeknél. Az egyetemi küldöttség eredménnyel járt a magyar uraiknál, az uralkodó szabadon bocsátotta. Idővel elnyerte Zsigmond bizalmát és talán zsánaiti szereplése nyomán 1421-ben Makrai Benedek maglisiter királyi consiliarius és az egri püspökség kormányzója volt. Mindenesetre a zsinaton sem az óbudai egyetem tanáraként szerepelt. Ezt a korrekciót is figyelembe véve csatlakozná lehet Mályusz lElemér véleményéhez, aki a »rövid ideig fennállt óbudai egyetem«-iről írt. Bónis György szerint Zsigmond halálát (1437) nem élte túl az óbudai egyetem. Pécset követte sorsában. Egy közvetett adat igen valószínűvé teszi Mályusz felfogását: 1424чЬеп egy hetvenkedő és engedetlen bölcsész baccalairiust, Budai Jánost a bécsi egyetemről kiutasítottak. Érdekében Zsigmond király (és az esztergomi érsek lépett fel és így engedélyezitek az előkelő családból való hallgatónak, hogy — újra megfizetve a beiratkozási díjat — Bécsben tanulhasson tovább. A magas beavatkozások sejtetik, hogy Budai János itthon nem folytathatta volna tanulmányait, sem Pécsett, sem Óbudán. így mondhatja forrásunk 1465-ből, hogy Magyarországon nincs egyetem (non viget aliiquomoido stúdium, generale) 88 . A pécsi, délvidéki és budai értelmiség és a huszita Prága viszonya időköziben jelentős, állomáshoz érkezett. A magyarok a prágai egyetem cseh akadémiai nemzeitébe tartoztak, s Hus Jánoshoz közel álltak. 14íll-foen környezetének tagjai kö88 Heilig: i. m. 46—47.; Fraknói: Nyomozások (1894) 387, 389—391.; Mályusz, Elemér: A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog. (Bp. 1958.) il08—109.; Zsigmanidkori OMevéltár II/l. 2636, 4804. sz.; Kardos: A magyarországi... 81—82.; Grundmann: i. m. 18.; Karácsonyi, János: Egy adat Makray Bemedek volt ó-budai egyetemi tanár életéhez, (Századok, 1898) 658—669.; Aschbach: i. m. 198.; Bónis: Repertórium ... 4. zött a zágrábi egyházmegye két klerikusa is ott található. Ez megfelel annak a tágabíb egyetemi hallgatói közösségnek, amely 1411-Jben a prágai bölcsészkaron tanult: Toplieai Mihály, Újlaki Jakab, Vásárhelyi Demeter (tálán Valkó megyéből), Űjlalká Bálint. Az utóbbi 1412-ben magister lett. 1408 december 25-e előtt a prágai bölcsészkar Budai Berecket bocsátotta boirostyánkasizorúsá vizsgára. Utána Bécsbe távozott. De ez nála nem a 'huszitizmustól elidegenedés jele volt, sőt, á huszitizmus terjesztéséé. Ugyanis 1411-ben a bécsi egyetem anyakönyvébe jegyezték Budai Bereck prágai bacoailaureus és Csanádi György kizárását és a papoknak való feljelentését. De a prágai egyetem beavatkozhatott, в Bereck 1412ben ásmét Bécsben tanulhatott. 1414-iben azonban már Prágában volt és ott letette a magisteri vizsgát. Ez a személyiség 1415-lben a prágai egyetem rektora lett. Ez a legvilágosabb kiállás volt magában is a huszitizmus mellett. Egy huszita szellemű panaszlaveie ezt kétségtelenné is teszi. 14204>ain is éltek Prágában magyar magisterek, így kívánhatták a július 3-án írásba foglalt négy huszita cikkely magyar nyelven is bizonyítását Zsigmond katonái előtt. Az obszerváns ferences krónika a huszitizmus magyarországi terjedését egyenesen »a husziták városába, a nagy Prágába« járó egyetemi hallgatósággal magyarazza . A bécsi egyetemi kapcsolatok intenzitását mutatja a XV. század derekán, hogy Kassai Balázs kánon jogász; 1459-íben a jogi kar dékánja volt, hogy a magyar akadémiai nemzet prókurátorai között a szokásos szász, sőt sziléziai nevek között egy-egy magyar is felbukkant (1456 Nyujfódi Miklós, 1458 Szigeti Mihály, 1461 VeresmárStoná Bálint, 1463 Izdenci Tamás, 1465 Mafcranci Antal), a bölcsészkar nagyrészt szász magister regensei között mlégiinkább (1456 Temesvári János, Zalai György, az említett Makranoi Antal, 1465 Székesfehérvári György). A Somogy megyei Perneszi László 1455чЬеп lett baecalaureus 90 . A krakkói vonzás kibontakozása a XV. század legelejére esik, ugyanis már 1401-ben találunk magyarországi jövevényeket (de Peczczen, de Keismark). 1452-íben már annyian voltak, hogy Nicolaus Belonka de Nowa Wesz krakkói házát magyar—német stb. bursa céljára adományozta 91 . Prága mellett Bécs és Krakkó társadalmi89 Bar ta: Középkorvégi... 109—111.; Hunfalvy: i, m. 465, 468—469.; Kavka: i. m. 93 ; Zsjgmondkori Oklevéltár II/2. 649il. sz.; Barta: L'Université.. 223.; Tóth-Szabó, Pál: A cseh-huszdta mozgalmak és uralom története Magyarországon. Bp. 1917. 154.; Jirecek: i. m. 90 Aschbach: i. m. 592, 595, 597, 603, 613, 615, 620, 623.; Csánki, Dezső (iszerk.): Somogy vármegye (Bp, é. n.) 435. 91 Kozlowska—Budkowa: i. m. 70.; Kaczmarczyk C.: i. m. 151. sz.; Gieysztor— Herbst—Lesnodorski i. ím. 43.
